Árpád-házi Szent Kinga hozományával járult hozzá a tatárok elleni védekezéshez

Árpád-házi Szent Kinga hozományával járult hozzá a tatárok elleni védekezéshez

21:06 Július 24, 2022

Történelem 1147 9 хвилин

Hétszázharminc éve, 1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla király lánya sírjánál a népi legendák szerint hatvan vak és kétszáz más beteg gyógyult meg. Sokan a sóbányászok védőszentjeként is tekintenek rá.

A domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak rá

Árpád-házi Szent Kinga (Kunigunda) 1224. március 5-én született a második honalapító IV. Béla király és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő első gyermekeként, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban.

„Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet” – a krónikák szerint Kinga édesanyja látomásban hallotta e szavakat, kevéssel Kinga születése előtt.

Testvérhúgai Szent Margit és Boldog Jolán, nagynénje pedig Szent Erzsébet volt. Az ifjú királylányra elsősorban a domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak.

IV. Béla ábrázolása a Képes Krónikában

Tizennégy évesen eljegyezték a nála két évvel fiatalabb Szemérmes Boleszláv krakkói és szandomiri herceggel, és Lengyelországba ment, hogy megtanulja a nyelvet. IV. Béla király, az édesapja kívánságára egy évvel később, 1239-ben feleségül ment a lengyel herceghez, akivel 1241-ben, amikor a tatárok Lengyelországba is betörtek, a felvidéki Podolinba, majd a lengyel-magyar határon álló Csorsztin (lengyelül Czorsztyn) várába menekültek.

Lengyelország ekkor a széttagoltság korát élte, Boleszláv 1243-ban lett krakkói fejedelem.

Feleségével szigorú aszkétaéletet folytatva úgynevezett József-házasságban éltek, azaz Szűz Mária és Szent József példájára házasságuk mentes volt a testiségtől, az örök szüzességi fogadalmat együtt tették le Prandota krakkói érsek előtt. Árpád-házi Szent Kinga teljes hozományát a szegényekről és a betegekről való gondoskodásra fordította.

Vagyonát az egyháznak adományozta

Miután IV. Béla király lányának férje 1279-ben meghalt, Kinga a hercegség átvétele helyett a Nagy-Lengyelország uralkodója, Jámbor Boleszláv halálával szintén megözvegyült húga, Jolán társaságában a Kis-lengyelországi vajdaságban található Ószandecbe vonult vissza, ahol nem sokkal korábban alapított klarissza kolostort. Itt nővérként élt vezeklő életet, majd 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Vagyonát az egyháznak adományozta, szétosztotta a szegények között, kórházakat és zárdákat alapított, keresztényeket váltott ki a tatár fogságból.A kolostort 1287-ben Lengyelországba betört tatárok támadták meg, lakói ismét Csorsztin sziklavárába menekültek, üldözőiket Baksa Simonfia György magyar vitézei futamították meg. Az újjáépítést irányító Kinga az ószandeci kolostorban, társnői közt hunyt el 1292. július 24-én, tíz hónapi betegeskedés után.

Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett

Mivel azokban a napokban cseh csapatok garázdálkodtak a környéken, a nővérek csak három nappal később hozták nyilvánosságra halálhírét.

A nép sokat beszélt a jóságos királynő csodatételeiről, a legenda szerint például az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól: a tatárok elől menekülve egy hajából levett szalagot dobott maga mögé, ebből lett a Dunajec folyó. A tatárok azonban átvergődtek a vízen, ekkor fésűjét dobta maga mögé, és ebből egy olyan sűrű erdő kerekedett, amely megállította az üldözőit.

Egy sóaknát kért édesapjától, hogy elvihesse Lengyelországba

Árpád-házi Szent Kinga sírjánál a legendaírók szerint hatvan vak és kétszáz más beteg gyógyult meg, így Szandec hamarosan a lengyelek, magyarok és morvák búcsújáró helyévé vált. Kinga nevéhez fűzik Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, Wieliczka felfedezése is. A legenda szerint 1249-ben, amikor a tatárjárás után felkereste az újjáépített Magyarországot, édesapja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát.Ehhez kapcsolódik egy legenda, miszerint Kinga magyarországi látogatásakor gyönyörködve nézte a csillogó hófehér sótömböket, de mindjárt eszébe jutottak lengyel alattvalói, akik sós forrásokból párologtatott, úgynevezett főtt sóval voltak kénytelenek beérni.

„Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket” – kérte Kinga az édesapját és a király teljesítette leánya kérését.

Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában

Kinga a birtokbavétel korban szokásos jeleként az egyik tárnába dobta aranygyűrűjét (más források szerint a jegygyűrűjét), és egyenesen Lengyelországba vitette a sótömböket. Visszatérve Krakkóba a IV. Béla által mellé rendelt bányászokkal ásatni kezdett, és hamarosan sóra bukkantak, az első tömbben pedig csodálatos módon megtalálták Máramarosban eldobott gyűrűjét.

A Krakkóhoz közeli wieliczkai sóbányában, amely Lengyelország egyik leismertebb turisztikai nevezetessége és a világörökség része is, 1896-ban 100 méterrel a földfelszín alatt 54 méter hosszú, 18 méter széles és 12 méter magas kápolnát emeltek tiszteletére, és sóból megfaragták a gyűrű legendáját is.

A wieliczkai sóbányában kialakították Szent Kinga sókápolnáját

Kingát 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá, öt évvel később XII. Ince Lengyelország védőszentjévé tette meg. Alakja a nemzet édesanyjaként vonult be a lengyel történelembe, példamutató, Istennek szentelt életével a lengyelek egyik leginkább tisztelt szentje lett. A szentek sorába 1999. június 16-án Szent II. János Pál pápa emelte Ószandecen, ünnepe július 24-én van. A wieliczkai sóbányában, Szent Kinga sókápolnájában hálából a lengyel pápa szobrát is felállították, az ószandeci klarissza kolostor közelében Kinga tiszteletére emelt székelykapu áll.Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a fővárosban, a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben. Öt évvel később szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható. Szent Kinga nevét szülővárosában, Esztergomban és Budapesten utca őri, Pápán gyógyintézetet neveztek el róla.

A szentté avatás helyszíne, a szabadtéri oltár Ószandecben

Tiszteletére 2013-ban templom épült a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték és két éve szobra is áll itt. A IV. Béla által alapított település nevét több forrás szerint Kingáról kapta, Kingus ugyanis a Kunigunda név besenyő változata.

(origo.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei