Megtalálhatták a Rettegett Iván elveszett könyvtárába vezető titkos alagutat

Megtalálhatták a Rettegett Iván elveszett könyvtárába vezető titkos alagutat

22:33 Augusztus 21, 2022

Történelem 757 11 хвилин

A terror uralkodójának tartott IV. Iván titkos föld alatti könyvtárát 439 éve keresik. Egy orosz kutatócsoport most úgy véli, tudja, hol lehet a 10 milliárd amerikai dollárra becsült Liberija.

Ősök tudása

A legenda szerint a folyamatosan pusztuló alexandriai könyvtár döntő részét Kr. e. 145 körül szállították át Bizáncba, majd onnan a török előrenyomulás miatt 1453-ban Rómába. A Palaiologosz Zsófia bizánci hercegnőre bízott 800 kötetnyi értékes ókori könyv és papiruszmennyiség hozomány címen 1472-ben került Itáliából a Magyar Királyságon át Oroszországba, amikor is III. Iván moszkvai nagyfejedelem megkérte a kezét az utolsó bizánci császár, XI. Kónsztantinosz unokahúgának.

Mivel ekkortájt Moszkvát két alkalommal is szinte teljesen elpusztította a tűzvész, az ifjú házasok úgy döntöttek, hogy az oroszul Liberijának nevezett könyvkollekció védelmére a ma már csak romjaiban látható Nagyboldogasszony Születése templom alatt egy többszintes labirintusrendszert alakíttatnak ki, és itt rejtik el az értékes iratokat.

Az átalakítás terveit a korábban Mátyás budai udvarában dolgozó Aristotele Fioravanti bolognai építészre bízták, aki 1475-ben vágott bele a Kreml alatti munkálatokba.

A két boltíves pincében őrzött könyvek további védelme érdekében a királyi pár unokája, IV. Rettegett Iván cár jelentősen kibővítette a Kreml alatt 10-12 méter mélyen húzódó kazamatarendszert. A titkos könyvtár falait állítólag ekkor burkolták be mívesen megmunkált fehér márvánnyal, jellegzetes fehér kövekkel, és telepítettek a környékére jól elrejtett csapdákat. A kollekciót nemcsak vásárlásokkal, hanem idővel az Asztraháni Kánság és a Kazár Kaganátus arab nyelvű irataival, illetve I. Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem értékes könyvtárával is gazdagította a több nyelven beszélő, humanista műveltségű, de kegyetlen természetű orosz uralkodó.

Magának a könyvtárkamrának a titkos helyét az uralkodónak csak néhány bizalmasa ismerhette. A legenda szerint Iván mindenkit megölt, aki tudott a moábi, edomi, ammóni, arámi, föníciai, ógörög és latin nyelvű könyveket tartalmazó Liberija hollétéről. Még saját fiát, Iván cárevicset is meggyilkoltatta. Rettegett Iván egy sakkjátszma közben hunyt el. Legnagyobb titkát magával vitte a sírba.

Az elveszett bibliotéka felkutatására bár több tudományos expedíciót indított Borisz Godunov cáratyuska (1584–1591), a Vatikán (1601, 1662), majd az orosz kormány (1724, 1894, 1898, 1899), a XX. századra már arra sem volt bizonyíték, hogy a könyvtár valaha létezett-e. A legtöbb orosz akadémikus legendának vélte a történetet, kisebbik hányaduk pedig úgy gondolta, ha létezett is a bibliotéka, biztosan megsemmisült az 1571-es nagy moszkvai tűzvészben.

A Kreml alatti világ

A titkos könyvtár legelhivatottabb keresője minden kétséget kizárólag Sztelleckij Ignác régész volt, aki egész életét a kincsek megtalálására fordította. A becsvágyó kutató számtalan archívumot, történetet, legendát és pletykát felhasználva több ásatást is vezetett a Liberija megtalálása érdekében Oroszország-szerte.

A tudós annyira vágyott a sikerre, hogy egy jól irányzott blöffel még a Szovjetunióvá átvedlő ország új vezetőit is meggyőzte arról, hogy az életük azért van veszélyben, mert a 30 hektáron elnyúló Kremlből több tucat olyan titkos középkori alagút fut ki, amelyeken keresztül bármikor bejuthatnak az elvtársak életére törő imperialista bérgyilkosok.

A színészi teljesítményeket is meghazudtoló hazugság annyira jól sikerült, hogy Sztálin személyesen adta ukázba az ásatások elkezdését.

Sztelleckij 1933. december 1-jén látott neki újra a Pietro Solario tervei szerint 1492-ben átadott Arzenál-torony alatti ásatásnak. A helyszín azért volt érdekes a kutató számára, mert pár évvel korábban a Szpaszkaja-torony előtt négy méter mélységben beszakadt a föld, és láthatóvá vált egy elfeledett, a Szent Bazil-katedrális felé kifutó, középkori eredetű alagút, másrészt pedig ennek a sarokbástyának a tőszomszédságában állt a nagy kiterjedésű, a XVI. században még börtönként használatos Középső Arzenál-torony is.

