Anglia északi részén a régészek egy óriási méretű lábbelire bukkantak, amelyet az ókori római katonák viselhettek. A brit Magna nevű római erőd területén előkerült csizma mérete meghaladja a 30 cm-t, ami a mai 46-os cipőméretnek felel meg – ez lenyűgözte a kutatókat, mivel az ókorban az emberek lábmérete általában jóval kisebb volt.
A felfedezésről a CNN számolt be Rachel Frame vezető régész nyilatkozata alapján, aki az ásatásokat irányítja Hadrianus falának közelében. Az erőd az i.sz. 85-től működött, és a Római Birodalom északi határának védelmét szolgálta. A Hadrianus fala 117 km hosszú kőfal, amelyet a birodalom védelmére építettek a barbár északi törzsek ellen.
A csizma vastag marhabőrből készült, és vas szegekkel volt megerősítve – ez a tartósságra utal. A kutatókat nemcsak a kiváló állapot, hanem a szokatlanul nagy méret is meglepte. Frame elmondása szerint többféle magyarázatot is megvizsgáltak: lehetett téli viselet, amit vastag zoknival hordtak, vagy egyszerűen csak nagy lábú embereké volt. Később több hasonló méretű lábbelit is találtak, így ez az utóbbi elmélet vált valószínűbbé.
A leletek alapján a katonák a mai Szíria, Horvátország, Szerbia és Hollandia területéről származhattak. A pontos tulajdonos kiléte azonban továbbra is ismeretlen. Valószínű, hogy a katonák sietve hagyták el az erődöt, hátrahagyva felszerelésüket – ennek köszönhetően maradhattak fenn ezek a tárgyak közel 1900 évig. A bőr jó állapotát a növényi alapú cserzési eljárásnak tulajdonítják.
A kutatók a közeljövőben azt tervezik, hogy megvizsgálják a cipők belsejében fennmaradt lábnyomokat, és ezek alapján rekonstruálják a viselők lábformáját.
[type] => post [excerpt] => Anglia északi részén a régészek egy óriási méretű lábbelire bukkantak, amelyet az ókori római katonák viselhettek. A brit Magna nevű római erőd területén előkerült csizma mérete meghaladja a 30 cm-t, ami a mai 46-os cipőméretnek felel meg – ez len... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1752613560 [modified] => 1752597565 ) [title] => 46-os méretű csizmát találtak az I. századból Nagy-Britanniában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5122&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5122 [uk] => 5119 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5120 [image] => Array ( [id] => 5120 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [original_lng] => 99063 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464-300x189.jpeg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4464.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1752586768:5 [_thumbnail_id] => 5120 [_edit_last] => 5 [views_count] => 806 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_33b258b0e3d500fa592f75b867dc5a18] =>
Archaeologists in Türkiye believe they have discovered the tomb of Saint Nicholas, famously known as Santa Claus 🇹🇷 pic.twitter.com/T1Wx40gp7P
Nem mindennapi dolog történt, egy tanár a kertjében gyomlálás közben véletlenül kiásott egy ősi kelta írással faragott követ, amely mint kiderült a 4. századból származik.
A szenzációs kelta leletet Angliában Coventryben találta meg az 55 éves Graham Senior, amikor épp a virágágyását takarította 2020 májusában – írja a Daily Mail.
Azóta kiderült, hogy a homokkősziklán az írországi Ogham írás egy korai formája látható, az-az a kő 1600 éves.
A 11 centiméter hosszúságú kő jelenleg egy múzeumban van kiállítva, közben a szakértők megpróbálják kideríteni a rejtélyes ereklye teljes jelentését.
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
A téglalap alakú tömb három oldalára egy sor vonalat véstek egy olyan írással, amelyet elsősorban a kora középkori Írországban használtak.
Katherine Forsyth skót történészprofesszor, a Glasgow-i Egyetem munkatársa részben lefordította a szavakat, és a Mael Dumcail nevet fedezte fel a kövön.
Graham úgy véli, hogy a követ egy római katona vihette magával emlékbe, aki Írországban hagyta hátra kedvesét.
A házam körülbelül 100 méterre található a Lunt nevű római kori erődtől, amely a Sowe folyó folyásirányában fekszik. Úgyhogy úgy gondoljuk, hogy egy római katona sétálhatott el onnan, amikor elejtette a követ, amelyet aztán elárasztotta az ár. Valószínűleg egy Írországban hátrahagyott kedves emléktárgya lehetett, de ez még mindig elég rejtélyes.
Teresa Gilmore, Staffordshire és West Midlands leletügyi összekötője a BBC-nek elmondta : „Ez egy csodálatos régészeti lelet, nagyon szerencsések vagyunk.
A legtöbb Ogham feliratot általában a kelta területeken – Skóciában, Írországban és Cornwallban – találjuk meg, Midlandsben általában nem.
„Egy másik elmélet szerint az ír kereskedők használhatták ezt a követ, hogy kapcsolatba lépjenek egymással. Az Írországból érkező emberekkel vagy a térségben található kora középkori kolostorokkal állhat összefüggésben – mondta Gilmore.
