Íme 2021-es év leglenyűgözőbb régészeti felfedezései

Európa legrégebbi térképe, egy „elveszett aranyváros” Egyiptomban és egy hatalmas geoglifa Indiában, amely talán a világ legnagyobbja. Csak néhány példa a 2021-ben bejelentett régészeti felfedezések közül. Összegezzük 2021 legjobb történelmi és régészeti történeteit.

Hatalmas geoglifát találtak Indiában

Hatalmas, talán a világ legnagyobb geoglifáját találták idén májusban a történészek az India észak-nyugati részét található Thár-sivatagban (más néven: Nagy-Indiai-sivatag), amely körülbelül 20,8 hektáros területen fekszik, az ország pakisztáni határa közelében.

Több spirálból és egy kígyózó vonalból áll, amely oda-vissza megy.

A geoglifák vonalain tett képzeletbeli túra összesen mintegy 48 kilométeres utat tesz meg. A vörös színű murvás talajba rajzolt minták között akadnak 10 kilométer hosszúak is, ami azt jelenti, hogy ezek az eddig felfedezett legnagyobb ilyen típusú alkotások a Földön.

Az idén felfedezett geoglifák a becslések szerint körülbelül 150 évesek, ám a céljuk nem teljesen világos. A geoglifát a földről nehéz látni, és először egy tudóscsapat észlelte, akik a tájat elemezték a Google Earth segítségével.

Elveszett aranyvárosra bukkantak

A régészek egy „elveszett aranyvárost” fedeztek fel az egyiptomi Luxor (ókori Théba) közelében. A várost „Aton felemelkedéseként” ismerték, amit III. Amenhotep fáraó alapított, aki időszámításunk előtt 1391 és 1353 között uralkodott. A településen számos ház, adminisztratív épület, egy nagy pékség, egy vályogtégla-gyártó terület, valamint számos temető található.

A történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy III. Amenhotepnek három királyi palotája volt a városban, ahol a régészeti ásatások még mindig folyamatban vannak.A város létezése a történelmi feljegyzésekből ismert volt, de csak ebben az évben fedeztük fel – mondta Zahi Hawass, a régiségügyekért felelős volt államminiszter és az Aranyváros ásatását vezető régész.

A szakember hozzátette: már sokan keresték ezt a várost, de soha nem találták meg.

A római keresztrefeszítés újabb bizonyítéka

Az Egyesült Királyságban található Cambridgeshire-ben a régészek egy férfi holttestére bukkantak decemberben, akit valamikor 25 és 35 év közötti korában feszítettek keresztre. A férfit a római kori Angliában végezték ki ezen a brutális módon.

A szakemberek szerint valamikor időszámításunk szerint a harmadik vagy a negyedik században feszítették keresztre.

A maradványait megtaláló régészek szerint valószínűleg rabszolga volt, akik egy szöget is felfedeztek, amelyet a férfi egyik sarkának csontjába ütöttek.

A kutatók azt is megállapították, hogy lábcsontjai igencsak vékonyak, ami azt jelentheti, hogy valószínűleg hosszú ideig a falhoz volt béklyózva a keresztre feszítése előtt. Ahogy arra rámutattak, a régészeti ásatások során nagyon kevés példát találtak keresztre feszítésre ezen a területen a Római Birodalom korában.

Európa legrégebbi térképe is előkerült

Egy 4000 éves franciaországi kőlapra vésett metszetsorozat lehet valószínűleg Európa legrégebbi térképe, amit az idén fedeztek fel a kutatók. A tudósok elmondása szerint a födém egy sor vonallal rendelkezik, amely az Odet folyót és a környező völgyet ábrázolja Nyugat-Franciaországban. A terület körülbelül 30 kilométerszer 21 kilométer kiterjedésű. Ahogy arra az idei évben publikált tanulmány rámutat,

a kőlapot valójában 1900-ban találták meg, ám a metszeteket csak a közelmúltban vizsgálták.

A szakemberek az úgynevezett fotogrammetriával dolgoztak, ami létrehozta a tábla rendkívül részletes, háromdimenziós képét, és feltárta, hogy a metszetek egy térképet alkotnak. Úgy vélik, hogy ezt egy herceg vagy király használhatta az általa uralt terület illusztrálására.

A világ legrégebbi kisállat temetője

Egy kettőezer éves kisállat temetőt fedeztek fel idén a kutatók, amely a világ legrégebbi ismert példája lehet Berenicében, ami egy kikötő az egyiptomi Vörös-tenger partján. A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy a temetőben eltemetett állatok természetes okokból pusztultak el, és a gazdáik abszolút szerető gondoskodással bántak velük. Ez azért is fontos információ, mert Egyiptom más helyszínein szintén eltemették az állatokat, ám gyakran feláldozták őket isteneiknek.

A kisállat temetőben a régészek különféle állatokat találtak, köztük egy pálmalevél szőnyegbe csomagolt nagy kutyát, de ide tartoznak a fogatlan kutyák és macskák is, akik nagyon idősek lehettek, amikor elpusztultak, és bizonyára szükségük volt a gazdáik segítségére az evéshez. Felfedezésünk azt mutatja, hogy nekünk, embereknek nagy szükségünk van az állatok társaságára – mutatott rá Marta Osypińska kutatásvezető, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia zooarcheológusa.

Ősi szerelmesek ölelése a sírban

Körülbelül 1500 évvel ezelőtt egy házaspárt együtt temettek el. A férfit és a nőt most egy szerető ölelésben fedezték fel a szakemberek. Amikor a régészek megtalálták a maradványaikat, ölelésük az idő múlása ellenére is érintetlen volt.

Ez az első pár, akit szeretetteljes ölelésben találtunk Kína területén – mondta a LiveScience online tudományos portálnak Qian Wang, a tanulmány vezető kutatója, a Texas A&M Fogorvosi Főiskola orvosbiológiai tudományok tanszékének docense.

A 29-35 év közötti férfi a halála előtt néhány sérülést szenvedett, többek között eltört a karja és hiányzott az ujja a jobb kezén. A nő 35-40 év közötti lehetett, de nem voltak látható sérülései. A kutatók azt feltételezik, hogy miután a férfi meghalt, a nő végezhetett magával, hogy így „könnyebben egyesülhessenek” a szerető ölelésben.

A legrégebbi szellemrajzot fedezték fel

Egy múzeum kurátora véletlenül fedezett fel egy 3500 éves babiloni táblán lévő metszetet, ami alig volt látható szabad szemmel. A szakember ezt a legrégebbi ismert szellemábrázolásként azonosította. A „szellemet” egy férfiként írta le, akinek szakálla van és bosszúsnak tűnik a képen, miközben egy nő kötélen vezeti az alvilágba.

A táblán a kutatók találtak egy feltehető „varázslatot” is, ami valószínűleg a szellem kiűzésére szolgált. A szövege a hit szerint átváltoztatja a szellemet egy figurává, és felszólítja Samas nap- és igazságistent, hogy segítsen neki átjutni a túlvilágra. A rituálé utolsó sora így figyelmeztet: „ne nézz magad mögé.”

A tábla ma a British Museumban található és a 19. században került oda, ám a „szellemet” egészen a közelmúltig nem vették észre rajta.

(origo.hu)