Görög istennő szobrát adták vissza Líbiának a British Museum segítségével

Egy igen ritka, kétezer éves, görög istennőt ábrázoló szobrot kapott vissza Líbia a londoni British Museum szakembereinek segítségével, a műtárgyat a líbiai polgárháború idején, 2011-ben tárták fel illegálisan az észak-afrikai országban és vitték külföldre.

A nagyon jó állapotban fennmaradt szobor a Kr.e. második században készült és valószínűleg Perszefonét, a termékenység és a termés görög istennőjét ábrázolja. A líbiai Küréné romvárosban lévő nekropolisz egyik sírját díszítette. A szobor karjára kígyót ábrázoló karkötőt véstek, kezében egy kiskutya, ez az egyik legritkább halotti szobor Kürénében a brit múzeum művészettörténészei szerint.

A múzeum szakembereit 2013-ban brit vámosok kérték fel arra, hogy segítsenek azonosítani a londoni Heathrow repülőtéren határőrök által legfoglalt szobrot. „Elképesztő volt. Egy gyönyörű, háromnegyedes szobor, amely jó állapotban maradt fenn, csupán néhány ujja hiányzik. Vésése technikailag fantasztikus, nagyon markáns részletességgel, arca nagyon jó állapotban maradt fenn, ha figyelembe vesszük, hogy sok görög szobornak hiányzik az orra” – idézte Peter Higgs kurátort a The Guardian című brit napilap honlapja.

Úgy készítették a szobrot, hogy bele lehessen illeszteni egy síron lévő lyukba, és úgy ábrázolja Pereszefonét, amint az visszatér az alvilágból, ahol a görög mitológia szerint Hadészzal töltötte az év egyharmadát. Egy magas rangú személy sírját díszíthette. Vannak hasonló szobrok líbiai múzeumokban, „de én úgy vélem, hogy ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt és a legmagasabb minőségű vésését illetően” – tette hozzá Higgs.

A múzeum a szobor tulajdonjogának megállapításáról folyó bírósági tárgyaláson 2015-ben a múzeum szakembereit tanúként hallgatták meg, és utána a bíró úgy döntött, hogy a műtárgy Líbiát illeti. Azóta a múzeum pincéjében tárolták, mivel a restitúció folyamata nagyon lassú volt. A szobor hivatalos visszaszolgáltatását hétfőn jelentették be Londonban.

Küréné a Kr.e 4. században a hellenisztikus világ egyik legfontosabb városa volt, Afrika Athénjának is becézték, ahol százezren éltek. A várost 365-ben földrengés döntötte romba, amely után gyorsan elnéptelenedett. A romváros területén található a Kr.e. 4. századi Apollón-szentély, az akropolisz és az agóra, valamint az ókor egyik legkiterjedtebb és legváltozatosabb nekropolisza. Fennmaradt továbbá az i. e. 5. században emelt Zeusz-templom, az i. e. 6. századi Artemisz-templom, a görög színház, az Agóra mellett álló Démétér-szentély, a római színház, egy mozaikokkal díszített korakeresztény bazilika és sziklából kivágott sírok.

MTI