Ősi flamingótojás-kövületet fedeztek fel egy mexikóvárosi repülőtér építésekor – közölte az INAH mexikói örökségvédelmi intézet.
Ilyen figyelemreméltó épségben megmaradt, a pleisztocén földtörténeti korból származó, 8-12 ezer éves tojás hihetetlenül ritka. A Phoenicopteridae flamingo családhoz tartozó tojás felfedezése az első az amerikai kontinensen és a világban is csak a második a közlemény szerint.
A pleisztocén kor 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 11 700 évvel ezelőtt ért véget. A flamingótojás-fosszíliára 31 centiméter mélyen bukkantak rá egy palás agyagrétegben, a Felipe Ángeles repülőtér építése közben – közölte az INAH.
A flamingótojás-lelet arra enged következtetni, hogy a helyszínen 8000-33 000 évvel ezelőtt sekély vizű tó volt – közölték mexikói tudósok, akik szerint a flamingók valaha Mexikó középső részén éltek.
A rózsaszín tollaikról ismert amerikai flamingófajták napjainkban többnyire Dél-Amerikában, a Karib-tenger térségében, a Yucatan-félszigeten és az Egyesült Államok délkeleti partvidékén élnek.
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
Scientists have discovered 200 million-year-old fossils in the Swiss Alps, including the largest tooth found for the species that grew up to 20 meters long https://t.co/E8iJgKDZVf#AFPgraphics on the ichthyosaur, a sea-dwelling prehistoric reptile pic.twitter.com/pd1tkL1peM
A huge fossilized tooth from an ancient marine reptile uncovered in the Swiss Alps may be the largest of its kind ever discovered, new analysis finds. https://t.co/4Aa23aImKW
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
A helyszínre elsőként érkező paleontológus, Murray Cook szerint a maradványok egy palackorrú delfiné, amely feltehetőleg a legutóbbi jégkorszakban sodródott partra, a terület ugyanis akkoriban egy hatalmas beltenger partszakaszát alkotta. Ez a felfedezés lehet az első Skóciában több mint egy évszázada. Az utolsó bálnacsontokat Stirling közelében 1897-ben találták, de a közelmúltban nincsenek feljegyzések delfinfelfedezésekről.
A maradványok pontos korát csak radiokarbonos kormeghatározás után tudjuk megállapítani, de mivel agyagban konzerválódtak, a becsült koruk könnyen megállapítható. Az agyag körülbelül nyolcezer év alatt zárja teljes egészében légmentesen magába egy élő szervezet testrészeit, a delfin kora tehát ezzel megegyező lehet – mondta Cook, aki azt is hozzátette, hogy a delfin kisebb termete és kopott fogai miatt feltehetőleg egy idős nőstény lehet.
Mivel az ősmaradványok mellett egy szarvasagancsból készült húsmetsző szerszámot is találtak, a szakértők véleménye szerint ősemberek fogyaszthattak az állat húsából. A szerszámot akár kinccsé is minősíthetik, ez esetben a megtalálója jutalomban részesülhet.
Scientists have discovered 200 million-year-old fossils in the Swiss Alps, including the largest tooth found for the species that grew up to 20 meters long https://t.co/E8iJgKDZVf#AFPgraphics on the ichthyosaur, a sea-dwelling prehistoric reptile pic.twitter.com/pd1tkL1peM
A huge fossilized tooth from an ancient marine reptile uncovered in the Swiss Alps may be the largest of its kind ever discovered, new analysis finds. https://t.co/4Aa23aImKW
Scientists have discovered 200 million-year-old fossils in the Swiss Alps, including the largest tooth found for the species that grew up to 20 meters long https://t.co/E8iJgKDZVf#AFPgraphics on the ichthyosaur, a sea-dwelling prehistoric reptile pic.twitter.com/pd1tkL1peM
A huge fossilized tooth from an ancient marine reptile uncovered in the Swiss Alps may be the largest of its kind ever discovered, new analysis finds. https://t.co/4Aa23aImKW
Több mint kétezer mumifikált kosfejet találtak a Ptolemaida-dinasztia idejéből II. Ramszesz fáraó egyik templomában – közölte vasárnap az egyiptomi turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.
A kosfejek mellett bárányok, kutyák, kecskék, tehenek, gazellák, valamint mongúzok bebalzsamozott tetemeit is fellelték a New York-i Egyetem régészei a dél-egyiptomi Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen. Sameh Iskandar, az amerikai ásatás vezetője szerint a kosfejek egyfajta áldozati adományok voltak, amelyek II. Ramszesz kultuszára utalnak ezer évvel a fáraó halálát követően is.
