Dorjpureviin Khatanbaatar mongol régész úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában – tárta fel a régész a Mandinernek adott interjújában.
Yamaan Us egy hun temető Mongóliában. Hogyan fedezték fel? Mi teszi különlegessé a helyet?
Csapatunk egyik kutatója idevalósi, a környéken végzett munkája során először fedezte fel a lelőhelyeket, teljesen véletlenül. Korábban egyetlen hivatásos régész sem járt ott: régészként nagy áldásnak tartom, hogy eddig nem találták meg. Most egy új, hun arisztokráciához köthető komplexumot azonosíthattunk és ásatásokat végezhetünk a régióban.
A régészek régóta feltételezik, hogy a Khangai-hegység nyugati és délnyugati részén kellett lenni egy előkelő hun temetkezési központnak. Évek óta keresték azt. A hipotézis beigazolódott: a Yamaan Us előkelő sírjai várhatóan nagy kutatási potenciállal rendelkeznek az elmélet megerősítéséhez.
Jelenleg összesen kilenc hun temetőt fedeztek fel hazánkban, Mongóliában, Yamaan Us a tizedik. A közeli helyekről körülbelül 400, a hun korhoz kapcsolódó sírt regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy hatalmas jövő áll a kutatás előtt.
Ulánbátortól nyugatra 1000 km-re, Zavkhan tartományban, Uliaszai várostól 50 kilométerre található a temető. A terep viszonylag zárt, minden oldalról hegyek, sziklák és dombok veszik körül, titokzatos fekvés jellemzi. Csupán két oldalról, völgyeken keresztül lehet megközelíteni, és csak közelről vehető észre. Körülbelül egy kilométer hosszan nyúlik el a lelőhely.
Úgy tudom, a temető digitális feldolgozása megtörtént, amire először került sor a mongol régészetben. Miért fontos ez?
A hunok temetkezési helyei nagyok és összetettek, külső és belső szerkezeteik egyediek, ezért nagyon fontos a digitális dokumentálásuk.
Általánosságban elmondható, hogy a régészeti lelőhelyek digitális térképezésének az az előnye, hogy csökkenti az ásatási helyszínen az időigényes munkát: egy pontos és reális információkat tartalmazó adatbázist hoz létre. A jövőben tervezzük e munka folytatását és fejlesztését.
Mit mondhatunk a sírokról?
Az elmúlt három évben két előkelő sírt, öt melléksírt és öt közrendű sírt tártunk fel és vizsgáltunk meg Yamaan Usnál. Ugyan kezdetben is gyanítottuk, hogy a feltárandó sír a hun sírokra jellemző, úgynevezett kikövezett bejárattal rendelkezik, de a sír szerkezete a feltárás második fázisában vált egyértelművé. Az emlékmű kifosztása során ugyanis a keleti és a nyugati falak szerkezete megsérült, és az emlékműből származó kövek oldalra zuhantak, és így némileg átalakították a sír szerkezetét. Eredetileg egy téglalap alakú sír volt központi pillérrel, amely a hun nemesi sír fő szerkezete.
Országosan jelenleg több mint harminc hun nemes sírját tárták fel és vizsgálták meg hazánkban.
Az ebből az időszakból származó előkelők sírjai hatalmasak, sőt óriásiak!
Az építkezés időt, munkaerőt, szervezést és számításokat igényelt, ezért ugyanannyi időt, pénzt és munkaerőt igényel egy-egy emlékmű feltárása és tanulmányozása. Gol mod 2 hun temető központi sírja például több mint húsz méter mély volt, ami eddig a legmélyebbnek volt tekinthető. Most viszont úgy tűnik, hogy a kelet-mongóliai Duurlig Nars még annál is hatalmasabb.
Yamaan Us hun nemesi emlékművei egy fő sírból, melléksírokból és áldozati építményekből állnak, amelyek hasonlóak Mongólia főbb nemesi temetőihez. A kutatások kimutatták, hogy a fő sír tulajdonosához hasonló korú és nemű szolgákat temettek el a melléksírokban. Az a tény, hogy az egyik személyt arccal lefelé fektették, az erőszak jelének tekinthető.
