Ismeretlen ősi népre bukkantak a Balatonnál

Ismeretlen ősi népre bukkantak a Balatonnál

22:22 Szeptember 15, 2023

Történelem 4064 9 хвилин

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK) közleménye szerint az M7-es autópálya 2003-ban, illetve 2004-ben történt bővítése során a Balatonkeresztúr határában megtalált bronzkori sírok csontanyagának archeogenetikai elemzése arra utal, hogy egy mindeddig ismeretlen népcsoport temetkezési helyét fedezték fel.

Bronzkori anomália a nyolcfős tömegsír

Az autópálya bővítését megelőző kutatófeltáráson Fábián Szilvia irányítása mellett elvégzett ásatás tárta fel azt a bronzkori temetkezést, amelynek csontanyagát a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének és a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetének kutatói vetettek részletes vizsgálat alá. A vizsgálat eredményéről 2023. szeptember 9-én a rangos Oxford Academic Molecular Biology and Evolution szakfolyóiratban jelent meg publikáció, Gerber Dániel vezető szerzőségével. A HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetében elvégzett komplex vizsgáltnak a csaknem ezeréves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárás volt az elsődleges célja – áll a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleményében.

Balatonkeresztúr–Réti-dűlő, nyolc egyén temetkezése (tömegsír) a középső bronzkorból, a Kr. e. 1770 és 1620 közötti időből t

A Balaton víztömegének, illetve vízállásának évezredek alatt történt változásai miatt a balatonkeresztúri lelőhelyen feltárt leleteket időben több és jól elkülöníthető korszakra lehet felosztani.

A publikációban vizsgált és szénizotópos kormaghatározással az i. e. 2560–1620 közöttre datált temetkezések közül a legkorábbi a régészeti szakirodalomban Somogyvári-Vinkovci kultúrához tartozó sír. Szintén itt bukkantak rá a régészek arra az ugyanehhez a kultúrához tartozó másik, nyolc csontvázat tartalmazó sírra, amely – e korszakon belül – a legfiatalabbnak számít. E sírnak az az egyik legfőbb különlegessége, hogy a nyolc egyén testét a korszakra jellemző hamvasztásos temetkezési szokástól eltérően egyetlen közösségi gödörben hantolták el.

Rég kihaltnak vélt, ősi, vadászó-gyűjtögető nép bronzkori nyomára bukkantak a Balatonnál

Az archeogenomikai vizsgálatok szerint a Somogyvár–Vinkovci kultúrához tartozó egyén harmadrészben az akkori dél-dunántúli őslakosok, kétharmad részben pedig a korszakban az Európát benépesítő, a kelet-európai sztyeppékről érkező és valószínűleg indoeurópai nyelveket beszélő népcsoportok egy korábban nem vizsgált, feltehetően a Baltikum térségéből származó ágának leszármazottja – áll a közleményben. Az általa képviselt populáció sokkal jobban hasonlít a modern balkánihoz, mint az őket nagyjából i. e. 2200 körül követő és a térségből kiszorító, az archeológiai szakirodalomban Kisapostagi-kultúrának nevezett közösséghez tartozó népességhez. Ez az újonnan érkezett népesség – a 11 csontvázas temetkezés teljes genomelemzése alapján –, európai viszonylatban a korszakban egyedülállóan magas ősi, vadászó-gyűjtögető genetikai örökséggel rendelkezett – hangsúlyozza a HUN-REN BTK közleménye.

A Föld 18 000 éve, az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális idején. A Würm mintegy 116 ezer éve kezdődött és 11,5 ezer éve ért véget. Az arktikus jégmező ekkor egészen a Kárpátok láncáig nyúlt le Európában

Ez azért számít különlegesnek, mert a vadászó-gyűjtögető népcsoportok történte az utolsó pleisztocén eljegesedés előtti időkre nyúlik vissza; ők tekinthetők Európa őslakosainak még a földművelés és állattenyésztés elterjedése előtti időszakban. A vadászó-gyűjtögető csoportok a neolitikum, vagyis az újkőkorszak idején, nagyjából az i. e. 7-ik évezredtől fokozatosan beolvadtak a közel-keleti térségből újonnan érkező földművelő népességbe.

