Az emberi koponyákból emelt azték torony újabb részét, 119 koponyát tárták fel Mexikóvárosban – írja a BBC hírportál.
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) közölte, hogy további 119 koponyát tártak fel. A régészek először úgy gondolták, hogy fiatal férfi harcosok koponyáira bukkantak, azonban nők és gyermekek maradványai is előkerültek.
A tornyot 2015-ben fedezték fel egy mexikói főváros épületének restaurálásakor, a régészek szerint része a templomtól az azték napisten, háború és emberáldozat istenéig húzódó komplexumnak. A Huey Tzompantli néven ismert koponyatorony az azték főváros, Tenochtitlan védnökének, Huitzilopochtlinak állított szentélynél állt – írja a BBC.
Az aztékok a nahuatl nyelvű népek egy csoportja voltak, amelyek Mexikó középső részének nagy területein uralkodtak a 14. és 16. század között. Birodalmukat a Hernán Cortés spanyol konkvisztádor által vezetett hódítók döntötték meg. Cortés 1521-ben foglalta el Tenochtitlant.
A Huey Tzompantli-hoz hasonló koponyatorony félelmet keltett a spanyol katonákban, amikor behatoltak a városba. A hengeres építményt a Templo Mayor felett épült hatalmas székesegyház közelében található.
„A Huey Tzompantli kétségkívül az elmúlt évek egyik leglátványosabb régészeti lelete hazánkban” – mondta Alejandra Frausto mexikói kulturális miniszter. A régészek három, 1486 és 1502 közötti építési fázist azonosítottak.
A torony felfedezésekor a régészek arra számítottak, hogy fiatal férfi harcosok koponyájára bukkantak, azonban nők és gyermekek koponyái is előkerültek, ami újabb kérdéseket vetett fel az Azték Birodalomban végrehajtott emberáldozatokkal kapcsolatban. „Nem tudjuk megmondani, hogy közülük hányan voltak harcosok, néhányuk talán áldozati szertartásokra szánt fogoly volt” – mondta Raul Barrera régész.
Úgy fogalmazott, „ajándékokká váltak, vagy akár az istenségek megszemélyesítői is lehettek”.