Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1941. április 2-áról 3-ára virradó éjszaka öngyilkos lett gróf Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke. Legalábbis ez a hivatalos és a legtöbb történész által is elfogadott verzió. Emellett ismertetjük a másik oldal főbb érveit is, aminek lényege, hogy mindmáig nem eldönthető, hogy a politikus tényleg önkezével vetett véget életének, vagy meggyilkolták.
Teleki Pál miniszterelnök holttestét 1941. április 3-án reggel találták meg a budai Várban álló Sándor-palota miniszterelnöki lakosztályában. Hálószobájába elsőként, hét óra előtt pár perccel, Incze Antal országgyűlési képviselő, a miniszterelnök barátja és orvosa lépett be, mivel Teleki nem válaszolt a kopogtatásra. A politikus az ágyában feküdt, a halálát fejlövés okozta. A gyilkos golyó egy 9 milliméteres Browning-pisztolyból származott. Incze azonnal értesítette a Sándor-palota katonai parancsnokát és Horthy Miklós kormányzót. Az elsők között érkezett a helyszínre Leviczky Károly rendőrorvos is, aki kora délután hivatalosan megállapította az öngyilkosság tényét. Az orvosszakértői vizsgálat kizárta az idegenkezűséget:
A holttestet megvizsgálván kitűnt, hogy jobboldalt a nyakon, a jobbkéz mutatóujjával érintkezésben egy nagy típusú browning revolver fekszik. Az ágy párnája tele van véralvadékkal, mely kétoldalt lecsurgott. Jobboldalt a halánték tájékon a hajas fejbőr szélén találtuk a behatolási nyílást, amelyet megpörkölt és összecsapzódott haj körít… Az öngyilkosság ténye minden kétséget kizárólag megállapítást nyert.
Teleki két, Horthynak címzett búcsúlevelet hagyott hátra. Az egyikben bejelentette lemondását, ha cselekedete nem sikerülne teljesen, és még élne. A másik így szólt:
Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál
Öngyilkosság történt
A történészek azóta is vitatkoznak azon, valóban öngyilkosság történt-e. Ablonczy Balázs szerint igen. Úgy vélekedett, hogy pszichotörténeti megközelítésben vizsgálva Teleki halálát egy sor körülmény mutat arra, hogy önkezével vetett véget életének:
Legalább egy öngyilkossági kísérletéről és két idegösszeomlásáról lehet tudni.
A húszas évek eleje óta súlyos beteg volt: az első világháborúban szerzett baja 1923 elején egyik veséjének eltávolításához vezetett. Emiatt éveken keresztül katétereznie kellett magát, ami nyilván nem használt a kedélyállapotának.
1941 kora tavaszán tudta meg, hogy imádott édesanyja és felesége is súlyos beteg. (Mindketten túlélték, egyikük néhány hónappal, másikuk bő egy évvel.)
Nem tudni, mennyire érintette súlyosan, de mindkét gyermekének ekkoriban bomlott fel az első házassága.
Március végi, szatmári körútján szembesült azzal, hogy sokat propagált, viszonylag toleráns nemzetiségpolitikai elképzeléseit a helyi közigazgatás semmibe veszi.
A Jugoszlávia körül kiéleződő háborús feszültség és az abban vállalt magyar szerep azt vetítette előre, hogy a magyar semlegesség végzetesen kompromittálódik.
Mit szoktak felhozni a merényletpártiak? Ablonczy összegyűjtött néhány markáns szempontot:
„A búcsúleveleket nem Teleki írta.” Ez tévedés. Igazságügyi írásszakértő állapította meg, hogy a búcsúlevelek tőle származnak. A miniszterelnök által használt és a merényletpártiak által sokszor felhozott kifejezések („legpocsékabb nemzet”, „hullarablók”) már csak azért is teljesen beleillenek a róla alkotott képbe, mert ennél sokkal cifrábbakat is megengedett magának, akár írásban is.
„Láttak németeket bemenni a Sándor-palotába.” Soha senki nem mondta, hogy saját szemével látott volna németeket bemenni a miniszterelnökségre az ominózus éjjelen. E kijelentések forrásai szinte mindig másod-harmad kézből hallott, évtizedekkel később lejegyzett információk.