Újkőkori település

Az eddigi ismeretek szerint utolsó csoportjaik az i. e. 4-ik évezred elejére teljesen eltűntek Európából. A Balatonkeresztúrnál felfedezett és a Kisapostag-kultúrához tartozó populáció genetikai kutatása azonban az eddigi ismereteinkkel szemben radikálisan kitolta a túlélésük idejét.

A HUN-REN BTK közleménye kiemeli: „Az elemzett csoport ugyanis egy, mindössze néhány száz évvel a Dunántúlon való megjelenésük előtt létezett, nagyrészt érintetlen vadászó-gyűjtögető forrásból származik.”

Bronzkori főzőedény és rekonstrukciója

A genetikai nyomokat követve ugyanennek a populációnak több megjelenését és ezzel együtt a vándorlási útvonalát is fel tudtuk vázolni Németország, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és a balti államok területén feltárt hasonló korú vagy korábbi időszakokhoz tartozó maradványokat vizsgálva. Ezek az eredmények számos korábbi, az európai őstörténetet érintő régészeti és genetikai ellentmondás feloldásához járulnak hozzá” – hangsúlyozta Gerber Dániel, a tanulmány vezető szerzője.

Egész Európában egyedülálló arcrekonstrukció született 

Az úgynevezett mészbetétes kerámia kultúrához tartozó tömegsírból feltárt egyének – akik egy pontosan még meg nem határozott járványos betegségben hunytak el –,  közvetlen leszármazottai voltak a Kisapostag-kultúrához tartozó közösségnek, az archeoganomikai vizsgálat eredménye szerint. Mind emellett a régió őshonos, de nem a Somogyvár-Vinkovci-kultúrához tartozó népességével történt anyai ági keveredés is kimutatható, így a különleges vadászó-gyűjtögető eredetű genetikai örökségük már csökkent.

Az újkőkorban jöttek létre az első földművelő és állattartó közösségek, amelyek a gyűjtögető-vadászó életmóddal felhagyva és letelepedve, esetenként egész nagy lélekszámú településeket hoztak létre

Mindkét közösség patriarchális berendezkedésű lehetett; apai ágon szerveződő, régiónként különböző, elkülönült, klánszerű közösségek voltak.

Ez a populáció a Kárpát-medencében elsősorban a díszes kerámiaművességéről vált ismertté.

„A genetikai vizsgálatok szerint későbbi csoportjaik Közép-Európa más térségeiben is megjelentek. Például a németországi Tollensében feltárt, az első ismert (Kr. e. 1300 körül zajlott) európai háborúhoz köthető harcosok maradványai nagyrészt ennek a populációnak a – stronciumizotóp-elemzés alapján valószínűleg Prága környékéről származó – képviselői közül kerültek ki” – hangsúlyozta Kiss Viktória, a HUN-REN BTK Régészeti Intézetében működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatási vezetője.

Európa első hiteles bronzkori arcrekonstrukciója „Jelenáról” a balatonkeresztúri ásatáson feltárt, ősi vonásokat mutató 35-45 év közötti nőről

A közelmúltban elhunyt Kustár Ágnes munkájának köszönhetően a Kisapostag-kultúrához tartozó és a kutatók által Jelenának elnevezett balatonkeresztúri nő arcrekonstrukciója is elkészülhetett. „Ez nemcsak az első női arcrekonstrukció a magyarországi bronzkorból, hanem az első a kelet-közép-európai régió bronzkori időszakából is, amelyet genetikai adatok segítségével a pigmentációra (szemszínre, hajszínre és bőrtónusra) vonatkozó információval kiegészítve hoztunk létre” – kommentálta az arcrekonstrukció jelentőségét Szécsényi-Nagy Anna. A balatonkeresztúri leletegyüttes fontos állomás az európai őstörténeti viszonyok pontosabb rekonstruálásához.

(origo.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei