Kolumbiai kutatók új értékes leletekre bukkantak a Karib-tenger mélyén, azon a ponton, ahol a legendás San José spanyol vitorláshajó 1708-ban süllyedt el. A feltárás során egy ágyút, három pénzérmét és egy porceláncsészét hoztak felszínre – olyan tárgyakat, amelyek nemcsak történelmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. A roncs mélye több milliárd dollárt érő kincsállományt rejt, és immár újabb bizonyítékok erősítik, hogy ez a hajó lehet a „tengeri kincses legendák” élő emlékműve – számolt be az Origo.
A bogotái kormány tavaly engedélyezte a roncs tanulmányozását. Kolumbiai kutatók 2015-ben állapították meg a vitorláshajó roncsának helyét, ami jogi és diplomáciai vitákhoz vezetett.
A roncs pontos helye államtitoknak minősül.
A feltételezések szerint a roncson a Spanyolország kezén volt gyarmatokból származó 11 millió arany- és ezüstérme, smaragdok és más értékes teher van, amely több milliárd dollárt érhet, ha valaha is felkutatják.
Gustavo Petro kolumbiai elnök kormánya szerint a mélytengeri expedíció célja a kutatás, nem pedig a kincs lefoglalása. A kulturális miniszter csütörtökön közölte, hogy az ágyú, az érmék és a porceláncsésze az expedíció laboratóriumába kerül restaurálásra.
A roncs hatszáz méter mélyen fekszik a tenger mélyén. A legvalószínűbb elmélet szerint a hatvankét ágyús, háromárbócos hajó robbanás következtében süllyedhetett el, miután lesből megtámadta egy angol egység.
A hajó miatt jogi vita folyik az Egyesült Államok, Kolumbia és Spanyolország között arról, hogy kit illet a roncson található kincs.
Komoly jogvita alakult ki a San José spanyol vitorláshajó kincse miatt
Kolumbia jogvitában áll a Sea Search Armada nevű amerikai befektetői konszernnel is a San Joséval kapcsolatos gazdasági jogok miatt. A cég, amely jelentős összeget fektetett a maradványok megtalálásába, 10 milliárd dollárt követel, amely szerinte a vitorláson fellehető kincs értéke felének felel meg.
A San Josét 1708. június 7-én éjjel süllyesztették el a Rosario-szigeteknél, Cartagena városa közelében egy brit hajórajjal vívott csatában. 2015. évi megtalálását megelőzően a hadihajót hosszú ideig sikertelenül keresték.
Madrid a követelésében felhívja a figyelmet arra, hogy a hajó annak idején spanyol zászló alatt közlekedett, ezért az erre vonatkozó ENSZ-egyezményre hivatkozik. Ezt az egyezményt viszont Kolumbia nem ratifikálta. A Sea Search Armada amerikai cég pedig már 1982-ben azt állította, hogy megtalálta a San José roncsait, de ezt nem tudta alátámasztani.
[type] => post [excerpt] => Kolumbiai kutatók új értékes leletekre bukkantak a Karib-tenger mélyén, azon a ponton, ahol a legendás San José spanyol vitorláshajó 1708-ban süllyedt el. A feltárás során egy ágyút, három pénzérmét és egy porceláncsészét hoztak felszínre — olyan ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1763936820 [modified] => 1763835158 ) [title] => Karibi mélységben rejtőzik a San José legendás kincse – új leletek kerültek elő [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5333&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5333 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5336 [image] => Array ( [id] => 5336 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854.jpg [original_lng] => 138205 [original_w] => 1269 [original_h] => 711 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854-768x430.jpg [width] => 768 [height] => 430 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854-1024x574.jpg [width] => 1024 [height] => 574 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854.jpg [width] => 1269 [height] => 711 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854.jpg [width] => 1269 [height] => 711 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/5426854.jpg [width] => 1269 [height] => 711 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1763827958:5 [_thumbnail_id] => 5336 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 803 [_oembed_cc63e3e6fc1f10bc21159158ecbeea32] =>
Cerca de 250 navios com tesouros nas águas territoriais portuguesas, revela arqueólogo Alexandre Monteirohttps://t.co/Mn1VWcFVWh
Páratlan leletre bukkantak kirándulók a csehországi Zvičina-hegyen: egy arannyal és ezüsttel teli kincsesládára, amely a 20. század eleji Közép-Európa gazdasági és társadalmi viszonyairól mesél.
7 kilogrammos kincsesládát találtak kirándulók a csehországi Třebihošť-Mostek mellett emelkedő Zvičina-hegy délnyugati lejtőjén, 2025 februárjában. A kincset két ládába csomagolva, mesterséges kőfal mögött fedezték fel – adta hírül a Kelet-csehországi Múzeum.
Miután felismerték a lelet jelentőségét, a megtalálók értesítették a hatóságokat. A leletet átadták a Kelet-csehországi Múzeumnak, Hradec Královéban.
A kincs 598 fekete szövetbe csomagolt aranyérmét, finoman szőtt ezüst erszényt, valamint több különféle aranyszínű tárgyat tartalmazott. Ezek között szerepel tíz karkötő, tizenhat cigarettatárca, láncra erősített kulcs és púderpohár is.