Sztelleckij úgy gondolta, hogy Rettegett Iván titkos könyvtárának valahol a föld alatti börtön mellett kell lennie, hiszen itt talált fehérmárvány-borítású falakat és hat méter belmagasságú boltozatos termeket. Kutakodásait természetesen úgy kellett álcáznia a belügyi népbiztosok és az NKVD jogelődje, az OGPU előtt, hogy azok ne jöjjenek rá, hogy ő lényegében a titkos könyvtárat keresi, és abszolút nem érdekli Sztálin személyi biztonsága.

Az ásatásokat azonban 1934-ben hirtelen fel kellett függesztenie a történésznek. Nemcsak azért, mert ez év december 1-jén a generalisszimusz meggyilkoltatta a „kaukázusi klikk” fő alakját, Szergej Mironovics Kirov politikust és további 14 kommunista vezetőt, hanem azért is, mert a régész munkásai ekkor véletlenül belefúrtak a Moszkva folyó medrébe, amely teljesen elárasztotta a kazamatarendszert. Ha itt helyezték el anno Rettegett Iván könyvtárát, akkor azt pont az az ember semmisítette meg, aki a megtalálására az egész életét feláldozta. A régész beleőrült a fájdalmába.

Az elveszettnek hitt könyvtárat persze azóta is keresik. Az 1972-es ásatás során például a Szpaszkaja-torony alatt négy méter mélyen ismét egy középkori eredetű alagútdarabot fedeztek fel, amelyet azért nem tudtak bejárni, mert 110 méter megtétele után egy hat méter vastag vasbeton tömbbe futottak bele, amelyen a KGB pecsétje díszelgett. 1995-ben Herman Szterligov multimilliomos pénzéből folytatták a kutatásokat.

Az üzletember ekkor egymilliárd amerikai dollárra biztosította be a még meg sem talált Liberiját, amelyet napjainkban már 10 milliárd amerikai dollár értékűnek tartanak.

1997-től 1999-ig a Jurij Luzskov irányította moszkvai önkormányzat finanszírozta az ásatásokat.

A Vologda partján

Rettegett Iván vélt vagy valós könyvtárának megtalálása annyira napirenden van még ma is Oroszországban, hogy a bibliotékát az Ukrajnával folytatott háború ellenére is rendületlenül keresik. A kutatók most nem Moszkvában, hanem az Opricsnyina egykori fővárosában, Vologdában kutakodnak, hiszen IV. Iván 1565 és 1571 között itt építette fel új királyi palotáját, az úgynevezett északi Kremlt tízezer kazanyi és asztraháni tatárral. Érdemes megemlíteni, hogy ez az egykori citadella kétszer nagyobb területű volt, mint moszkvai párja. Míg a felszíni, 56 hektáron elnyúló épületeket Humphrey Locke angol mérnök tervei szerint kivitelezték, addig a Moszkvából átmenekített államkincstárnak is helyt adó alagutakat és titkos föld alatti átjárókat Razmisil Petrov elképzelése alapján valósították meg.

Gennagyij és Zhanna Repin régészek már 2017 óta végeznek rendszeres földradaros méréseket a Katedrális-dombon. A kutatók már több ívelt formájú, átlagosan négy méter széles járatot térképeztek fel az Alekszandr Nyevszkij-templom, a Szent Zsófia-székesegyház és a Szergej Orlov utca között, ám az idei júniusi kiértékelés szerint a kutatók óvatosan már azt valószínűsítik, hogy mivel az alagutak többsége egy nagyobb méretű terem felé fut, a négy és fél méter mélyen megbújó föld alatti építmény akár az elveszett Liberija is lehet.

Kutatási eredményeiket már el is küldték feljebbvalóiknak.

A tényleges ásatást a Moszkvai Régészeti Intézet és az Orosz Tudományos Akadémia Szentpétervári Anyagi Kultúratörténeti Intézetének régészeivel folytatják tovább, és most szeptemberben egy endoszkópkamerás vizsgálattal kezdenek el. A Novije Izvesztyija napilap és az orosz állami tévé már be is számolt a Vlagyimir Putyin orosz elnök által is nagy érdeklődéssel követett félsikerről, amelynek jelentősége és volumene olyan, mint nálunk a március óta Esztergomban folytatott, IV. Béla sírja és elveszett bazilikája utáni régészeti kutatás. Az orosz állampolgárok érdeklődése persze azért is felfokozott, mert ez év októberében mutatják be a Rettegett Iván könyvtárát kereső új orosz akció- és kalandfilmet, amelyet már sokan a Tom Hanks főszereplésével elkészült Da Vinci-kód című amerikai fénykarcolat sajátos keleti szláv koppintásának tartanak.

(index.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei