A brit világhatalom megalapozója, akit gyakran hívtak szűz királynőnek

A brit világhatalom megalapozója, akit gyakran hívtak szűz királynőnek

22:33 Március 24, 2023

Történelem 2388 8 хвилин

Négyszázhúsz éve, 1603. március 24-én halt meg I. Erzsébet, a „Szűz királynő”, az utolsó Tudor-házi angol uralkodó, a brit világhatalom megalapozója.

Erzsébetet kora legkiválóbb humanistái oktatták

Édesapja, VIII. Henrik angol király szinte megszállottan vágyott fiú utódra, ezért amikor a pápa nem volt hajlandó felbontani első házasságát, létrehozta az anglikán egyházat, melynek fejévé saját magát tette meg. Második felesége, Boleyn Anna azonban „csak” Erzsébetet hozta a világra, s a király hamarosan kivégeztette. Harmadik felesége, Jane Seymour aztán megszülte az áhított fiút, és VIII. Henrik azonnal fattyúnak nyilvánította és kizárta az örökösödésből Erzsébetet és Aragóniai Katalin lányát, Máriát is.

Tudor Erzsébet hercegnő 13 éves korában

Henriket fia, VI. Eduárd, majd annak korai halála után Mária követte a trónon. A katolikus királynő tűzzel-vassal üldözte a protestánsokat, kiérdemelve a „Véres” ragadványnevet, anglikán hiten maradt húgát házi őrizetbe helyeztette. A rendkívül népszerűtlen Mária 1558-ban meghalt, és a korona így Erzsébetre szállt.
Erzsébetet kora legkiválóbb humanistái oktatták, sokan közülük uralkodása kezdetén is segítették, és egész regnálása alatt támaszkodott tanácsadóira. Elsőként a vallási megosztottságot igyekezett orvosolni: ismét a protestantizmust tette meg államvallásnak, de a vallásüldözés résztvevőinek amnesztiát adott, mértékletességre és türelemre törekedett. Tisztában volt azzal, hogy alattvalói nagy része nem fogadna el egy nőt az anglikán egyház fejének, ezért az egyház kormányzója címet adományozta magának. Uralma alatt fogadták el az úgynevezett egyöntetűségi törvényt, ez fektette le az anglikán egyház rítusait és szervezetét.

Anglia hatalmas fejlődésen ment keresztül

A parlamenttel egyetértésben kormányzott, elsősorban a gazdag polgárságra és a vállalkozó nemességre támaszkodott. Anglia kulturális és gazdasági szempontból is hatalmas fejlődésen ment keresztül fél évszázados országlása alatt, színházak épültek, elterjedt a könyvnyomtatás, bibliafordítások és drámák születtek, Shakespeare is ekkor alkotott. Különösen szembetűnő volt a metropolisszá váló London fejlődése, 1571-ben megnyílt a londoni tőzsde, megjelentek a gyógyszertárak, kereskedelmi társaságok alakultak, közülük a legfontosabb a Brit Kelet-indiai Társaság lett.

Az egyre paranoiásabb I. Erzsébet besúgókkal vette körül magát

A zömében katolikus kontinentális Európa nem nézte jó szemmel, hogy a szigetországban egy protestáns nő uralkodik. Aggodalmaikat fokozta, amikor a gyermektelen Erzsébetet az öröklési rendben követő katolikus skót királynőt, Stuart Máriát (Erzsébet unokahúgát) 1568-ban országa protestáns rendjei lemondatták, és az Angliában menedéket kereső Mária tisztes rabságba került. V. Pius papa 1570-ben kiátkozta Erzsébetet, azaz az angliai katolikusok már nem tartoztak neki engedelmességgel, XIII. Gergely pedig nyíltan támogatta a királynő eltávolítására szőtt terveket.

1587-ben, egy Erzsébet elleni összeesküvés leleplezése után, amelybe Stuart Mária is belekeveredett, Erzsébet vonakodva bár, de kivégeztette rokonát.

Lovaggá ütött egy kalózt

Európa leghatalmasabb uralkodója, a bigottan katolikus II. Fülöp spanyol király (Véres Mária korábbi férje) Erzsébet kezét is megkérte, de kosarat kapott. A spanyol király ezután a pápa jóváhagyásával hajóhadat szervezett Anglia elfoglalására, a legyőzhetetlennek hirdetett Nagy Armada 1588-ban hajózott ki Lisszabonból. A La Manche-csatornán tervezett átkelés előtt a mozgékony angol hajók Calais közelében váratlanul megtámadták, majd szétkergették a lomha spanyol gályákat, amelyek ezután még óriási szélviharba is keveredtek – a legyőzhetetlennek hitt armadának csak a roncsai vergődtek haza. Ezzel megszűnt a spanyol tengeri hegemónia, amikor pedig az angolok 1596-ban meglepetésszerűen elfoglalták és megsarcolták Cadízt, egyértelműen ők váltak a tenger új uraivá.

I. Erzsébet élénken érdeklődött az okkultizmus iránt

Erzsébet trónra lépésekor országának egyetlen gyarmata sem volt. A királynő támogatásával tehetséges és vállalkozó kedvű hajósok indultak útnak – olykor az igazságszolgáltatás elől menekülve –, hogy a meggazdagodás reményében új kereskedelmi utakat fedezzenek fel. Többségük a korona engedélyével ellenséges hajókat is büntetlenül megtámadhatott, amennyiben a hasznot megosztották a kincstárral.

Az utólag lovaggá ütött Francis Drake – „őfelsége kalóza” – volt az első, aki körbehajózta a földet, miközben fosztogatta a gyarmatokról visszatérő, kincsekkel megpakolt spanyol hajókat. Az első tengerentúli, észak-amerikai gyarmat létrehozása Sir Walter Raleigh nevéhez fűződik, aki a Szűz Királynő tiszteletére Virginiának nevezte el azt. Erzsébet a franciaországi protestánsokat, a hugenottákat, illetve a spanyol uralom ellen szabadságharcot vívó németalföldieket is támogatta.

Magánélete a vita tárgyát képezte

Erzsébet házassága egész uralma alatt napirenden volt. Kezdetben a katolikus hatalmak fejei álltak sorba kezéért, hogy aztán katolizálhassák Angliát, később az angol parlament szerette volna elérni egy protestáns dinasztia megalapítását. A királynőnek azonban esze ágában sem volt hatalmát megosztani, és azt is felismerte, hogy egy dinasztikus kapcsolat legalább annyi külpolitikai hátránnyal járna országának, mint amennyi előnyt biztosítana.

I. Erzsébet

Épp ezért kérőit kijátszotta egymás ellen, az ajánlatokat azzal ütötte el, hogy országához, alattvalóihoz ment feleségül, nagy figyelmet fordított szüzessége propagálására. Magánélete már a korszakban vita tárgyát képezte – egyik tanácsadójával, lovászmesterével, Robert Dudley-val többször is hírbe hozták, sőt, később Spanyolországban feltűnt Erzsébet és Dudley állítólagos törvénytelen fia is, aki persze nem tudta származását bizonyítani.

Erzsébet sírja a Westminster apátságban van, szarkofágja alatt Véres Mária, vele szemben Stuart Mária nyugszik. Alakja számtalan műalkotásban megjelenik, a filmvásznon többek között Sarah Bernhardt, Glenda Jackson, J udi Dench és Cate Blanchett keltette életre.

(origo.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei