Kárpátalján középkori vár romjaira bukkantak: történelmi felfedezés Beregszászban

Kárpátalja ismét meglepte a régészeket – a beregardói hegyen egy olyan vár maradványaira bukkantak, amelynek létezéséről több mint másfél évszázadon át nem tudott senki. A felfedezést már most a vidék újkori régészettörténetének egyik legjelentősebb eseményének tekintik.

A leletet az Ungvári Sajtóklubban mutatták be. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Mentőszolgálata nevű szervezetének igazgatója, Oleh Oszaulcsuk elmondta: a felfedezéshez vezető út hosszú volt – a kutatási munka körülbelül öt évig tartott, melyet részben megszakított a háború.

Várromokat találni mindig ritkaság. Csupán hipotézisekre támaszkodtunk: történelmi dokumentumokra, térképekre, említésekre. És most már fizikai bizonyítékkal is rendelkezünk

– jegyezte meg a régész.

Elfeledett erőd az erdő szívében

A megerősítés nyomait a beregardói hegy csúcsán találták meg. A kőből épített erődítmény megmaradt falai akár egy méter vastagok, és 70 centiméter magasak is lehetnek, területe körülbelül 20×22 méter. A meredek lejtőkkel körülvett magas hegy és az árok a középkorban szinte bevehetetlenné tették ezt a helyszínt.

Régi térképek és oklevelek nyomán

Joszip Kobal történész, aki felvetette a vár létezésének elméletét, éveken keresztül kutatta a régi iratokat. Ő talált rá említésekre az 1284-es és 1308-as dokumentumokban.

Sokáig úgy vélték, hogy Kárpátalja minden vára már ismert. De a források még egy erődítményt jeleztek Beregszász közelében. Végül megtaláltuk ennek nyomait

– magyarázta Kobal.

A kutató feltételezte, hogy a vár nem Nagyszőlősön lehetett – ahogyan korábban gondolták –, hanem sokkal közelebb, Beregszászban.

Történelmi tények és királyi nevek

Egyes történelmi feltételezések ezt a várat IV. Béla magyar király lányához, Annához kötik, aki Rosztiszlav felesége volt. 1264-ben a római pápa egy levelében említést tett egy Bereg nevű várról, amelyet vissza kellett juttatni Annának. Könnyen lehet, hogy ez a most feltárt erődítmény azonos azzal a várral.

Egyelőre ez csupán hipotézis. Nem tudjuk pontosan megmondani, kié volt ez az erőd. De vannak történelmi kapaszkodók, amelyeket érdemes kutatni

– tette hozzá Kobal.

A történész szerint az is, hogy Beregszászban már a középkorban egyházközségekről tettek említést, azt jelezheti, hogy a város fontos középkori központ volt. Ezt megerősítheti az is, hogy egy ideig itt tartózkodott a királyi udvar.

Új turisztikai látványosság lehet?

A beregardói hegy egy botanikai természetvédelmi területen található, így a további kutatásokhoz és a lelet megőrzéséhez a régészeknek engedélyeztetési folyamatokon kell átesniük. Terveik szerint modern technológiákat is alkalmaznak majd, például lézerszkennelést.

A kutatók már készítik a dokumentációt, hogy a lelet hivatalosan is bekerüljön az örökségvédelmi nyilvántartásba. Habár a feltárás még csak most kezdődik, Beregszászban már most szó esik arról, hogy a helyszín új turisztikai látványossággá válhat.

A felfedezett romok minden jel szerint a XIII. századi erődítmények jegyeit hordozzák – stratégiai elhelyezkedés, az erőd formája, valamint a történelmi említések, amelyek ezzel a korszakkal hozhatók összefüggésbe. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a pontos korhatározás és a funkció megerősítése csak teljes körű régészeti feltárás után lehetséges.

Ha a feltételezések beigazolódnak, ez a felfedezés jelentősen módosíthatja a Kárpátalja középkori történelméről – különösen Beregszász politikai és védelmi szerepéről – alkotott képet.

Háttérinformáció:

Kárpátalja területén hivatalosan 12 középkori várat tartanak nyilván.

Legutóbb a XIX. században fedeztek fel újabb ilyen típusú objektumot.

A beregardói hegy a Beregszászi járás egyik legmagasabb pontja – több mint 130 méter magas – és stratégiailag kiemelkedően előnyös fekvéssel bír.

Hrisztina Bikljan, Karpatszkij objektív