Mosztafa Vazíri, az egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója elmondta, hogy a leletek segítenek majd többet megtudni II. Ramszesz templomáról, illetve az ott zajló tevékenységekről annak építésekor (Kr. e. 2374–2140), illetve a Ptolemaida-dinasztia (Kr. e. 323–30) idején.
A régészek az állatmúmiák mellett egy palota maradványait is feltárták nagyjából öt méter vastag falakkal a VI. dinasztia idejéből, valamint több szobrot, papiruszt, fák, valamint bőrből készült ruházati darabok és cipők maradványait.
Abüdosz mintegy 500 kilométerre délre található Kairótól a Nílus partján, a romváros az ókorban mindenekelőtt Ozirisznak, a túlvilág és a halottak istenének mitikus sírjáról volt ismert, amelyet I. Széthi Kr. e. 1290–1279 közötti uralkodása alatt építettek. 2021-ben itt találták meg a világ legrégibb, több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét.
Egy ősi aranyérmére bukkantak Új-Fundland szigetének partján. A leletet Edward Hines amatőr történész fedezte fel, és ez a legrégebbi angol érme, amelyet valaha Kanadában találtak.
A hírt az Arkeonews közölte.
Az érmét Londonban verték 1422 és 1427 között. Ha a címletét korunkhoz hasonlítjuk, akkor körülbelül 81 amerikai dollár lenne. Természetesen ősi leletként az érmének sokkal nagyobb az értéke: a lelet ritka, jó állapotú, aranyból készült. A feketepiacon egy ilyen műtárgy ára több százezer dollár lenne. De egy múzeumba került, és az államé lesz.
Az értékes műtárgy megtalálásának pontos helyét titokban tartják. Erre azért van szükség, hogy ne vonja magára a kincsvadászok figyelmét. A közeljövőben hivatásos régészek nagyszabású régészeti feltárásokat fognak végezni ezen a területen.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Egy 380 millió éve élt ősi hal „csodálatosan konzerválódott” szívét fedezték fel kutatók a nyugat-ausztráliai Kimberly-régióban.
A Science tudományos folyóiratban pénteken bemutatott kövület a legrégebbi halszív, amelyet valaha is találták, 250 évvel régebbi, mint bármely más ismert halszív. Egy állkapcsos haltól származik a devon földtörténeti korból, 419-359 millió évvel ezelőttről.
A szív mellett találtak egy megkövült gyomrot, belet és májat is.
Az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói szerint a megkövült szervek egy, a páncélos őshalakként is ismert placodermi egy már kihalt, a mai cápákkal hasonlóságot mutató osztályába (arthrodira) tartozó haltól származnak.
Az egyetem vezető kutatója, Kate Trinajstic jelentősnek nevezte a felfedezést, mert nagyon ritkán találnak ilyen jó állapotban fennmaradt lágy szöveteket ősi fajoktól.
A lelettől új ismereteket remélnek az evolúcióról, mivel a kövület az állkapocs nélküli és az állkapcsos gerincesek közti átmeneti időből származik.
„Ezeknek a halaknak szó szerint a szájukban – a kopoltyújuk alatt – volt a szívük, ugyanúgy, mint a mostani cápáknak” – mondta a kutató.
A leletek alapján kutatók elkészítették az állkapcsos hal háromdimenziós modelljét, amelyből kiderült, hogy a szív két kamrából állt, és a kisebb helyezkedett el felül.
Trinajstic szerint a lelet „egyedülálló bepillantást” enged abba, hogy miként fejlődött a fej és a nyaki térség úgy, hogy elférjen az állkapocs.
„Ez az első eset, hogy az összes szervet együtt látjuk egy primitív állkapcsos halban, és különösen az lepett meg bennünket, hogy ezek a halak nem is olyan nagyon különböztek tőlünk” – állapította meg a kutató a Science-ben.
Trinajstic szerint azonban volt egy fontos különbség: a páncélos őshalnak nagy volt a mája, ami lehetővé tette számára, hogy megőrizze a vízben lebegésre való képességét, akárcsak a mai cápák.
A ritka kövületeket a Gogo-formációban találták Nyugat-Ausztrália devon kori leletekben gazdag térségében, Kimberly vidékén.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – számolt be az MTI a Jediót Ahronót című újság hírportáljára, a ynetre hivatkozva.
Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 000 évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar.
Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert a levegőbe kerülve minden érintés szétzúzhatta. Ezért már a terepen elkezdték az agyar konzerválását, amelyet később az IAA laboratóriumaiban folytattak.
Már másfél millió évvel ezelőtt megjelentek az elefántok ebben az akkor valószínűleg mocsaras, a mainál csapadékosabb térségben, ahol együtt éltek más nagy állatokkal, köztük vadmarhákkal, vízilovakkal, szarvasokkal, szamarakkal és vaddisznókkal.
Az elefántmaradványok lelőhelyének közelében, a félmillió évvel ezelőttire datált lelőhelyen a korai ember is letelepedett, de egyelőre nem világos, hogy vadászott-e elefántra. Az elefánt húsa ezen a száraz és meleg éghajlaton nem áll el több napig, ezért a régészek szerint valószínűleg nagy csoportban és gyorsan fogyaszthatták el összejöveteleken.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Négyezerötszáz éves szoborfejet talált egy gázai földműves a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – jelentette a The Jerusalem Post című izraeli újság honlapja.
A palesztin régészek szerint a kígyókoronával ábrázolt nőalak a szerelem és a háború istennőjét testesíti meg, amelyet számos ősi sémi kultúra tisztelt. Úgy vélik, hogy i.e. 2500 körül, a héber törzsek honfoglalása előtti, kánaáni korban készítették a 22 centiméter hosszú mészkő szoborfejet, amelynek tetején kígyókorona van, az erő és a legyőzhetetlenség szimbóluma a kánaáni istenek panteonjában.
Anah kánaáni istennőt formálhatták meg, aki a kánaáni mitológia szerint a szerelem, a szépség és a háború istennője volt. Az Anat, Anatu és Antit néven is ismert, jelentős sémi istennőt Egyiptomban és Ugaritban, a Szíria északi részén lévő ősi kikötővárosban, valamint Cipruson és Mezopotámiában is tisztelték.
Az egyiptomi Elephantinéban, a mai Asszuánban talált egyik papirusz is megemlíti az Anat-Yahu nevű istennőt, akit a Jahvénak szentelt templomban imádtak. A templomot Júda babiloni meghódítása, i.e. 586 idején zsidó menekültek építették. A szövegben Jahve feleségének mondják, és a tudósok szerint ő a görög Athéné istennő előfutára.
A Bar Ilan Egyetem régészeti professzora, Aren Maeir azt nyilatkozta a lapnak a szoborfejről, hogy az ábrázolt arc nem hasonlít az általa eddig látottakhoz, és ezért nem tudja meghatározni eredetét vagy korát.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították – jelentette a Walla hírportál. Az Ovadia nevű izraeli lelőhelyen talált csigolyacsontok új megvilágításba helyezik az ősi emberelődök ázsiai és európai elterjedésének történetét.
Korábban úgy vélték, hogy ez egyszeri esemény lehetett, de az új lelet alapján legalább két hullámban zajlott a kirajzás Afrikából Eurázsia irányába. Eddigi tudásunk szerint az első hullámban, mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt az ősi emberek eljutottak a mai Georgiába, ahol a mindeddig legfontosabb Afrikán kívüli lelőhelyen, a Dmanisi régészeti helyszínen találták meg ennek nyomait.
A Kinneret-tótól délre, a Jordán völgyében, a Beit Zear kibuc melletti Ovadia lelőhelyen talált maradványok alapján ezután egy második hullám is következett 1,5 millió évvel ezelőtt, amely áthaladt Izrael földjén.
Ovadiát az 1960-as évek óta számos alkalommal kutatták a szakemberek, területén gazdag és ritka állatcsontokat, valamint kőeszközöket tártak fel. A közelmúltban újraindultak az őstörténeti ásatások, és ismét átvizsgálták az elmúlt évtizedekben begyűjtött leleteket, melyeket a Jeruzsálemi Héber Egyetem nemzeti természettudományi gyűjteményében helyeztek el. Ezek között Miriam Belmaker paleontológus 1966-ban feltárt, körülbelül másfél millió éves emberi ágyéki gerinccsigolyákat azonosított.