„Miért Bakay Lajos agnoszkálta a holttestet, aki nem is volt a törvényszéki orvostan szakértője?” A II. Sz. Sebészeti Klinika vezetőjének gyanúba hozása nonszensz. Bakay legalább két évtizede ismerte Telekit, hosszú évek óta volt személyes kezelőorvosa. A holttest azonosításában részt vevő másik orvos, Leviczky Károly évtizedekkel később is megerősítette, hogy Teleki igenis önkezével vetett véget életének.
Ablonczy hozzátette, hogy Teleki menye, fia és veje sem vonta soha kétségbe az öngyilkosság tényét. Továbbá soha nem került elő levéltári dokumentum arra vonatkozóan, hogy a náci Németország (vagy más) megszervezte volna a miniszterelnök meggyilkolását.
Ugyanakkor elismerte, vannak jogosan felvethető kérdések is. Ilyen az, hogy miért nem hallotta meg a pisztolylövést a Sándor-palota személyzete, miért csak reggel fedezték fel a holttestet. Erre szerinte magyarázat lehet a miniszterelnöki lakosztály viszonylag félreeső helye a Sándor-palotában, a vastag falak, és hogy a személyzet az épület más traktusában volt elhelyezve. Akik a merényletteóriák mellett állnak ki, általában nem pusztán egy önmagában ellentmondásos tett (a hívő katolikus politikus öngyilkossága) ódiumát akarják elhárítani Teleki feje fölül, hanem emlékezetpolitikai fordulatot akarnak. Ha Telekit meggyilkolták, akkor Magyarország is a nemzetiszocialista agresszió áldozata, és ha áldozat, akkor tulajdonképpen semmi sem úgy történt. Ez elvárásként naiv, gondolatmenetként hamis – állította Ablonczy Balázs.
Van helye a kételynek
Nyári Gábor történész vitába szállt Ablonczyval. Mint hangsúlyozta: az általa ismert információk alapján nem tartja eldönthető kérdésnek, hogy Teleki önkezével vetett véget életének, vagy meggyilkolták. „Azaz nem azt mondom, hogy a miniszterelnököt meggyilkolták, hanem azt, hogy van helye és létjogosultsága a kételynek a halál körülményeivel kapcsolatban” – deklarálta.
Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy Teleki halálát a történészek „igazságjátszmaként” kezdték kezelni, ahelyett, hogy elismerték volna vagy elismernék, hogy az ellentmondó tények két eltérő értelmezést tesznek lehetővé.
Az, hogy Bakay ismerte Telekit, és szakterületén az ország egyik legkiválóbb orvosa volt, Nyári szerint még nem jelenti azt, hogy a halottkémleléshez is értett. De mindenképpen érthetetlen, hogy miért követett el – a jog szerint jelen sem lehető – Bakay hatalmas hibákat? Saját bevallása szerint elmozdította a holttestet. Az általa készített jelentésben és visszaemlékezésében olyan állítások szerepelnek, amelyek alapján a történész által megkérdezett szakemberek szerint nem lehetett öngyilkos. A számos probléma közül a két legkirívóbbat említette meg:
Ha valaki főbe lövi magát, a taszító erő miatt nem maradhat a kezében a pisztoly.
A leírás szerint a golyó a jobb halántékon hatolt a koponyába, és a bal halántékon távozott. Ha valaki a fejéhez emel egy pisztolyt, azt nem pontosan vízszintben tartja, sőt, ismerve Teleki és a fegyver fizikai paramétereit, nem is lehetséges, hogy ilyen kitekert pozíciót vegyen fel.
Nyári szerint azonban ezek a hibák sem jelentik azt, hogy a jelentés bizonyítaná a gyilkosságot. Sokkal valószínűbb, hogy a holttestet többen is elmozdították, az orvosoknak pedig egyszerűen nem volt lehetőségük szakszerű vizsgálatot végezni. A pontatlanságok szerinte egyetlen dolgot jelentenek: hogy a jelentést nem lehet az öngyilkosság bizonyítékának tekinteni.
