Sissi választotta ki Ferenc József szeretőjét

Az örökre titok marad, hogy vajon hány nő volt igazán fontos I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király életében, de kettőt biztosan érdemes kiemelni: a feleségét, a csak Sissiként emlegetett Erzsébetet, valamint az uralkodó szeretőjét és bizalmasát, Schratt Katalint. Hármójuknak igen sajátos volt a viszonya, a császárné ugyanis ténylegesen támogatta a színésznő és a férje közötti kapcsolatot.

Mindössze négy évet töltöttek ténylegesen együtt

Igazi tündérmeseként indult Ferenc József és Sissi kapcsolata, amikor az ifjú császár 1854. április 24-én feleségül vette unokatestvérét, aki hét évvel volt fiatalabb nála. Első találkozásuk romantikus körülményeit az 1950-es években készült Sissi-filmek trilógiája tette népszerűvé. Eredetileg ugyanis Erzsébet nővérét, Ilonát szánták a császár menyasszonyának, ám az uralkodó a szépséges hercegnőbe szeretett bele menthetetlenül egy véletlen találkozás során.

„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát” – mondta akkoriban Ferenc József Sissivel kapcsolatban.

Az ifjú Ferenc József mélyen szerette a feleségét, de ez a vonzalom csak ritkán tudott beteljesedni. A két ember jelleme ugyanis nagyon eltért egymástól, ezért idővel inkább egyfajta barátság alakult ki közöttük, miközben Erzsébet egyre több időt töltött távol a férjétől és az udvartól.

Sissi és Ferenc József a hosszú, negyvennégy évig tartó házasságukból mindössze négy évet töltöttek ténylegesen együtt. A császárné kezdettől fogva szenvedett a bécsi udvar számára túl rideg légköre miatt, folyamatosan küzdött a spanyol etikett szigorú elvárásaival, és anyósa, Zsófia Friderika főhercegné intrikáival.

Erzsébet császárné nem találta a helyét a számára idegen udvari környezetben, a férjét pedig túlságosan is lefoglalták a mindenkori államügyek.

A császár viszonya Anna Nahowskival

Ha hinni lehet a korabeli pletykáknak, Ferenc József többször létesített szexuális viszonyt más nőkkel a császárnén kívül. Érdemes  azt is figyelembe venni, hogy ez a fajta hűtlenség egyáltalán nem számított egyedinek a kor főrangú arisztokratáinak körében, de a „hivatalos szeretői” státuszig azonban csak nagyon kevés nőnek sikerült eljutnia.

Anna Nahowski tizennégy éves korában ment férjez egy gazdag selyemgyároshoz, aki azonban a szerencsejáték iránti szenvedélye és az alkoholizmusa miatt súlyosan eladósodott.

A fiatal nő 1875-ben találkozott először az osztrák császárral a schönbrunni parkban tett séta közben, majd nem sokkal később intim kapcsolat alakult ki közöttük. Ferenc József diszkréten, de rendszeresen látogatta őt azokon a napokon, amikor Anna Nahowski férje távol volt.

Szinte elképzelhetetlen, hogy nem keltett feltűnést a Habsburg császár, amint gyakran felkereste ugyanazt a házat, nem messze Schönbrunntól.

Kapcsolatuk azután is folytatódott, hogy Anna elvált, majd újra férjhez ment Franz Nahowskihoz. Tizennégy évig tartó kapcsolatuk csak 1889-ben ért véget, amikor a nő rájött, hogy a császár nem csak  vele, hanem egy osztrák színésznővel is meghitt viszonyt ápol, akivel ráadásul nyilvánosan is többször mutatkozott. Annát a szakításuk után az uralkodó gazdagon kistafírozta  amiért egy „hallgatási szerződés” aláírását kérte cserébe.

Ő volt Ausztria egyik legnépszerűbb színésznője

A szóban forgó osztrák színésznőt Schratt Katalinnak hívták, aki 1853-ban Bécs mellett született, és már hatéves korától érdeklődött a színművészet iránt. Miután 1872-ben a berlini királyi színház tagja lett, hamarosan ismert, ünnepelt színésznővé vált. Rövidesen ajánlatot kapott a bécsi Hofburgtheater városi színháztól, így néhány hónap múlva elhagyta Németországot, és visszaköltözött a császárvárosba.

Schratt Katalint tehetsége gyorsan a bécsi színpad legkeresettebb színésznőjévé tette. A fiatal hírességnek többen is megkérték a kezét, de ő végül a magyar arisztokratát, Ittebei Kiss Miklóst  választott férjéül 1879-ben. Házasságukból egy fiuk született, ám nem sokkal később elváltak.

