Visszaadta Görögországnak a Parthenon náluk őrzött szobordarabjait a Vatikán. A 2500 éves márványok visszaszolgáltatásáról Ferenc pápa döntött tavaly.
A három szobordarab egy szakállas férfi, egy fiú és egy ló fejét ábrázolja.
A szobrok nagy részét egy angol diplomata, Lord Elgin vette meg és vitette Nagy-Britanniában az 1800-as évek elején. Eredetileg skóciai birtokát akarta díszíteni velük, de az ügylet annyira sok pénzébe került, hogy végül eladta a műkincseket a brit államnak.
A Pethenonból elszállított márványdaraboknak csaknem a felét jelenleg is a British Múzeum őrzi. Görögország a múlt század eleje óta próbálja visszaszerezni a műkincseket Londonból és más európai gyűjteményekből.
Egy Rodosz szigetéről a második világháború alatt ellopott antik arany pecsétgyűrűt adott vissza Görögországnak a svédországi Nobel Alapítvány. A gyűrű Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas magyar–amerikai biofizikus halála után bukkant fel műgyűjteményében.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery
A görög szárazföld késő bronzkori kultúrájából, a mükénéi korból (Kr. e. 16-12. század) származó, vagyis több mint 3000 éves pecsétgyűrűt, amelyre egy pár szárnyas szfinxet véstek, formálisan csütörtökön Stockholmban adták át a görög kormány képviselőinek – közölte a görög kulturális minisztérium.
A ritka és rendkívül értékes régészeti leletet az Olasz Régészeti Iskola kutatói találták ásatások során egy mükénéi nekropoliszban 1927-ben, amikor a sziget olasz megszállás alatt állt. A gyűrűt a helyi régészeti múzeumból lopták el a második világháború alatt több más régiséggel együtt, amelyet azóta is keresnek.
Egy idő után az ékszer az Egyesült Államokban bukkant fel, a Nobel-díjas Békésy György (1899-1972) vásárolta meg, akinek gyűjteménye az utódok nélkül elhunyt biofizikus halála után a Nobel Alapítvány birtokába került. Az antik ékszert Stockholmban, a Földközi-tengeri és Közel-keleti … ahol 1975-ben a múzeum igazgatója, Carl Gustaf Styrenius régész és Mükéné-szakértő azonosította a Rodoszról ellopott kincsként.
A visszaszolgáltatással a Nobel Alapítvány kifejezi tiszteletét Görögországnak „a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelem elleni szakadatlan erőfeszítéseiért” – mondta Lina Mendoni görög kulturális miniszter.
„Világos volt számunkra, hogy a gyűrűt vissza kell adni. A műtárgynak nagy kulturális és történelmi jelentősége van Görögország számára” – mondta Vidar Helgesen, az alapítvány igazgatója.
A görög kulturális minisztérium közleménye szerint az antik aranygyűrű visszakerül a rodoszi régészeti múzeumba.
Békésy György Budapesten született, de 1947-től az Egyesült Államokban élt, és Honoluluban halt meg. A hallás mechanizmusának megfejtőjeként emlegetett tudós 1961-ben kapta meg az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat a hallással kapcsolatos tudományos munkásságáért.
A dél-görögországi Olümpia romvárosban nemrég a nagy eső egy bikát ábrázoló, több mint 2500 éves kicsiny bronzszobrot mosott ki a földből.
A helyszínen munkálkodó szemfüles régész vette észre az aprócska bika egyik földből kikandikáló szarvát az eső után a Zeusznak emelt olümpiai templom közelében – közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
A kiváló állapotban fennmaradt szobrocskát egy laboratóriumba szállították, ahol megállapították róla, hogy az antik görög művészet geometrikus korszakából (i.e. 1050-700) származik – áll a közleményben.
Kutatók szerint a figura egyike lehet annak a több ezer fogadalmi szobornak, amelyet Zeusz főistennek ajánlottak fel Olümpiában, az ókori Görögország egyik legjelentősebb szentélyében az i.e. 1050-től i.e. 700-ig terjedő korszakban, vagyis 2700-3000 évvel ezelőtt.
Az áldozati rituáléban való részvételére utalnak azok az égésnyomok, amelyeket a szobrocskáról levakart üledékben találtak.
A bikák és a lovak jelentős szerepet játszottak a régi görögök életében, így gyakran előfordultak az isteneknek felajánlott áldozati adományok között is.
Sok áldozati adományt egy vastag hamurétegben találtak Olümpiában, ezek jelenleg a helyi régészeti múzeumban láthatók.