A magyarság eredetére és a honfoglalást megelőző kor népeivel való kapcsolatra is fény derül abból a Current Biologyben megjelent cikkből, amely a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszéke munkatársainak kutatását mutatja be.
Az eredetkutatásban jelentős munka 265 korabeli emberi maradvány teljes genomját elemezte, és vetette össze 3000 ősi és ma élő eurázsiai mintával. A történeti, régészeti és nyelvészeti ismeretekkel kiegészítve a kutatók szuperszámítógépes modellezéssel dolgozták fel és ábrázolták a népvándorlás korszakának eddig ismeretlen mozzanatait.
Egyirányú út
A kutatás szerint a hunok a Mongólia területén egykor élt hsziongnuktól eredeztethetőek, akik a birodalom összeomlását követően nyugat felé indultak, és a korai szarmatákkal keveredtek. Génjeikből kimutatható, hogy keveredtek a velük szövetségre lépő európai gót vagy germán törzsekkel.
Az avarok esetében kimutatták, hogy ők a hsziongnuk egykori birodalma helyén korábbi alattvaló népük, a zsuanzsuanok által alapított birodalomból származtak. Az avarok hun csoportokat, illetve a mai irániakkal rokon alánokat is magukba tömörítették, mielőtt megérkeztek a Kárpát-medencébe. Az avarok bevándorló kisebbségként váltak uralkodó osztállyá. Erre utal, hogy ebben a korban külön temetkeztek, így az elitnél ázsiai háttér, míg a közembereknél európai balkáni genetikai jegyek találhatók.
A) A protougorok kialakulása a mezsovszkaja kultúra és nganaszán népek keveredéséből, B) 1 – a manysik kiválnak a protougorok közül, 2 – keveredés a szarmatákkal, 3 – találkozás a hunok őseivel, C) Az V. századra a hunok elfoglalják Kelet-Európát, miközben korábbi területükön létrejön a zsuanzsuan kaganátus, D) A VI. század közepén az avarok megérkeznek az egykori Hun Birodalom területére, 4 – a X. század folyamán megérkeznek, és a két megelőző birodalom romjain államot alapítanak a honfoglalók
A három csoport közül a honfoglaló magyarok a genetikailag legösszetettebb csoport. A magyarok ősei a mezsovszkaja kultúra és a szamojéd nyelvű nganaszánok keveredésével létrejött protougorok voltak, ebből a csoportból váltak ki, és indultak észak felé a mai legközelebbi nyelvrokonaink, a manysik. Az ázsiai szkíta protougorok ezt követően keveredtek a korai szarmatákkal, amit egy második keveredés követett az európai hunok elődeivel, közvetlenül a hunok európai hódítása előtt.
A honalapítóknál a manysikhoz hasonló protougor származás volt a megkülönböztető elem a korábbi csoportokhoz képest, ugyanakkor a helyben élő népek fölé kerülő új uralkodó osztály nagy részéből hiányzott a protougor örökség, és kifejezetten hun vagy avar leszármazottak voltak.
[type] => post [excerpt] => A magyarság eredetére és a honfoglalást megelőző kor népeivel való kapcsolatra is fény derül abból a Current Biologyben megjelent cikkből, amely a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tansz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1654461240 [modified] => 1654389463 ) [title] => Genetikai vizsgálat mutatta ki a honfoglalók, avarok és hunok kapcsolatát [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3265&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3265 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3268 [image] => Array ( [id] => 3268 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg [original_lng] => 171006 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20210311amazon.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1654378663:12 [_thumbnail_id] => 3268 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3880 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 281 [2] => 41 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1793 [1] => 8971 ) [tags_name] => Array ( [0] => genetikai vizsgálat [1] => hunok ) ) [1] => Array ( [id] => 2426 [content] =>
Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak – mondta Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetője a vasarnap.hu-nak.
A történész szerint a hun származás tudata tény volt a középkorban. A történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták ki, a legfrissebb tudományág, az archeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.
Obrusánszky úgy véli, hogy a Kaukázus környékéről előkerült források, régészeti leletek igazolják a magyar krónikák leírását és az Ázsiából származó hunok korai (Kr. u. I–II. század) megjelenését.
„Ismeretes, hogy Hunor és Magor egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun leletek. A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára. Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány között” – jelentette ki.
Mivel számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés hun leletanyag van a Kárpát-medencében, Obrusánszky Borbála szerint végre meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.
„A német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott emberi maradványok hunok lehetnek” – mondta a történész, megjegyezve, hogy jelenleg a Magyarságkutató Intézet végez intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban, és reméli, hogy nemsokára áttörő kutatásokat publikálnak a témában.
