Tizenkét idegen testet találtak egy a fáraó sírjában, történelmi felfedezés Egyiptomban

Sokáig úgy tudtuk, hogy a Királyok Völgyében található sírok mindegyikében csak egy-egy fáraó múmiáját helyezték el a névre szóló szarkofágjában, majd köré gyűjtötték azokat az értékes kincseket, valamint használati tárgyakat, melyekre az uralkodónak a túlvilágon szüksége lehet. Ilyen ismeretek mellett nagy megdöbbenést kelthetett, amikor az 1881-ben Deirel-Bahri közelében megtalált sírban múmiák tucatjára bukkantak a korabeli felfedezők. A temetkezési helyen megtalált, nem kevesebb, mint tizenegy fáraó az ókori Egyiptom egyik legdinamikusabb korszakában uralkodott. Köztük volt I. Seti és II. Ramszesz is, de rajtuk kívül még 50 további holttest is az ókorból.

A felfedezés akkora szenzáció volt, hogy régészek egész serege indult Egyiptomba újabb temetkezési helyek után kutatni.

A francia egyiptológus, aki 12 testet talált egyetlen sírban

1897-ben Victor Loret kinevezték az Egyiptomi Régiségek Szervezetének igazgatójává. A monoklis francia, korának kiemelkedő egyiptológusa a Királyok Völgyére összpontosította energiáit, ahol hamarosan, 1898-ban rábukkant egy újabb „többszemélyes sírra”.

A pislákoló homályban az egyiptológus először egy kis kőfigurát talált a törmelékek között, amelyre II. Amenhotep király, III. Thutmosz fia neve volt ráírva. Lenyűgöző nyom volt, de még nem nevezhették végleges bizonyítéknak a sír tulajdonosára vonatkozóan, ezért tovább kutattak, hogy megtalálják a fáraó múmiáját.

A sír bejárata és a lejtős átjárók mélyen befúródtak a hegybe, mígnem egy ókori tárgyakkal teli terembe jutottak. A műtárgyak azonban törötten hevertek szanaszét. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a sírt is feldúlták a sírrablók. Loret csalódottan állapította meg, hogy semmi értékeset nem hagytak maguk után.

Mélyebbre merészkedve a komplexumban a régész egy téglalap alakú szobában találta magát, amelyet két oszlop tartott. A gyertyák félhomályában egy szarkofág alakját tudták kivenni, de a kutatót szörnyű látvány fogadta. Ezt írta feljegyzéseiben:

„Egy test feküdt a sírban, feketén és förtelmesen, grimaszos arca felém fordult, és rám nézett, hosszú barna haja ritkás fürtökben lógott a feje körül. A tolvajok megfosztották a kötéstől és minden felszerelésétől, így csupaszon, de egyébként sértetlenül feküdt a nyughelyén.”

A szoba végén volt egy lépcső, amely egy rövid átjárón át egy másik terembe vezetett. A falakat halvány, színes festmények díszítették mindkét oldalon, közöttük írás, mely szerint a sír tulajdonosa valóban II. Amenhotep, az Újbirodalom egyik leghatalmasabb uralkodója.

Törött tárgyakon átsétálva Loret tovább kutatott és egy nagy kő szarkofágot talált. A koporsóban meglepő módon nem egy, hanem három mumifikált test volt. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a kötéseiket a fosztogatók letépték, nyilván ékszereket kerestek alatta, így felfedték a testeket és az arcokat.

Egy másik, szomszédos kamra ajtaját azonban nagy kövekkel zárták el. Loret felemelte a gyertyáját, hogy benézzen a réseken, és a halvány fényében további kilenc koporsót pillantott meg, amelyek közül öt még sértetlennek tűnt. Így már 12 test várt arra, hogy a kutatók meghatározzák, kik lehettek valójában.

Kiket temettek még el a fáraó sírjában?

Az sír, amelyet később KV35-ösnek neveztek el, minden várakozást felülmúlt. Az ásatás során pamuttal bélelt dobozokat vittek le a mélybe, melyekben a felszínre hozták az összes múmiát.

Miután az egyiptológus lesöpörte az egyik koporsó fedelét borító vastag porréteget, döbbenten olvasta a kőbe vésett nevet: IV. Ramszesz. Koporsóról koporsóra haladva felfedte IV. Thutmosz, III. Amenhotep, Merneptah, SetiII, Sziptah, V. Ramszesz és VI. Ramszesz nevét is. A kilencedik szarkofág egy nőé volt, akinek kiléte továbbra is bizonytalan.

A nagy kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt: hol van II. Amenhotep múmiája?

A választ a sírkamra alsó szintjén található szarkofágban találták meg. II. Amenhotep mumifikált maradványai teljesen épen maradtak a szarkofágjában, sikerült megmenekülnie a kegyetlen sírrablóktól. Ennek az lehetett az oka, hogy a szarkofágját jóval hosszabbra építették, mint a benne tárolt test, és a koporsó lábánál volt egy lyuk, melyen benyúlva üresnek tűnhetett a sír, így a sírrablók nem vesződtek vele.

(maxinewz.hu)