Új bizonyítékot találhattak a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember közvetlen kapcsolatára

Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták.

Egy barlangban talált DNS-minták alapján a korai modern emberek több mint 44 ezer éve együtt élhettek egy barlangban a gyenyiszovai és neandervölgyi emberekkel. A lipcsei Max Planck Intézet kutatói a szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova-barlang talajából vett minták alapján jutottak erre a következtetésre.

A barlang a 2008-ban itt felfedezett gyenyiszovai emberekről kapta nevét, akik az őskőkor elején éltek Ázsia területén. Benne neandervölgyiek maradványait is megtalálták, köztük egy gyerekét, akinek DNS-ét elemezve kiderült, apja gyenyiszovai, anyja neandervölgyi.

Bár ez bizonyítja, hogy a két faj találkozott itt, mivel 300 ezer évnyi üledék átvizsgálása után is csak nyolc csont és fogtöredék került elő tőlük, lehetetlen volt megkülönböztetni, melyikük mikor élt a barlangban, vagy hogy a különböző fajokhoz kössék az egyéb ott talált eszközöket.

A DNS-elemzés révén azonban sikerült feltérképezni, hogy először a gyenyiszovaiak érkeztek meg kb. 250 ezer éve. A csapat 700 mintát vett a barlangban három helyről, egy a főkamrában, kettő pedig a keletiben volt. A Nature-ben megjelent tanulmány egyik szerzője, Zenobia Jacobs a Daily Mailnek elárulta, csak a mintavétel helyének kiválasztása több mint egy hétbe telt.

A talajmintákat aztán a Max Planck Intézet lipcsei laborjába küldték, ahol két évet töltöttek a mitokondriális DNS-ek kinyerésével és elkülönítésével. Jelena Zavala, a tanulmány egyik főszerzője elmondta, végül a mintákból 175-ben gyenyiszovai, neandervölgyi és modern emberi DNS-t is találtak.

Ezek elhelyezkedése alapján a talajrétegekben arra jutottak, hogy a gyenyiszovaiak valamikor 250-170 ezer éve készítették a legkorábbi, a barlangban talált eszközöket, majd 170 ezer év környékén megjelentek az első neandervölgyiek is és a két csoport együtt élt, kivéve a 130-100 ezer éve lévő időszakot, innen ugyanis nincs gyenyiszovai maradvány a talajban.

Amikor aztán százezer évvel ezelőtt visszatértek, akkor már más mitokondriális DNS-jeleket találtak a kutatók, ami arra utal, hogy ez más populáció volt, mint akik korábban a Gyenyiszovában éltek.

A modern ember génjei a felső paleolitikumban alkalmazott eszközökkel egy rétegben tűntek fel, így a kutatók szerint valahol 63-44 ezer évvel ezelőtt találtak a barlangra, valószínűleg utóbbihoz közelebb.

Richard Roberts, a kutatás vezetője szerint ez alapján nem zárható ki, hogy a három csoport egyszerre élhetett a földön, de jelezte, ez csak egy lehetőség, mivel ezeréves beosztásban is nagyon nehéz behatárolni a leletek származási idejét.

Forrás: liner.hu