A hunok sírjai, különösen a nemeseké, nagyon gazdagok. A mongol régészek azonban még nem találtak ki nem fosztott hunok sírokat, hiszen azok többségét kifosztották és meggyalázták a keleti lovasnépek, például a wuhuanok.
Milyen érdekességek kerültek elő a temetőből?
Régészeti szempontból két leletet érdemes kiemelni. Egy bronz füstölőt, amelyet a 61-es sírban találtak, és egy kínai feliratokkal ellátott íjcsontot, amelyet az 58-as sírban találtak.
A bronz füstölő egyértelműen a nyugati Han-dinasztiához kapcsolódik.
Ez egy nagyon értékes tárgy, amely csak császárok és közeli hozzátartozóik sírjaiban található.
Az is egyedülálló, hogy egyetlen példányban készült. Feltételezzük, hogy egy különleges tárgy volt, amelyet Yamaan Us hercegnője számára készítettek.
Mikor éltek a sírok „lakói”?
Japánban és az Egyesült Államokban végeztek kronológiai vizsgálatokat. Az emberi csontok radiokarbonos kormeghatározása alapján az eltemetett hunok valamikor a Kr. e. 1. század közepétől az Kr. u. 1. század közepéig élhettek, ami összhangban van más mongóliai nemesi lelőhelyekről származó adatokkal.
Az emberi csontok mérései megállapították, hogy a Yamaan Usban talált emberi csontok mongolidok.
Ez az eredmény nagyon értékes következtetés a tanulmány számára. Röviden szólva bizonyíték arra, hogy a nyugat-mongol régióban élt hunok származási szempontból szoros rokonságban állnak a mai mongolokkal.
Milyen történelmi kapcsolatokat tár fel számunkra ez az egyedülálló hely? Mi lehet a Yamaan Us jelentősége történelmi és kulturális szempontból?
A kutatók úgy vélik, hogy a kínai forrásokban említett hun állami közigazgatás alapjául szolgáló három egység – bal-középső-nyugati szárny – meglétét régészeti lelőhelyekkel kell alátámasztani. Sok minden utal arra, hogy ez a hely a hunok egyik politikai központja lehetett.
Idén júliusban Magyarországról Pál-Kutas Karolina támogatta a feltárási munkánkat. Augusztus végén Neparáczki Endre három, Yamaan Usban megtalált leletmintát vett, amelyet Magyarországon dolgozzák fel.
Úgy véljük, hogy az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
Mongólia és Magyarország régóta sikeres együttműködésre tekint vissza a régészet területén. Az elmúlt években azt látjuk, hogy az együttműködés egyre aktívabbá vált, ezért reméljük, hogy a jövőben számos fontos következtetésre és felfedezésre jutunk együtt, különösen a hunokkal kapcsolatban.
Őslénykutatók a világ egyik legjelentősebb dinoszaurusz-lelőhelyén fedezték fel az eddigi legnagyobb, kivételesen jó állapotban megőrződött dinoszauruszkarom mellett további maradványokat is – írja a Liner.hu.
A Duonychus tsogtbaatari névre keresztelt faj a leletek szerint egyedülálló volt a Therizinosaurs nevű dinoszauruszok csoportjában, amelyek a hátsó lábaikon álltak, és általában három karommal rendelkeztek. Ám ennek az egyednek mindössze két karma volt, melyek hosszát kb. 30 centisre teszik – áll a beszámolóban.
Fotó: Yoshi Kobayashi, Hokkaido University
Mint részletezik, az őshüllő a szakértők szerint közepes méretű lehetett, becsült tömege pedig 260 kilogramm. A therizinozauruszok a növényevő vagy mindenevő theropoda dinoszauruszok csoportjába tartoztak, amelyek Ázsiában és Észak-Amerikában éltek a kréta időszakban (145 millió évvel ezelőtt kezdődött és 66 millió évvel ezelőtt ért véget).
A legismertebb kétujjú theropodák a tyrannosauridák csoportjába tartozó fajok, amelyek közé a Tyrannosaurus rex is sorolandó. A példánynál tetten érhető a karmokon a terizinoszauruszoktól ismert keratinos fedőréteg is, amely az emberi körmökhöz hasonlóan fedi a karmot, segítve a védekezést, a mozgást vagy a zsákmány elejtését – teszik hozzá.
A 24.hu a BBC-re hivatkozva azt írja, a példány a mongóliai Góbi-sivatagban található Bayanshiree-formációból került elő, amely a késő kréta időszakra nyúlik vissza (100,5–66 millió évvel ezelőtt). A régió különösen fontos kövületforrás a későbbi kréta időszakból, amely a dinoszauruszok korának három fő időszaka közül az utolsó, így a dinók evolúciójának utolsó szakaszát jelenti – hangsúlyozzák.
Archaeologists in drought-hit Iraq have discovered 40 ancient tombs after water levels in the country's largest reservoir declined, an antiquities official said Saturday. https://t.co/MFxQtQk3QBpic.twitter.com/S4P2uVrWwr
Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során – olvasható a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Makoldi Miklós régészeti igazgató hetente egyeztetnek a mongóliai kollégákkal, akik hétvégére a fő sírban máris olyan szintre jutottak, hogy előkerültek egy kétezer éves díszes kocsi alkatrészei, és egyéb használati tárgyak, valamint bronzból készült díszítő elemek.
A közrendű sírból is elkezdtek szép számmal előbukkanni a leletek, főleg agyagedények töredékei, melyek ételáldozatokat rejthettek egykoron.
A kocsi előkerülése nem meglepő, mert a nagyobb, vezéri, fejedelmi sírokban gyakran elhelyezésre került a halott kocsija is, ami a túlvilági életben volt hivatott szolgálni korábbi tulajdonosát. Az ilyen kocsis temetkezéseknél általában a kocsi alatt 2-3 méterrel van a koporsó, így a mongol kollégák, és a magyar kutatók is feszülten várják a következő napok ásatási eredményeit.
A héten még az a megtiszteltetés érte a Magyarságkutató Intézetet, hogy az ásatást a helyszínen tekintette meg prof. dr. Regdel Duger a Mongol Tudományos Akadémia elnöke, illetve hétvégén Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete, akinek a mostani fotókat köszönhetjük.
A nagykövet asszony nemcsak segítette az együttműködési megállapodás megkötését, de szabadidejében is nyomon követi az ásatást.
(mki.gov.hu)
[type] => post [excerpt] => Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628372820 [modified] => 1628290298 ) [title] => Mongólia: Előkerültek az első leletek a hun sírokból [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2420&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2420 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2421 [image] => Array ( [id] => 2421 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg [original_lng] => 232579 [original_w] => 800 [original_h] => 661 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-300x248.jpg [width] => 300 [height] => 248 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2-768x635.jpg [width] => 768 [height] => 635 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg [width] => 800 [height] => 661 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg [width] => 800 [height] => 661 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg [width] => 800 [height] => 661 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210806hun-sirok2.jpg [width] => 800 [height] => 661 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1628279499:12 [_thumbnail_id] => 2421 [_edit_last] => 12 [views_count] => 7742 [_oembed_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] => [_oembed_time_ba56710f5556f17ac4d9b04f55ad8683] => 1628362026 [_oembed_f4f24b0da12c8eb6696c5a51430ddde8] =>
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post című újság alapján a Librarius kortárs kulturális portál.
Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.
A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen tudósa úgy véli, hogy valójában korábban épült, és az építmény elemei arra utalnak, hogy nem is védelmi célokból.
„Sokféle falat nevezünk Kínai Nagy Falnak. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nem volt semmilyen kapcsolatban az ismert Nagy Fallal. A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését” – nyilatkozott a tudós a lapnak.
A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, és műholdas és légi felvételek elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette ezt a falat.
Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottak, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt.
A fal valószínűleg körülbelül két méter magas volt, és tucatnyi alacsonyabb, hozzátoldott építményt fedeztek fel mellette, ezért nem igazán lehetett alkalmas védelmi célokra. Ehelyett valószínűleg az emberek és a szarvasmarhák mozgását korlátozta.
A térség éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent, mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni, s ezt próbálhatták megakadályozni a fallal.
Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy csak mintegy húsz évig állhatott fenn az építmény, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