Alon Baras, a Bar Ilan Egyetem Azrieli Orvostudományi Karának anatómiai és evolúciós kutatója szerint ez a csontdarab eldönti a régi vitát az afrikai kirajzásról, mert egyértelműen bizonyítja, hogy több vándorlási hullám volt. „Ezek az emberelődök a csigolyáik mérete és alakja közötti különbség alapján különböztek a Georgiában feltártaktól” – mondta a tudós az Izraelben eddig felfedezett legősibb emberi csontokról, amiket a Scientific Reports tudományos folyóiratban mutattak be.
Ella Bin professzor, a gerincfejlődés szakértője szerint egy korához képest magas termetű, 12-16 éves fiú maradványát találták meg. „Ha ez a fiatal elérte volna a felnőttkort, több mint 180 centiméter magasra nőtt volna. Mérete hasonló az ebből az időből származó afrikai nagy előemberéhez, és különbözik a Georgiában lelt alacsony előemberektől” – hangsúlyozta a lapnak.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy legalább két ősi embert azonosítottunk Afrikán kívül az alsó pleisztocénként ismert időszakban. A bevándorlás minden hulláma más-más embert hozott magával, mind megjelenésükben, mind kőszerszámaik készítési technikájában, mind pedig abban az ökológiai résben, amelyet maguknak élőhelynek kiválasztottak – foglalta össze a kutatás tanulságait a hírportálnak Alon Baras.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Először találtak római kori keresztre feszítésre utaló nyomokat Nagy-Britanniában. Egy férfi csontvázának maradványaira és sarkában egy szögre bukkantak régészek a Londontól 90 kilométerre északra lévő Fenstanton falunál zajló régészeti ásatáson.
A jó állapotban megőrződött lelet igazán különleges amiatt, hogy a szög a csontban maradt – mondta a British Archeology magazinnak Corinne Duhig, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki szerint a nyomok bizonyítják, hogy még ennek a birodalom peremén lévő kis településnek a lakói sem menekülhettek el a barbár római büntetés elől.
Duhig elmondta, a világon csak egy hasonló, keresztre feszítésre utaló lelet ismert, Izraelből. Létezik még két lehetséges példa Olaszországban és Egyiptomban, ezek valódiságát azonban még nem ellenőrizték.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette hétfőn a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a XI–XIV. században is kikötőként szolgálhatott.
Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén meglepetésére régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat, cserépdarabokat és egy kagylókkal és tengeri üledékkel körbenőtt, lenyűgöző szépségű kardot talált, amelynek pengéje mintegy egy méter hosszú, markolata pedig körülbelül 30 centiméteres.
A szerencsés megtaláló attól tartott, hogy a leletet ellopják, vagy a tengeráramlatok miatt a homok újra beborítja, ezért magával vitte a kardot. Később felhívta az IAA bűnténymegelőzési egységét és beszámolt a tárgyról. Vasárnap átadta a kardot az IAA-nak, ahol átvehette a kiváló állampolgárnak járó elismerő oklevelet a lelet átadásáért.
„Gyönyörű és ritka darab ez a tökéletes állapotban megőrződött kard, amely valószínűleg egy keresztes lovagé volt mintegy 900 évvel ezelőtt” – mondta Nir Distelfeld, az IAA szakértője a lapnak.
„A Kármel-hegy alatti partszakaszon számos természetes öböl található, amelyekbe vihar idején behúzódhattak az ősi hajók. A nagyobb öblök körül egész települések, ősi kikötővárosok alakultak ki, mint például Dor és Atlit” – emlékeztetett Kobi Sarvit, az IAA tengeri-régészeti osztályának igazgatója.
„A kikötést biztosító helyek az idők során mindig vonzották a kereskedelmi hajókat, amelyek rengeteg régészeti nyomot hagytak maguk után. A most talált kard is ezek egyike” – magyarázta.
Az öblöt már régóta figyelik a régészek, mert korábban is találtak benne ókori tárgyakat, de nagyon nehéz kutatni, mert a tengerfenéki homok mozgásától függően hol felbukkannak, hol pedig eltűnnek a tengerbe esett tárgyak.
„Izraelben az utóbbi években egyre népszerűbb a tengeri úszás és az amatőr búvárkodás, így egyre több lelet kerül napvilágra. Ezt az öblöt már 4000 évvel ezelőtt, a késő bronzkorban is kikötésre használták a korábban előkerült emlékek alapján, és most a kard révén bebizonyosodott, hogy egészen 900 évvel ezelőttig használatban lehetett” – tette hozzá Sarvit.
Az IAA laboratóriumában a restaurátorok megtisztítják, majd a régészek megvizsgálják a kardot, amely később a nagyközönség elé kerülhet.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
