Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.
Megválaszolásra kerülhet a Neander-völgyiek eredete
A Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelyek több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik.
A publikációk új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra. A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 000 évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 000 évvel ezelőttig nemcsak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak.
Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a Neander-völgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre.
A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a „Neser-Ramla” csoportba tartozik.
A vándorlás tette lehetővé a modern emberi gének Európába jutását
A vizsgálat alapjául szolgáló csontokat körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a Ben Gurion repülőtértől nem messze található Neser Ramla gyárkomplexum mellett egy új kőbánya építésekor. A mély ásatási üregben számos, az ősemberek által használt kovakövet, állatcsontot, valamint emberi csontokat, két koponyacsontot és két foggal egy szinte teljes állcsontot tártak fel.
Ezek a csontok körülbelül 130 ezer évesek, s vizsgálatuk évekig tartott, amelynek során összehasonlították azokat az Izraelben és a világ más részein talált ősi emberi csontokkal.
Az antropológusok úgy vélik, hogy rábukkantak az évek óta keresett „hiányzó csoportra”, amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai Neander-völgyi ember leletei közé sorolták. Eddig nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt Neander-völgyiek génjei között Homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában.
A Homo Neser-Ramla és a Homo sapiensek közötti keveredés, és ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.
Eddig azt sem értették, miként jelenhettek meg újra és újra Európában a Neander-völgyiek, miután többször is kipusztultak a pleisztocén eljegesedési periódusok miatt. Az izraeli kutatók magyarázata szerint Neser-Ramla a Neander-völgyiek őshazája lehetett, és innen vándoroltak Európába, amikor az éghajlati viszonyok ezt megengedték.
Megvan a magyarázat a genetikai átfedésekre
Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában Neander-völgyiek, Afrikában pedig Homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum keletkezett. De az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai embertípus között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
A tanulmányok szerint a térség különböző embercsoportjai hosszú ideig párhuzamosan léteztek egymás mellett egymás kiszorítása nélkül, sőt, az ásatás során felfedezett kovakőeszközök elemzéséből kiderült, hogy a Neser-Ramla és a Homo sapiens csoportok információt cseréltek a kovakövek megmunkálásáról.
Vagyis nemcsak genetikai, hanem közeli kulturális kapcsolatban is álltak egymással.
„200 ezer éve Homo sapiensek érkeztek a térségbe, ahol a Neser-Ramla-emberekkel találkoztak. Több tízezer éven át egymás mellett éltek, és kicserélték tudásukat” – elemezte a helyzetet a Háárec című lapnak a kutatást vezető Izrael Herskovics professzor.
A 2010–2011-ben folytatott feltárásokon 12 méter mélyről kőeszközök kerültek elő, amelyek miatt a helyszínre hívták a régészeket, akik 60 ezer ősi kőeszközt és több ezer csontmaradványt találtak csodálatos épségben az agyagos talajban.
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
