Női vezetői is lehettek az ibériai-félszigeti argar kultúrának

Női vezetői is lehettek egy bronzkori kultúrának az Ibériai-félszigeten, erre utalnak egy új spanyol tanulmány eredményei.

A dél-spanyolországi La Almoloya adott otthont az argar kultúrának, amely az első bronzot használó közösségek között volt. Az ott feltárt temetkezési hely a régészek szerint egyike a legpompásabb bronzkori síroknak, amelyeket ebből a korszakból Európában találtak. A feltárás során előkerült maradványok vizsgálata vezetett olyan következtetésekhez, amelyek szerint nők is lehettek az Ibériai félszigeten Kr. e. 1550-ig virágzó, erősen tagolt társadalom vezetői között.

2013 óta több mint tucatnyi kutató dolgozik a La Almoloya régészeti helyszínen. Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy az argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodott. A kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt magában az Ibériai-félsziget délkeleti részén, és 650 év elteltével ért véget. A kultúrában élők az egyik első államszerű társadalmat alkották, erős elitjük a sziklákon épített, megerősített településeken lakott. Készleteik és raktáraik voltak, valamint igazgatásra szánt középületeik.

Az Antiquity folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmány egyik legfontosabb felfedezése egy olyan sír, amelyben egy nőt és egy férfit temettek egy nagy kerámia edényben, akik a Kr. e. XVII. század közepén, feltehetőleg egyidőben hunytak el.

A két ember maradványai mellé 29 értékes tárgyat temettek, ezek csaknem mindegyike a nőhöz tartozott, aki 25-30 éves korában halt meg. „Úgy tűnik, minden, amihez ért ezüstből volt” – mondta el Christina Rihuete, a barcelonai Autonomous Egyetem kutatója.

A finoman megmunkált tárgyak között voltak karperecek, gyűrűk és egy ritka koronaféle, egy diadém is. A sírban mintegy 230 grammnyi ezüstöt találtak, ami abban a korszakban 938 napi bérrel egyenértékű volt.

A társadalomban a nők vezető szerepéről tanúskodnak más leletek is: hasonló diadémokat találtak más női maradványokat őrző sírokban, és a nők sírhelyeire később elit harcosokat is temettek, ami szintén azt igazolja, hogy a sírhelyeknek kiemelt státuszuk volt.

Különösen izgalmas, hogy a legutóbbi leletek egy bronzkori palota feltárásakor kerültek elő, s mivel az épület politikai célokat szolgálhatott, ez arra is utalhat, hogy a nők hatalma a politikából fakadt – fejtette ki Rihuete.

A férfiak lehetettek a társadalomban a harcosok, ezt igazolja, hogy számos férfi sírban kardokat találtak.

A kutatók szerint a tehetős elitet valamiféle adórendszer támogatta. Nyugat-Európában abban az időben nem volt erre példa, és az Ibériai-félsziget többi részén lévő emberek is 50-100 fős önfenntartó közösségekben éltek.

Az argar kultúra települései a 16. századra néptelenedtek el, feltehetően belső lázadások okozták a hanyatlásukat. „A nő halála után az egész település leégett. Amíg a görögök és a föníciaiak meg nem érkeztek a félszigetre, nem láthatunk semmi ehhez hasonlót sem építészetben, sem politikai dimenziókban” – idézte a The Guardian brit napilap Roberto Rischt, a barcelonai egyetem egy másik kutatóját.

(orogo.hu)