A lelet nemcsak mérete, hanem szokatlanul „friss” eredete miatt is figyelemre méltó. Miroslav Novák, a múzeum régészeti osztályának vezetője elmondta: bár a kincsek elásása ősi szokás, ez a tárgy együttes modernebb korszakból származik.
A későbbi korokból származó leletek gyakran jobban dokumentálhatók, így történetük akár levéltári forrásokból is rekonstruálható.
A numizmatikai vizsgálatok szerint az aranypénzek 1808 és 1915 között készültek. Többjükön kisebb ellenbélyegző látható, amelyeket vélhetően az első világháború után helyeztek el. Néhány érme a volt Jugoszláviából származik, az 1920-as és 1930-as évekből, ami arra utal, hogy a kincsesláda elrejtése jóval 1915 után történt.
A pénzek túlnyomó többsége Franciaországból való, de találhatók köztük osztrák–magyar, belga és oszmán eredetűek is. Feltűnő, hogy sem német, sem csehszlovák érme nem került elő – ez tovább mélyíti a lelet körüli rejtélyt.
A Kelet-csehországi Múzeum szerint ez a kincsesláda az egyik legértékesebb modern kori kincslelet Csehországban. Nemcsak ritkasága, hanem történelmi jelentősége miatt is kiemelkedő: kézzelfogható kapcsolatot kínál a 20. század eleji Közép-Európa társadalmi és gazdasági életéhez.
Egy víz alatti régész állítólag 8620 hajóroncsot fedezett fel a portugál vizekben, amelyek közül körülbelül 250-ről úgy gondolják, hogy elveszett kincseket rejt. A leleteket Portugália szárazföld partvidékén, valamint az Azori-szigetek és Madeira környező vizeiben találták.
A szakértő úgy véli, hogy mintegy 250 hajóroncs rejtőzhet a portugál vizekben, amelyek elveszett kincseket rejtenek, azonban a kormányzat az információk tudatában sem tette meg a kellő intézkedéseket – írja az Express.
Alexandre Monteiro, a lisszaboni Nova Egyetem kutatója megosztotta megállapításait, amelyek egy részletes adatbázison alapulnak, amelyet a hajóroncsokról állított össze az 1500-as évektől kezdve.
A szárazföldi partok mentén mintegy 7500 roncsot dokumentáltam, az Azori-szigetek közelében 1000-et, Madeira közelében pedig 120-at – mondta Monteiro.
Cerca de 250 navios com tesouros nas águas territoriais portuguesas, revela arqueólogo Alexandre Monteirohttps://t.co/Mn1VWcFVWh
Monteiro szerint e roncsok közül körülbelül 250 tartalmaz elveszett kincseket Portugália felségvizein belül. Elmondta, hogy Troia partjainál kincsekkel a fedélzetén süllyedt el például egy 1589-ből származó spanyol hajó, a Nossa Senhora do Rosário.
„Utánajártam a történetének, és még a kapitány édesanyjának a nevét is tudom. A hivatalos feljegyzések szerint 22 tonna aranyat és ezüstöt szállított.”
Monteiro megerősítette, hogy a kormánynak tudomása van az információról, mivel az a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé vált a közzététel révén. Bár a kormány ennek ellenére sem tett lépéseket, illetve nem kezdeményezett semmilyen intézkedést az információkra reagálva.
A Nuestra Senora de las Maravillas (A csodák Miasszonya) nevű galleon 1656-ban merült hullámsírba 70 kilométerre a szigetcsoport északi részén található egyik zátonynál. Az utóbbi 350 évben a fedélzetén szállított arany kincsvadászokat vonzott a térségbe, így amikor nemrég egy újabb expedíció indult a roncshoz, sokan letettek arról, hogy ilyesmit fognak találni.
Ugyanakkor a több mint 13 kilométer hosszú törmelékmezőn mesés leleteket – drágakövekkel berakott függőket és rozettedíszes aranyláncokat – találtak a roncs feltárásával megbízott Allen Exploration cég szakemberei a bahamai és amerikai haditengerészet régészeinek és búvárainak közreműködésével.
Feltételezések szerint a kincsek kidolgozottsága arra utal, hogy tehetős nemeseknek, vagy esetleg a királyi család tagjainak szánták őket. Mindemellett számos drágakő – Kolumbiában bányászott smaragdok és ametisztek – nem voltak feltüntetve a hajó rakománylistáján, ami arra szolgálhat bizonyítékul, hogy csempészáruról van szó.
— Bill Lamb @ zachvat@newsie.social (@zachvat) July 31, 2022
A leleteket az augusztus 8-án Freeportban megnyíló Bahamai Tengerészeti Múzeumban állítják ki.
A Szent Szűz Mária egyik madridi kolostorban található, XIII. századi „csodatévő” szobráról elnevezett Nuestra Senora de las Maravillas egy nagyobb flotta részét képezte, amely az amerikai kontinensről származó kincsekkel indult Havannából Spanyolország felé. A hajó 1656. január 4-én hajnalban süllyedt el, egy navigációs hiba következtében összeütközött a vezérhajóval, majd zátonyra futott a sekély vízben. A fedélzeten lévő 650 emberből mindössze 45-en élték túl a szerencsétlenséget, sokan cápák martalékává váltak.
