Neolitikus kagylósárkányt fedeztek fel Belső-Mongóliában

A kínai Global Times hírportál közleménye szerint a Belső-Mongóliában található Csifeng városában végzett ásatások során a régészek egy kagylóból készült sárkányt fedeztek fel. A leletet a hongshani kultúrával, egy neolitikus néppel hozták összefüggésbe, amely a Nyugat-Liao folyó medencéjében alakult ki és Krisztus előtt volt lakott Kína északkeleti részén és Belső-Mongóliában.

A hongshani kultúra leginkább a díszes jáde „disznósárkányokról” és „embriósárkányokról” ismert, amelyek a jáde megmunkálás legkorábbi ismert példái közé tartoznak.

A kínai régészek, köztük Guo Da-shun, a hongshani kultúrát Kína korai fejlődésének jelentős szakaszának tekintik. A szakemberek az ősi lakosok nyelvi kapcsolataitól függetlenül vélik úgy a hongshani kultúráról, hogy szerepet játszott a korai kínai civilizáció fejlődésének alakításában és fejlődésében.

A húsz centiméter hosszú kagylósárkányt a Caitaopo régészeti lelőhelyen fedezték fel, amely Csifeng Songshan kerületében található. A műtárgyat több kagylóhéjból állították össze, amelyek a fejét, a testét és a farkát alkotják, megelőzve a kultúrára jellemző C alakú jáde sárkányokat.

A régészek szerint a hongshani kultúrából származó jade műtárgyakat szándékosan helyezhették el a kifinomult rituális építményekben vagy a szertartásokon. A kagylósárkány ezzel szemben a kevésbé fejlett, hongshani kultúrához tartozó települések lakói által vallott metafizikai hiedelmek indikátoraként szolgálhatott.

A felfedezés azért fontos lelet, amely betölti a korai hongshani kultúrán belül, a sárkányszimbólumoklal kapcsolatos ismeretekben tátongó, eddigi űrt – mondta Song Jinshan, a Belső-Mongóliai Kulturális Emlékek és Régészeti Intézet elnöke a Global Timesnak, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.

A Caitaopo régészeti lelőhelyen végzett ásatások során két, a hongshani kultúrára jellemző kerámiaáru tárgyait és töredékeit is megtalálták.

(origo.hu)