Június 22-én Ukrajna Nemzetbiztonsági Szolgálatának ágazati állami levéltára és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézet bemutatta a „A KGB csernobili dossziéja. Az építkezéstől a balesetig” című könyvet.
A kiadvány az 1970-es évek elejétől 1986 novemberéig, azaz a katasztrófa utáni szarkofág üzembe helyezéséig, tartó időszakra vonatkozó dokumentumokat foglalja össze, közölte az intézmény sajtószolgálata. A könyv 229 iratot tartalmaz, amelyek nagy részét első alkalommal hozták nyilvánosságra. Az archív anyagok szerint balesetek a csernobili atomerőműben 1986 áprilisáig is történtek, ám ezeket eltitkolták.
A könyv bemutatására szimbolikusan a csernobili 30 km-es, lezárt övezetben került sor. A rendezvényt online az Ukrán Nemzeti Emlék Intézet honlapján kísérhették figyelemmel. Andrij Kohut, Nemzetbiztonsági Szolgálat Ágazati állami levéltárának igazgatója, a kiadvány egyik szerkesztője elmondta, hogy „az új könyvben benne vannak az 1986 előtt bekövetkezett balesetek jelentései, a csernobili atomerőműben április 26-án, a katasztrófa éjszakáján éjjel lezajlott telefonbeszélgetések átirata, a balesetről szóló értesítés az első példánya, információk a nyomozás és Szarkofág építésének kezdetéről. Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézet vezetője megjegyezte, hogy ezeknek az anyagoknak köszönhetően jobban meg lehet érteni a tragédiát: maga a katasztrófa előfeltételeit, mivel a „kis” csernobili balesetekről szóló hivatalos jelentéseket és anyagokat elrejtették. „Ez lehetővé teszi az emberiség számára a totalitárius rendszer bűncselekményeihez való hozzáférést és levonni a tanulságokat” – mondta Anton Drobovics.
Makszim Sevcsuk, a zárt zóna felügyeletével foglalkozó Állami Ügynökség alelnöke szerint a könyv pontos információt tartalmaz arról, hogy hogyan épült és működött az erőmű, és valójában hogyan történt a baleset. „Noha több mint 30 év telt el, nem szabad elfelejteni egy ilyen nagyszabású tragédiát” – mondta Valerij Sejda, a „Csernobili Atomerőmű” állami szakosított vállalat első főigazgató-helyettese. A könyvben a dokumentumok az eredeti nyelven, időrendi sorrendben kerültek napvilágra. „A KGB csernobili dossziéja. Az építkezéstől a balesetig” című könyv a Nemzetbiztonsági Szolgálat Ágazati állami levéltárának, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémia Történeti Intézetének és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének közös projektje. A kiadvány egy dokumentumkönyv-sorozat folytatása. Az első, amely 210 iratot tartalmaz, 2019 tavaszán jelent meg. A csernobili atomerőmű egy kijevi megyei, Pripjaty város közelében található leállított erőmű, amely 1977–2000 között működött. Az állomás építése 1970-ben kezdődött, az első blokkot 1977-ben indították el. Az atomerőmű 2 km-re található Pripjaty városától, amelyet az állomással párhuzamosan építettek, elsősorban az erőmű alkalmazottai számára. A név a csernobili várossal társul, amely akkor a járási központ volt. 1986-os év elején csernobili volt a legerősebb atomerőmű Szovjetunió európai részén. A „csernobili katasztrófa” az emberiség történetének legnagyobb ember okozta környezeti és humanitárius katasztrófája, amely 1986. április 26-án éjjel történt, amelyet két hőrobbanás okozott és a csernobili atomerőmű 4. blokkjának megsemmisüléséhez vezetett. A pusztítás robbanás jellegű volt, és nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. Sok szakértő szerint ez az esemény és a rá való hivatalos reakció, amelyet a hivatalos Moszkva demonstrált, egyik oka volt Szovjetunió összeomlásának. A katasztrófát a nukleáris energetika történetében a legnagyobbnak tekintik, mind az áldozatok és a következményei által megbetegedett személyek száma, mind a gazdasági károk szempontjából.
