Csaknem 3000 éves maja város romjai bukkantak régészek Guatemala északi részén, egy dzsungel mélyén – írja az AFP. A települést Los Abuelosnak nevezték el, ami spanyolul nagyszülőket jelent.
A maja civilizáció Krisztus előtt 2000 körül jött létre, fénykorát pedig Krisztus után 250 és 900 között élte, ez volt a maja civilizáció úgynevezett klasszikus kora. A civilizáció ekkor magában foglalta a mai Mexikó, Guatemala, Honduras, Belize és El Salvador bizonyos részeit is – számolt be a 24.hu.
A most megtalált város egy ennél korábbi időszakból, a preklasszikus korból származik, Krisztus előtt 800 és 500 közöttről. A település nagyjából 16 négyzetkilométeren terül el, és figyelemre méltó várástervezésről árulkodik.
Területén piramisok, oltárok és szobrok maradványait is felfedezték, ami arról árulkodik, hogy egykor fontos szertartások helyszíne lehetett.
Az egyik 33 méter magas piramis egyedülálló csatornarendszerrel rendelkezett. A város nevét az egyik szoborpárról kapta, két idős embert ábrázoló alkotásról, amelyek a szakértők szerint azt jelzik, hogy az ott élők kiemelt tiszteletben, sőt hódolatban részesítették felmenőiket.
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
Elégetett emberi maradványokra és számos tárgyra bukkantak egy maja piramisban – írja a Heritage Daily. A leleteket egy guatemalai lelőhelyen találták meg, ahol 114 építmény, köztük piramisok és paloták is találhatók.
A régészek az egyik piramis feltárásakor akadtak az elégetett emberi maradványokra, emellett pedig több ezer jádéból és tengeri kagylóból készült dísz is előkerült.
Amint a Live Science cikkéből kiderül, a maradványok elégetéséhez használt faszén Krisztus után 773 és 881 közöttről származhatott, az emberi csontok viszont érdekes módon évtizedekkel az előttiek lehettek. A szakértők azt is megállapították, hogy a maradványok négy emberhez tartozhattak, akik közül legalább ketten királyi méltóságok voltak.
Mindezek alapján arra következtetnek, hogy egykori uralkodók holttestein égethették el, amikor egy új király, Papmalil lépett hatalomra. Az égetés egy szimbolikus szertartás lehetett, amellyel azt jelezték, hogy elszakadnak a korábbi uralkodók rendszerétől, és egy teljesen új rezsim korszakát kezdik meg.