Korábban épülhetett fel a Machu Picchu, mint ahogy eddig gondolták

A dél-perui Machu Picchu hegycsúcson fekvő inka fellegvárát évtizedekkel korábban építhették és lakhatják, mint azt korábban a tudósok gondolták. Legalábbis a régészeti lelőhelyen talált új emberi maradványok szénizotópos kormeghatározása szerint. A friss eredmények átírhatják az Inka Birodalom kronológiáját.

A város története ellentmondásos spanyol forrásokon alapult

Egy új vizsgálat szerint a véltnél évtizedekkel korábban épült fel a Machu Picchu, az egykori Inka Birodalomból maradt romváros. Az új felfedezés azt állítja, hogy már 1420-ban (és valószínűleg sokkal korábban is) már lakták, ami átírhatja az Inka Birodalom kronológiáját.

Machu Picchu a világ leghíresebb régészeti lelőhelyei közé tartozik, de eddig a korával és egyéb vonatkozáisaival kapcsolatos becslések a spanyolok ellentmondásos történelmi beszámolóin alapultak – mondta Richard Burger, a Connecticut -i Yale Egyetem régésze és antropológusa a témában most publikált tanulmány vezetője a LiveScience online tudományos portálnak. – Ezek a történelmi beszámolók azt állították, hogy a Machu Picchu 1440 és 1450 között épült.

Az új kutatásban Burger és társszerzői azonban megállapították, hogy a helyszínen talált emberi maradványok azt mutatják, hogy a perui, 2430 méteres magasságban fekvő Machu Picchu az eddig vélteknél több mint 20 évvel korábban már lakott lehetett.Az Antiquity tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint spanyol invázió után, az 1530-as években elhagyták, majd később nyugaton „az inkák elveszett városa” néven vált közismertté, bár a helyét az emberek nem ismerték.

Legalább 20 évvel korábban temetkeztek a lelőhelynél

A régészek úgy vélik, hogy Machu Picchu-t 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király birtokaként építették, aki Cuzcóban, a mai délkeleti Peru inka fővárosában született.

A hódítás után írt spanyol dokumentumokon alapuló kronológia szerint az ikonikus fellegvár 1438 körül épült, miután az uralkodó hatalomra került, és megkezdte a birodalom kiterjesztését a közeli régiókra.

Burger és kollégái most megvizsgáltak huszonhat emberi maradványt, amelyeket Machu Picchu három temetőjében találták. Az új elemzés során szénizotópos kormeghatározást végeztek, amit gyorsító tömegspektrometria (AMS) néven ismert érzékeny technikával elegyítettek, amely kitűnően alkalmas kis mennyiségű szerves anyag vizsgálatára is.

Az eredmények tanúsága szerint legalább 20 évvel a város eddig ismert építése előtt temetkeztek a lelőhelynél.

Az eredmények szerint Machu Picchu-t körülbelül 1420 és 1530 között foglalták el, tehát évtizedekkel korábban, mint azt korábban gondoltuk – magyarázták a kutatók. – Ez viszont azt jelentheti, hogy Pacsakutek király már a hatalomra kerülése előtt megkezdhette a szomszédos régiók meghódítását.

A szakemberek szerint a modern módszerek jobb alapot nyújthatnak az inkák kronológiájának megértéséhez, mint az ellentmondásos történelmi feljegyzések.

Dennis Ogburn, a Charlotte-i Észak-Karolinai Egyetem antropológusa és régésze ráadásul úgy véli, hogy Pacsakutek Jupanki inka király hatalomra jutásának több évtizedes eltérése kihatással lehet az inkák történelmének megértésére.

(origo.hu)