A temető a Fővárosi Vízművek munkálatai során került elő, találtak koporsómaradványokat és emberi csontokat is.
Az 1600-as évek végén létesült temető maradványai kerültek elő Budapesten, a II. kerületi Szász Károly utcában, számolt be róla Őrsi Gergely, a kerületi polgármester a Facebookon csütörtök délután.
Őrsi posztja szerint a Fővárosi Vízművek által végzett felújítási munkálatok során akadtak a temető maradványaira. Koporsómaradványokat és emberi csontokat tártak fel, melyek vizsgálatából kiderült, hogy száz évnél is idősebbek.
My Website
Történészek bevonásával, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai segítségével megállapították azt is, minden bizonnyal egy ennél is régebbi temetőt tártak fel, ahova a XVII. század végén, a török hódoltság alól felszabadult budaiakat helyezték örök nyugalomra, írja Őrsi. A polgármester posztja szerint a feltárt síroknak igyekeznek méltó körülmények között emléket állítani.
Őrsi arról is beszámolt, hogy a munkások csütörtökön elszállítottak egy 3 tonnás sziklát is, ami szintén az egykori temető területén lehetett, így a Szász Károly utca felújítási munkálatai zavartalanul folytatódnak.
Ha azt mondjuk, hogy Budapest Európa igazi gyöngyszeme és egyik legszebb fővárosa, annyi, mintha semmit sem mondanánk. Itt számos rendkívüli épülettel, szoborral, ősi barokk negyeddel, fényűző színházakkal és palotákkal találkozhatunk, amelyek bronz, zöld kupoláikban megőrizték az egykori monarchia szellemét, az ősi budai vár, a nagy magyar királyok és a magyar föld szent felvilágosítóinak szobrai, és természetesen az éjjel-nappal gyönyörű Országgyűlés fenséges épülete. Budapest hídjai fontos részét képezik a város közlekedési infrastruktúrájának és a turisták által kedvelt látványosságok. A városon belül 15 híd van (11 közúti és két vasúti és kombinált) a Dunán és annak ágain.
És még messze nem teljes, a főváros nevezetességeit tartalmazó lista. Ma egyik gyöngyszemével ismerkedünk meg. Itt épült és működik az Európa-szerte híres és egyedülálló metró.
Mint ismeretes, 1863. november 10-én Londonban avatták fel a világ első metróját. Földrajzilag európai, de a szárazföld területén kívül található. Európa szárazföldi részén az első metró Budapesten épült, amelyet 1896. május 2-án nyitottak meg.
Valójában a budapesti metró története az Osztrák–Magyar monarchia megalakulását meghirdető dualista megállapodás 1867-es megkötését követően kezdődött. Számos közgazdász szerint ez az esemény adott lendületet az állam gyors gazdasági fejlődésének, járult hozzá a budapesti metró megépítéséhez.
Néhány évvel később, 1873-ban különálló városokból – Buda, Óbuda és Pest – a Duna partján megalakult Budapest. Idővel termelési központtá vált.
Később az akkori politikusok terve szerint Magyarország 1896-os honfoglalásának 1000. évfordulójának tiszteletére nagyszabású ünnepséget terveztek Budapesten, az eseményen részt kellett vegyen Ferenc József osztrák császár.
Abban az időben az utcákon már volt közvilágítás, aktívan dolgoztak a városépítés új koncepcióján. Az Andrássy úton napközben már lovak által vontatott omnibuszok közlekedtek a gazdag lakosok számára, akik határozottan ellenezték a vasúti és villamos vonalak építését a központban. Ez sok gondot okozott az ünnepségek szervezőinek, akik megakartak szabadulni a forgalmi dugóktól és megoldani a tömegközlekedés problémáját. Végül a Budapesti Vasúttársaság, amely hosszú éveken át sikertelenül próbált vasutat építeni az Andrássy úton, meggondolta magát, és úgy döntött, hogy ehelyett „földalattit” épít.
