200 ezer éves emberek által használt eszközt találtak egy horvát barlangban

A neandervölgyi ember által használt kőkaparót leltek régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén.

A minap megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200 000–45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.

Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, melyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg, mondta Ostrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert „bárhol ásnak, találnak valamit”.

Úgy véli, a barlangok „a Föld utolsó feltáratlan területei”.

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: Francois Bordes Rives francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott, ezek az eszközök jellemzőek a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustéri kultúrára, amelyet Európában a neandervölgyi emberhez kötnek.

A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő főemlősök (hominini) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai klicevicai Vinica- és Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustéri korszakból származnak – derült ki a konferencia munkaanyagából.

(hvg.hu)