Korábban ismeretlen dinoszauruszt írtak le Latin-Amerika déli csücskében talált maradványok alapján. Az új faj a Chadititan calvoi nevet kapta, és a Titanosaurus nem hatalmas, hosszúnyakú növényevői közé tartozott – számolt be a National Geographic.
A kutatók egy ősi lagúna 78 millió éves ökoszisztémáját tárták fel, munkájuk részeként pedig összesen 423 darab, több száz különböző állathoz tartozó fosszíliát fedeztek fel. Amint a National Geographic beszámolt róla, ezek között szerepeltek teknős, hal, csiga, illetve dinoszaurusz maradványok is.
A több mint 400 lelet közül 20 tartozott a Chadititan calvoihoz, amely állat mintegy hét méter hosszúra nőhetett.
A titanoszauruszok között ez meglehetősen kicsinek számított, egyes fajai ugyanis meghaladhatták a 30 méteres hosszt és a 60 tonnás tömeget is.
A titanoszauruszok a mai Dél-Amerika területén voltak a legelterjedtebbek, ám a világ többi részén is éltek fajaik. Nemrég például Erdélyben talált fosszíliák alapján azonosították két új faját, amelyek a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapták.
Jelenlegi ismereteink szerint a titanoszauruszok a legtovább fennmaradó dinoszauruszfajták közé tartozhattak, és ők lehettek az utolsó fennmaradt hosszúnyakú növényevők a bolygón, amikor becsapódott a dinoszauruszok korának végét jelentő aszteroida.
[type] => post [excerpt] => Korábban ismeretlen dinoszauruszt írtak le Latin-Amerika déli csücskében talált maradványok alapján. Az új faj a Chadititan calvoi nevet kapta, és a Titanosaurus nem hatalmas, hosszúnyakú növényevői közé tartozott. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1751147580 [modified] => 1751056934 ) [title] => Új dinoszauruszfajt fedeztek fel Amerikában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5092&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5092 [uk] => 5089 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5090 [image] => Array ( [id] => 5090 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [original_lng] => 81475 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204-300x189.jpeg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/img-4204.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1751046136:5 [_oembed_fc1d18ed98847d727216ebd60721963c] =>
A kutatók kezdetben azt hitték, egy másik fajhoz tartozó dinoszaurusz kövületeire bukkantak, és több évtized kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, egy teljesen új példányról van szó.
A német kutatók még 1914-ben fedezték fel egy dinoszaurusz kövületeit, amelyeket 1944-ben, a második világháború során egy bombatámadás semmisített meg. Kiderült ugyanakkor, hogy a fosszíliákról készültek képek, amik a Live Science-en megjelent tanulmány szerint nemrég kerültek elő, teljesen más megvilágításba helyezve az állatot. Addig a pillanatig úgy vélték, hogy a kövületek az óriási húsevő Carcharodontosaurushoz tartozhatnak, ami Ernst Stromer német paleontológustól ered, aki kategorizálta a dinoszauruszt – írja a The Sun.
Abból indult ki, hogy a maradványok megegyeznek egy Algériában feltárt állattal, amelyet csak a fogairól ismertek. Ekkor alkotta meg a Carcharodontosaurus csoportot, amely mindkét fosszíliát magában foglalta. Az 1914-ben talált kövületekről készült képeket nemrég összevetve Stromer leírásaival viszont a kutatóknak egyértelművé vált, hogy azok nem tartoznak a Carcharodontosaurushoz. Észrevették, hogy kiemelkedő szarvai vannak és egy megnagyobbodott elülső agya, amelyek más, bizonyíthatóan Carcharodontosaurushoz köthető fosszíliákból nem voltak megállapíthatóak.
A tanulmányban az áll, a kutatók ekkor jutottak arra a felismerésre, hogy egy új dinoszauruszfajt fedeztek fel, amit egy kivételes esetnek írtak le. Tameryraptor markgrafinak nevezték el, ami magyarul annyit tesz: tolvaj a szeretett földről. A becslések szerint tíz méter hosszú lehetett, és Egyiptomban élt. Ez a megnevezés egyébként utal az ország ősi nevére is, a Ta-Meryre, ami azt jelenti, hogy ígéret földje, míg a raptor latinul a tolvaj megfelelője. A kutatók szerint a Tameryraptor markgrafi az egyik legnagyobb ismert szárazföldi ragadozó, ami valaha élt a bolygón.
Először kissé összezavarodtam, amikor megtaláltuk az új fotókat, majd nagyon izgatott lettem. Minél tovább néztük, annál több különbséget találtunk – jegyezte meg Maximilian Kellermann, a BSPG doktorandusza.
A kutatás azt is sugallja, hogy a dinoszauruszok nagyobb számban élhettek Észak-Afrikában, de további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy erről információval tudjanak szolgálni.
Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak.
A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.
A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák esetében is rövidebb mellső végtagok alakultak ki. A kutatók szerint a három dinoszauruszcsaládnál is megfigyelhető végtagrövidülési „trend” konvergens evolúciós folyamat volt, vagyis egy olyan folyamat, amelynek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetesség alakult ki.
A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben.
„Meggyőződésem, hogy az aránylag apró karoknak volt valamilyen funkciójuk” – idézi Juan Canale, a tanulmány vezető szerzője szavait a BBC hírportálja. Mint hozzátette: a dinoszaurusznak a csontváza alapján nagyon erős mellizmai lehettek, és a karjának is erős izmai voltak.
A mellső végtagok a szaporodásban játszhattak szerepet, párzás közben megtartották a nőstényt, illetve segítséget jelenthettek a felállásban, ha az állat elesett – mutatott rá Juan Canale.
Peter Makovicky, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a dinoszaurusz karjai a koponyája hosszának felét tették ki, így nem tudta elérni velük a száját. A tudós magyarázata szerint a nagy ragadozó feje töltötte be azokat a funkciókat is, amelyeket a kisebb fajoknál a karok.
A négytonnás Meraxes gigas a feltételezések szerint mintegy 90-100 millió évvel ezelőtt barangolt a Földön.
A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak.
A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé.
A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a vizsgált példányt tulajdonságainak egyedi kombinációja különbözteti meg a páncélos dinoszauruszok többi, ismert fajtájától.
A tanulmányt jegyző szakértők egyike rámutatott: a maradványok az Ázsiában eddig feltárt páncélos dinoszauruszok legkorábban élt példányától származnak.
Az általánosan elfogadott elmélet szerint a thyreophora alrendjébe tartozó dinoszauruszok a késő jurakorban, mintegy 150 millió évvel ezelőtt éltek.