Mindezt elősegítette az akkori technológiai áttörés. 1879-ben, a világhírű berlini kiállításon a Siemens und Halske szakemberei bemutatták a világ első elektromos vasútját.
Később ez a cég építette a legendás budapesti Földalattit. A hatóságok gyakorlatilag szabad kezet adtak neki egy feltétellel, hogy az ünnepség előtt mindennel elkészülnek. A Siemens und Halske a maga részéről megígérte a kormánynak, hogy épít egy modern vasutat, amely egyértelműen növeli Budapest hírnevét, mint a világ egyik legnagyobb és legprogresszívebb városa.
1984. augusztus 9-én megkezdődtek a munkálatok, és szó szerint egy évvel és 6 hónappal később megnyitották a földalatti első vonalát. Az építkezés nyílt módon zajlott, a sekély alagutak közvetlenül az út alatt haladtak, az akkortájt legmodernebb technológiákat alkalmazták: elektromos betonkeverők, betonszivattyúk, mechanikus kotrók és egyéb berendezések.
Az építkezés során 138 000 köbméter talajt távolítottak el, 47 000 köbméter betont és 3000 tonna öntöttvasat használtak fel. A vasúti sínektől a felszíni állomásokig építette hidak lettek Magyarországon az első vasbeton hidak és Robert Wunsch által kifejlesztett és szabadalmaztatott technológia alkalmazásával készültek.
A budapesti metró építése során különös figyelmet fordítottak az állomások előcsarnokainak kialakítására. A talajszint feletti bejárati kupolát és a lépcsőket gyönyörű öntöttvas elemekkel és panelekkel díszítették, az állomások lépcsőjét és falát fehér és barna mázas csempék gyönyörű mintái borítják, amelyeket kifejezetten erre a célra készítettek a pécsi Zsolnay porcelángyárban. Az oszlopok tetejét fém konzolokkal díszítették, és a világosbarna kerámia burkolólapokkal egyező színűre festették, a pénztár és az ajtónyílások gyönyörű fakereteket kaptak.
A Schlick-gyárban gyártott, motorizált metrókocsik plattírozott (francia plaquer – befedni) fémből készültek, lényegében a földalattira átalakított villamosok voltak.
A kocsik belsejét fával burkolták, mindkét oldalon fa ülőkéket helyeztek el, az egyetlen tolóajtó a vagon közepén volt.
Egyébként a legszebb a 20-as számú, úgynevezett „Császári” metrókocsi volt, amelyet kifejezetten Ferenc József császár számára építettek: csiszolt belga üvegablakok, faburkolat, kárpitozott ülések, szecessziós lámpák. Egyébként a császár hivatalos látogatása után a Földalatti-t Ferenc József császárról nevezték el.
Jelenleg a budapesti metró négy vonalból áll, amelyek mindegyike Magyarország és a főváros történelmének bizonyos eseményeit tükrözi. Természetesen az első „M1” vonal megnyitása után a Budapest vezetése a XIX. század végén kívánta folytatni a munkát, de a tervezés csak 1942-ben kezdődött, az építkezés pedig 1950-ben. Az új vonalnak keletről nyugatra, a Puskás Ferenc Stadiontól a Széll Kálmán térig kellett haladnia. Az alagutak több száz kilométerének kialakítása után azonban leállították a munkálatokat, mivel a második világháború során lerombolt épületek helyreállítása fontosabb feladat volt. Új metróvonal építése 13 év után folytatódott.
Az elmúlt évtizedekben a budapesti metróvonalak jelentős rekonstrukción és átalakításon estek át, különösen a Földalatti. 1995-ben teljesen felújították a régi állomásokat. Az újjáépítés során a beton- és mozaikpadlót ugyanolyan színűre cserélték, mint a régiek, a falak új burkolólapjai is ugyanolyan színűek lettek. Ezek az állomások működő múzeumnak és példátlan ritkaságnak számítanak a „metrók világában”.