Schratt Katalin kétségtelenül Ausztria egyik legnépszerűbb színésznője volt.

Sokat turnézott a tengerentúlon, New Yorkban is gyakran fellépett még mielőtt végleg visszatért volna a bécsi Hofburgtheater-be. Csak 1900-ban, negyvenhét évesen vonult nyugdíjba.

Sissi kereshette fel először Schratt Katalint

Amikor 1873 decemberében Ferenc József osztrák császár és felesége, Erzsébet császárné részt vett Shakespeare A makrancos hölgy című előadásán a városi színházban, még senki sem sejtette, hogy a darab női főszerepét játszó Schratt Katalin egyszer még igencsak fontos személy lesz az életükben.

Az uralkodói pár ekkor találkozott először az elbűvölő színésznővel.

Évek teltek el, mire a színésznő és a császári pár újra találkozott. A korai 1880-as években Katalin mély benyomást tett Ferenc József császárra, amire a császárné is felfigyelt. Néhány forrás szerint maga Sissi kereste fel először Katalint, hogy kifejezetten bátorítsa a császár és a színésznő kapcsolatát. Ő szervezte meg Ferenc József és Katalin további találkozóit, mert így könnyebben el tudott menekülni a bécsi udvarból, miközben megszállottan foglalkozott megjelenésével, vékony alakjával és szépségének folyamatos ápolásával.

Az egyik első privát beszélgetésük alkalmával Ferenc József megtudta,  a nő azt tervezi, hogy a Wolfgang-tónál, a Frauenstein kastélyban fogja eltölteni a nyarat. Az uralkodó ekkor tollat ragadott és levelet írt neki azzal az  eltökélt szándékkal, hogy ismét találkozhasson Katalinnal.

„Hogy hívják a házat vagy villát? Milyen messze van a tótól? Június elején ott lesz, vagy később érkezik?” –  érdeklődött a levélben.

Társa, barátja és bizalmasa is volt a császárnak

Katalint hamarosan „Ausztria koronázatlan császárnőjének” nevezte a bulvársajtó és a köznép. A császár egy villát bocsátott a rendelkezésére, közvetlenül a schönbrunni kastély mellett, ami „Schratt Villa” néven vált ismertté a bécsiek körében.  A császári rezidenciától egy kis ösvény vezetett a Kaiserpark hátsó részén álló titkos ajtóhoz, amelyen Ferenc József észrevétlenül kiléphetett a parkból.

A korabeli források szerint valószínűsíthető, hogy ezek az együtt töltök percek voltak a császár számára a legboldogabb pillanatok.

Az uralkodó kifizette Katalin adósságait, ékszerekkel halmozta el és nem csak a schönbrunni kastély melletti villa, hanem egy bad ischl-i kúria tulajdonosává is tette; a színésznő fényűző életet folytathatott. 

Kapcsolatuk Erzsébet császárné 1898-ban történt meggyilkolása után is folytatódott, amit csak egyetlen komolyabb nézeteltérés szakított meg 1900 és 1901 között. Katalin 1902-ben visszatért egy kicsit a színpadra, hogy szeretője rokonát, Mária Terézia császárnőt alakítsa. Karl Klaus korabeli kritikus szerint Schratt Katalin alakítása az „ízléstelenség csúcsát” testesítette meg.

Katalinra nem csak a szeretőként, de legközelebbi barátként illetve bizalmasként tekintett a császár, akinek erre a lelki támogatásra főleg az élete utolsó éveiben volt rendkívül nagy szüksége. Örököse, Ferenc Ferdinánd főherceg 1914. június 28-án Szarajevóban történt meggyilkolása és az első világháború borzalmai ugyanis rendkívül megviselték az idős uralkodót.

Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halála után Schratt Katalin teljesen visszavonult a nyilvánosságtól.

Az 1930-as években újságírók még megpróbálták rávenni, hogy beszéljen a néhai császárral való kapcsolatáról, de egyszer sem állt szóba velük. Számos kiadó kérte, hogy írja meg az emlékiratait, Katalin azonban ezt is visszautasította.

Idős korára mélyen vallásossá vált és naponta meglátogatta a császár valamint  a császárné sírját a kapucinusok templomának császári kriptájában. Az egykori színésznő, Ferenc József szeretője  magas kort élt meg, nyolcvanhat évesen, 1940. április 17-én halt meg.

(origo.hu)