A kutatók kilencezer éves, rituális sörfogyasztás bizonyítékaira bukkantak a kínai Qiaotou város temetkezési helyén, Zhejiang tartomány déli részén. A régészeknek az edények peremén található lerakódások váltak gyanússá. A kilencezer éves sört a vizsgálatok szerint valószínűleg a halottak tiszteletére szolgáló rituálékhoz használtak.
Rizsből készült erjesztett ital lehetett
A temetkezési helyen két emberi csontvázat és több, kiváló minőségű cserépedényt is találtak, amelyek közül számos teljes egészében megmaradt. A kerámiákat fehérrel festették, és néhányat absztrakt mintákkal is díszítettek. A tanulmány szerint ezek a műtárgyak valószínűleg a „legkorábban ismert festett kerámiák a világon”.
Ilyen típusú kerámiát nem találtak más, erre az időszakra vonatkozó helyeken.
A kutatócsoport a Qiaotouban talált különböző típusú kerámiákat elemezte, amelyek különböző méretűek voltak. Az edények némelyike viszonylag kicsi volt, és méretük hasonlított a ma is használt ivóedényekhez és a világ más részein található, hasonló kerámiákhoz. Minden edényt alapvetően egy kézben lehetett tartani, mint egy csészét, ellentétben a tárolóedényekkel, amelyek mérete sokkal nagyobb.
A tudósok húsz edényt vettek górcső alá, amelyek közül hét hosszú nyakú edénynek tűnt, amelyeket a későbbi történelmi időszakokban alkohol fogyasztására használtak. Ennek megerősítésére a kutatócsoport elemezte az edények belső felületeiből kivont mikrofosszilis maradványokat: a keményítőt, a fitolitot (fosszilis növényi maradvány) és gombákat. Ezeket összehasonlították a kerámiákat körülvevő talajból nyert kontrollmintákkal.
A csapat mikrobotanikai (keményítő granulátumok és fitolitok) és mikrobiális (penész és élesztő) maradványokat azonosított az edényekben: ezek összhangban vannak a sör erjesztési folyamatával járó maradványokkal, és nem találták meg őket a talajban vagy más műtárgyakban.
A Qiaotou-i edények maradványelemzésénél eredményeink azt mutatták, hogy a kerámiaedényeket sör tárolására használták, ami egy rizsből készült erjesztett ital lehetett, eddig azonosítatlan gumókkal keverve – mondta Jiajing Wang, a Dartmouth antropológusa a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: ezt az ősi sört ne úgy képzeljük el, mint a mai IPA-t, ehelyett egy enyhén erjesztett és édes ital lehetett, amelynek valószínűleg zavaros volt a színe.
Rituális szertartásokon ihatták
Az eredmények azt is kimutatták, hogy a rizshéj és más növények fitolitjai is jelen vannak az edényeken. A szakemberek szerint valószínűleg fermentációs szerként adták a sörhöz.
Abban az időben a legtöbb közösség vadászott és gyűjtögetett. Ahogy a kutatók a tanulmányban kifejtik, arra való tekintettel, hogy a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes feladatnak számított, a Qiaotou-i sör bizonyára rituális szempontból bírt jelentőséggel. A söröskorsókat valószínűleg a halottak temetésével kapcsolatos, rituális szertartásokon használták. Azt feltételezik, hogy a rituális ivás szerves része lehetett a társadalmi kapcsolatok és együttműködés kialakításának, ami előfutára volt a 4000 évvel később kialakult összetett rizsgazdálkodó társadalmaknak.
Nem tudjuk, hogyan készítették el az emberek ezt az ital kilencezer évvel ezelőtt, mivel az erjedés természetes módon történhet – magyarázta Wang. – Ha egy háztartásban maradt rizsmaradék, és a szemek penészesek lettek, akkor talán észrevehették, hogy a szemek idővel édesebbek lettek és magasabb lett az alkoholfokuk.
Hozzátette: bár az emberek nem ismerhették a penészesedett szemek biokémiáját, valószínűleg csak megfigyelték az erjedési folyamatot, és megpróbálták kihasználni.