1856. július 10-én született a horvátországi (akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó) Smiljanban, Gospic város közelében Nikola Tesla. Szülei szerbek voltak, apja ortodox pap. A grazi és prágai műegyetemen tanult, de tanulmányait apja halála miatt nem fejezhette be. Többek között a váltakozó áramú motor, a transzformátor, a rádió feltalálója, 146 szabadalom fűződik a nevéhez. Élete nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, végrendelete értelmében azonban halála után hamvait, személyes tárgyait, könyveit és dokumentumait Belgrádba szállították, ahol múzeumot nyitottak életművének. A feltaláló azt állította, büszke szerb származására és horvát szülőföldjére.
78 éve, 1943. január 7-én halt meg New Yorkban Nikola Tesla fizikus, feltaláló. A hirado.hu összegyűjtötte a legérdekesebb tudnivalókat a zseniről, akinek közel 150 találmány köthető a nevéhez.
1.
Nikola Tesla fizikus, villamosmérnök 1881 januárjában érkezett Budapestre hogy együtt dolgozzon Puskás Ferenccel, aki a telefonközponthoz keresett szakembereket. Az első telefonközpont indulásáig Tesla a Központi Távíróhivatalban vállalt munkát, ahol elkészítette a telefon-kihangosítót, ami lényegében a hangszóró elődje. Ezt azonban nem szabadalmaztatta. Később ő lett a Budapesti Telefonhálózat főmérnöke. Jó barátja volt Szigethy Antal, akivel sokat sétáltak a Városligetben. Tesla egy ilyen séta alkalmával jött rá a váltakozó áramú indukciós motor működésének elvére. Egy bottal próbálta lerajzolni, amit látott a fejében.
Puskás Ferenc aztán beajánlotta őt bátyjának, Puskás Tivadarnak is. Így került Tesla Párizsba, onnan pedig később New Yorkba utazott a 28 évesen 1884-ben.
2.
Amerikában jelentkezett Thomas Edisonnál a másik zseninél, aki alkalmazza őt. De a két különc nem tudott sokáig együttműködni. Nemcsak pénzügyi vitáik voltak, de Edison az egyenáramban hitt, míg Tesla a váltóáramban. A háborúskodás közöttük már-már legendás. Tesla miután eljön Edisontól árokásással próbál pénzt szerezni, de segítséggel talál egy befektetőt, aki óriási hasznot lát a találmányaiban. Tesla olyan technológiát fejlesztett ki, amit ma is használunk a háztartásokban.
3.
Tesla tisztaságmániás volt, nem szerette a kerek tárgyakat és csak olyan hotelszobában szállt meg, melynek a száma osztható volt hárommal. A hármas szám megszállottja volt. Utálta a nőkön a fülbevalót, főleg, ha gyöngyből készült a kiegészítő.
4.
Egy amerikai újságíró 1935-ben legyezte Tesla jóslatait a 21. századdal kapcsolatban. A feltaláló azt gondolta, hogy a 21. században a robotok felszabadítják az emberiséget, mégpedig úgy, hogy elvégeznek helyettük bizonyos munkákat. A robotok olyanok lesznek, mint az ókori társadalmak esetében a rabszolgák. Úgy vélte, hogy ez a felszabadulás magasabb célok elérése ösztönzi majd az embereket.
5.
Utolsó napjaiban szinte csak tejet és mézet fogyasztott, úgy vélte, hogy ez az élelem legtisztább formája. Emiatt elképesztően lefogyott.
6.
81 éves születésnapján bejelentette, hogy megtalálta azt a módot, hogy a Mars és a Föld között összeköttetést lehessen létesíteni.
A (miskolci) Magyar Jövő című lap 1937. augusztus 13-i száma (Forrás: Arcanum)
7.
1943- ban a New Yorker Hotelben halt meg, a 3327-es számú szobában. A 86 éves férfinak szívrohama volt. A hatóságok lefoglalták valamennyi személyes tárgyát, mert állításuk szerint nem akarták, hogy esetleges felfedezései rossz kezekbe kerüljenek. A hagyatékot csak 1952-ben adták vissza Tesla örökösének, unokaöccsének.
8.
Hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett, a Gutenberg-biblia, Beethoven IX. szimfóniája, Goethe és Kopernikusz kéziratai és a varsói gettó archívuma mellett.
