Jeanne d'Arc-Szent Johanna nőpápa legendája

Szent Johanna, egy 1412 -ben született francia parasztlány volt, aki a franciák és angolok közt  1337 és  1453 közt zajló százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát.

A nép hitt benne és követte, mert a fiatal lány meggyőzte őket arról, hogy Isten felkérte őt a francia sereg vezetésére. A középkori emberek szinte feltétel nélküli vallásossága, Istenben vetett „vak hite” a mai ember számára szinte elképzelhetetlen módon ösztökélték arra a katonák ezreit, hogy kövessenek egy alig 18 éves parasztlányt.

Jeanne Domrémyben látta meg a napvilágot. Jeanne elmondása szerint 12 éves korában, 1424-ben részesült először azokban a rendkívüli látomásokban, melyek egész életét végigkísérték, ellátták természetfölötti tanácsokkal, külső és belső harcaiban buzdításokkal. A látomásában egyedül volt egy mezőn és hangokat halott, sírt, de amit látott az csodálatos volt. Úgy vélte Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin és Antiokheiai Szent Margit szólították meg és kérték arra, hogy űzze ki az angolokat és vezesse a Dauphint Reimsbe megkoronázni.

A legenda: A szóbeszéd szerint a katolikus egyház a mai napig rejtegeti egy női pápa létezésének bizonyítékait. A legenda szerint Johanna férfinak öltözve szerzetesnek állt, majd 855-ben, VIII. János néven pápává választották. Két éven át töltötte be ezt a titulust, mígnem egy nyilvános körmenet alkalmával gyermeket szült titkos szeretőjétől. Az angol kormány megvásárolta Johannát a burgundi hercegtől 80 000 font váltságdíj fejében. Az angolokhoz hű Pierre Cauchon of Beauvais püspök kiemelkedő szerepet vállalt ebben az alkuban és a későbbi tárgyaláson. Az angolok diadalmenetben vitték Rouen városába, ahol mint boszorkányt vádolták be az egyházi hatóságnál. A Pierre Cauchon párizsi egyetemi doktor vezetésével ülésező egyházi törvényszék visszaeső eretnekség miatt elítélte. A máglyahalál 1431. május 30-án történt a Rouen-i Vieux-Marche-on. Szemtanúk leírása szerint egy magas oszlophoz kötözték. Jeanne megkérte a két papot, Fr Martin Ladvenu-t és Fr Isambart de la Pierre-t, hogy tartsanak egy feszületet előtte.

A mítoszoszlatás: Egyes elméletek szerint valószínűleg nem is létezett. A róla szóló szóbeszéd a 10. században keletkezhetett, amikor sok pápa mögött római nemesi családok asszonyai álltak. E végzet asszonyai annak a szexpolitikának voltak a megtestesítői, amelyből Johanna, a nőpápa legendája, vagy inkább szatírája született. A 16-17. század protestáns írói Johanna nőpápa történetével próbálták gyengíteni a pápaság intézményét. Az első hivatalos cáfolat mégis egy kálvinista író, David Blondel nevéhez fűződik.

Leghíresebb megfilmesítése Johanna történetének talán Luc Besson filmje, amit 1999-ben alkotott Mila Jovovich, kijevi születésű színésznő, modellel a főszerepben.

Forrás: mult-kor, tortenelemcikkek