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
Vikingek által használt fésűket tártak fel az Egyesült Királyságban található Ipswichben, melyek a projekten dolgozó régészek szerint rendkívüli ritkaságnak számítanak, emellett pedig betekintést is nyújtanak a város középkori múltjába.
Különböző agancs- és csontleleteket tártak fel a suffolki Ipswichben – derült ki a BBC beszámolójából.
A városban az elmúlt húsz évben közel 40 ásatást végeztek a 9. század rejtelmei után kutatva, olyan értékes leleteket, mint most, azonban soha nem találtak, fogalmazott a két projektvezető, Isan Riddlet és Nicla Trzaska-Nartowski, akik nemrégiben adtak ki egy könyvet az 1974 és 1994 közötti ásatásaik alkalmával feltárt 1341 lelet és 2400 hulladéktöredék elemzéséről.
Mindig is az volt a szándékunk, hogy a könyv európai kitekintésű legyen, és Ipswichet a kora középkori világ középpontjába helyezze. Több olyan tárgy is van, amely külföldi kapcsolatokra utal, különösen Észak-Franciaország, Frízia (amit ma Hollandia, Németország és Dánia egyes részeiként ismerünk) és Dél-Skandinávia vonatkozásában – mondták az elemzésről szóló nyilatkozatukban.
Ipswichet a Római Birodalom összeomlása után angolszász kereskedelmi kikötővárosként alapították, és az Európával folytatott tengeri kereskedelem révén virágzott fel. A most feltárt fésűket Skandináviában készítették, Ipswichbe a 9. század végén kerülhettek, a terület ugyanis akkoriban már viking uralom alatt volt – ennek kezdetét egyébként Kr. u. 869-re becslik.
A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálata megjegyzi azonban, hogy a városban is készítettek fésűket, ezeknek azonban „jellegzetes helyi formái” voltak.
A legtöbb lelet eredetijét gímszarvasagancs-darabokból készítették, bár a vizsgálatok azt mutatták, hogy akadtak közöttük bálnacsontból formázott darabok is. A régészek ezek mellett brosstűformákat, tűket, szíjvégeket, szövő- és textilkészítő eszközöket, valamint néhány játékdarabot is megvizsgáltak, ezek a vikingek társasjátékok iránti lelkesedését igazolták.
Melanie Vigo di Gallidoro, a Suffolk Megyei Tanács védett tájakért és régészetért felelős helyettes kabinettagja elmondta: az elmúlt húsz év mintegy 40 ásatásának köszönhetően meggyőző képet kaphattunk arról, hogy a város jelentős szerepet játszott a középkori életben.
[type] => post [excerpt] => Vikingek által használt fésűket tártak fel az Egyesült Királyságban található Ipswichben, melyek a projekten dolgozó régészek szerint rendkívüli ritkaságnak számítanak, emellett pedig betekintést is nyújtanak a város középkori múltjába. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1712182860 [modified] => 1712165017 ) [title] => Vikingek fésűit tárták fel angol régészek [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4343&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4343 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4344 [image] => Array ( [id] => 4344 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [original_lng] => 74340 [original_w] => 727 [original_h] => 545 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/55675973-788df295b9eeead639fc119fdbd61230-wm.jpg [width] => 727 [height] => 545 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1712154415:12 [_thumbnail_id] => 4344 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3698 [_oembed_31c1077c85856bb4c582b12381fdb4ee] =>
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
Nagy-Britanniában, de talán az egész egykori Római Birodalom területén egyedülálló római kori maradványokat fedeztek fel az angliai Észak-Yorkshire-ben, egy scarborough-i építkezésen.
Az épületkomplexum magába foglal egy kör alakú központi helyiséget, és abból kiinduló termeket, továbbá egy fürdőt. A Historic England műemlékvédelmi hatóság szerdai bejelentése szerint hasonló elrendezésű építményt még soha nem találtak Nagy-Britanniában, és egyelőre nem tudnak hasonlóról az egykori Római Birodalom más területén sem.
„Az építmény talán egy uraság fényűző lakhelye lehetett, talán egy kultikus célokat szolgáló intézmény, esetleg a kettő kombinációja. Elképzelhető, hogy egy gazdag ember villájáról van szó, amelyet később vallási célokra alakítottak át” – mondta Keith Emerick műemlékvédelmi felügyelő.
A szakember fantasztikus leletnek nevezte a páratlan komplexumot, amelyre egy lakónegyed építések közben bukkantak. „Vallási épületnek látszik, egyfajta férfiklubnak, fürdő is van hozzá. Mindenesetre egy nagyon izgalmas hibrid épülettel van dolgunk” – mondta.
Azért, hogy a szokatlan leletet a későbbiekben esetleg látogathatóvá tegyék, az ingatlanfejlesztő megváltoztatta a terveket, és a római kori maradványok területét nem építik be lakóházakkal, hanem meghagyják közterületnek.
She contacted Katherine Forsyth, professor of Celtic Studies at the University of Glasgow, who confirmed that it was an ogham script, that of an early style, which most likely dates to the fifth to sixth century but possibly as early as the fourth century. https://t.co/R1QYZDs71z
