Találtak egy ősi szívet: 380 millió éves

Egy 380 millió éve élt ősi hal „csodálatosan konzerválódott” szívét fedezték fel kutatók a nyugat-ausztráliai Kimberly-régióban.

A Science tudományos folyóiratban pénteken bemutatott kövület a legrégebbi halszív, amelyet valaha is találták, 250 évvel régebbi, mint bármely más ismert halszív. Egy állkapcsos haltól származik a devon földtörténeti korból, 419-359 millió évvel ezelőttről.

A szív mellett találtak egy megkövült gyomrot, belet és májat is.

Az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói szerint a megkövült szervek egy, a páncélos őshalakként is ismert placodermi egy már kihalt, a mai cápákkal hasonlóságot mutató osztályába (arthrodira) tartozó haltól származnak.

Az egyetem vezető kutatója, Kate Trinajstic jelentősnek nevezte a felfedezést, mert nagyon ritkán találnak ilyen jó állapotban fennmaradt lágy szöveteket ősi fajoktól.

A lelettől új ismereteket remélnek az evolúcióról, mivel a kövület az állkapocs nélküli és az állkapcsos gerincesek közti átmeneti időből származik.

„Ezeknek a halaknak szó szerint a szájukban – a kopoltyújuk alatt – volt a szívük, ugyanúgy, mint a mostani cápáknak” – mondta a kutató.

A leletek alapján kutatók elkészítették az állkapcsos hal háromdimenziós modelljét, amelyből kiderült, hogy a szív két kamrából állt, és a kisebb helyezkedett el felül.

Trinajstic szerint a lelet „egyedülálló bepillantást” enged abba, hogy miként fejlődött a fej és a nyaki térség úgy, hogy elférjen az állkapocs.

„Ez az első eset, hogy az összes szervet együtt látjuk egy primitív állkapcsos halban, és különösen az lepett meg bennünket, hogy ezek a halak nem is olyan nagyon különböztek tőlünk” – állapította meg a kutató a Science-ben.

Trinajstic szerint azonban volt egy fontos különbség: a páncélos őshalnak nagy volt a mája, ami lehetővé tette számára, hogy megőrizze a vízben lebegésre való képességét, akárcsak a mai cápák.

A ritka kövületeket a Gogo-formációban találták Nyugat-Ausztrália devon kori leletekben gazdag térségében, Kimberly vidékén.

(origo.hu)