2000 éves római fahídra bukkantak Svájcban

A szerkezet több mint négy évszázadon át működött, és a régió római infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemévé vált. Régészek egy Római Birodalom korából származó fahíd maradványait fedezték fel Egerten tartományban. Az Arkeonews beszámolója szerint a leletet az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb római régészeti felfedezésének nevezik Svájcban.

A Ziel folyó egykori medrében végzett kutatások során több mint 300 tölgyfa cölöpöt találtak, amelyek a talajvíznek köszönhetően jó állapotban maradtak meg.  Ezek egy nagy híd alapjául szolgáltak, amelyet az évszázadok során többször építettek, javítottak és építettek újjá. A dendrokronológiai elemzés kimutatta, hogy az első építmények Kr. e. 40 körül, röviddel a kelta Helvécia meghódítása után jelentek meg, az utolsó részek pedig Kr. u. 369-ből, I. Valentinianus császár idejéből származnak. Így a híd több mint 400 évig volt használatban.

Stratégiai szerepet töltött be: településeket, katonai táborokat és kereskedelmi útvonalakat kötött össze, valamint Petinesca városába – egy fontos római közlekedési csomópontba – vezetett. Innen el lehetett jutni a római fővárosba, Helvetia Aventicumba (a mai Avanches) vagy Augustus Rauricus városába (Bázel közelében). A híd az úgynevezett „római Jura Transversal” része volt, amely a svájci fennsík folyóit, tavait és fő artériáit kötötte össze.

Az egykori csatornában a régészek számos leletet is találtak: cipőszögeket, patkókat, lószerszám-elemeket, baltákat, egy halászháromágú szigonyt, kulcsokat, római pénzérméket. Igazi szenzáció volt egy nagyméretű, fából és vasból készült gyalublokk – egy olyan eszköz, amely ritkán marad meg ilyen állapotban. Fontos, hogy az ásatások nem késleltették az építkezést: a régészek egy tervezett szünetben dolgoztak.