Feltérképezték, hogyan nézhetett ki az úthálózat a Római Birodalomban, Magyarország is rajta van (videó)

Elkészült a Római Birodalmat egykor összekötő úthálózat új digitális térképe, amely megdöbbentően hosszú, egymásba kapcsolódó útvonalakat tár fel. Az Itiner-e 299 171 kilométernyi ősi utat tartalmaz a Brit-szigetektől a Közel-Keletig – számolt be róla az IFLScience.

Régóta közismert, hogy a Római Birodalom hatalmas úthálózatot épített. Ez a közlekedési infrastruktúra segítette fenntartani és kiterjeszteni a birodalmat, miközben lehetővé tette az emberek és az áruk mozgását is. Bár a hálózatot nagyon sok kutató tanulmányozta már, a rendszer nem volt tökéletesen feltérképezve.

A legutóbbi ilyen összesítés 25 évvel ezelőtt jelent meg, amely sem felbontásában, sem méretarányában nem volt tökéletes. Az Itiner-e-t összeállító dán Aarhusi Egyetem kutatói ezért úgy döntöttek, hogy továbbfejlesztik a meglévő adatbázist egy sokkal részletesebb és megbízhatóbb római úttérkép elkészítésével. A munkájuk online elérhető, bárki megnézheti. A térkép a magyarországi útvonalakat is tartalmazza.

A Scientific Data című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a térképet többek között régészeti és történelmi forrásokból származó utak azonosításával, valamint modern és történelmi topográfiai térképek digitalizálásával hozták létre. Ennek köszönhetően jelentősen növelni tudták az ismert útlefedettséget olyan régiókban, mint az Ibériai-félsziget, Görögország és Észak-Afrika.

Az új térkép további előnye, hogy nem egyenes vonalak mentén haladnak az utak, hanem követik a földrajzi adottságokat: a hegyvidéki területeken átvezető utak például kanyargós ösvényeket követnek. Ennek eredményeként az új térképen szereplő utak teljes hossza körülbelül 110 000 kilométerrel nagyobb, mint amit a korábbi becslések sugalltak.

Ez a kiterjedt hálózat a római közlekedési kapcsolatok állapotát mutatja a birodalom hatalmának csúcspontján, Kr. u. 150 körül. A szerzők szerint a digitális térkép „minden olyan szárazföldi útvonalat tartalmaz, amely bizonyítottan vagy feltételezetten az adott területen haladt át”.

Ezen útvonalak 34,58 százaléka – összesen 103 478 kilométer – főútnak minősül, amely létfontosságú szerepet játszott a római hódításban és közigazgatásban. A fennmaradó 195 693 kilométer mellékutakból áll, és pillanatképet ad a Római Birodalom helyi mobilitásáról.

Tom Brughmans, a tanulmány szerzője szerint ez az új adathalmaz forradalmasítani fogja az ókori világjárványok, tömeges migrációk és az ókori vallások fejlődésének tanulmányozási módját.

„Az antoninusis járvány – vagy antoninusis pestis, ami a birodalom első pandémiája volt – a második században a Közel-Keleten kezdődött, és részben szárazföldön haladó római katonák terjesztették, ezért az utak rendkívül fontosak annak megértéséhez, hogy ez a betegség milyen mértékben fertőzhette meg a nagyobb városokat” – emelte ki Brughmans.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ábrázolt utaknak csak 2,7 százalékát tekintik pontosnak, 89,8 százalékuk kevésbé pontos, 7,3 százalékuk pedig feltételezett besorolást kapott.

(hvg.hu)