Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost, és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán. A feltárt leletekből később kiállítás nyílhat.
Pál Gabriella régész, a Tatabányai Múzeum igazgatója szerint a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, mely mindig használatban volt. A leletek több évezredet ölelnek át, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé. A most zárult feltárások decemberben kezdődtek Tatabánya Dózsakert városrészében.
My Website
A legkésőbbi lelet egy feltehetően a VI. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni, a sírból még kőberakásos, ruha- vagy övdíszeket sikerült megmenteni.
Mellette egy ugyanolyan tájolású üres sírt tártak fel. A sírrablók félrevezetésére szolgáló módszer azonban itt nem járt sikerrel, a harcos hiányzó lábfejeit valószínűleg díszes lábbelije miatt vihették el egykor.
Egymás közelében további 4–5 sírt találtak, amelyekből nem kerültek elő tárgyak, ezek egy, az Árpád-kori temetőhöz tartoztak az 1200–1300-as évekből.
My Website
A terület legrégebbi leletei a földbe mélyített házak nyomai a késő bronzkor-kora vaskor idejéből, Kr. e. 1000 környékéről származnak. Ha bebizonyosodik, hogy a nyomok kora vaskoriak, akkor itt helyezkedhetett el az a település, amely ahhoz a temetőhöz köthető, melyet korábban a Dózsakert városrész elején feltártak.
A leletanyagot Tatabányai Múzeumban tisztítás és rendszerezés után tudományosan feldolgozzák, majd az intézmény tervei szerint a leletekből egy kisebb kiállítást rendeznek.
A romániai Gyulakután egy Árpád-kori templom alapjait, valamint egy érintetlen kriptát fedeztek fel, amelyben rengeteg értékes középkori leletet találtak.
A gyulakutai református templom egy pályázat révén elnyerte a külső és belső vízelvezetés felújítását, azonban az épület műemlékvédelmi besorolása miatt a beavatkozásokat régészeti kutatások feltételéhez kötötték.
Az ásatásokkal az egyházközség a Maros Megyei Múzeumot bízta meg, a februárban történt régészeti feltárások közben pedig megannyi fontos, archeológiai szempontból jelentős leletre bukkantak – írta a Főtér híportál.
Első körben megtalálták az Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványait, ezen felül honfoglalás kori sírokra, egy 10-11. századi hajkarikára, egy ezüsttel átszőtt szövetdarabra, a kripta keleti falára, az átépített templom gótikus ablakainak maradványaira és több régi falképre bukkantak.
A második szakaszban Gyulakuta egykori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának 1600-as évek elején épített kriptáját találtak meg. Szövérdi volt Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe, és neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet végül református lett.
A koporsók famaradványai, szegek és emberi csontok mellett fellelték Bethlen Zsófia karikagyűrűjét, valamint találtak még egy arany ruhadíszt, illetve egy fejes és két türkiz köves gyűrűt.
Több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták – ez értékes információkkal egészítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet. A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne.
