Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc4Njk7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 2320 [content] =>Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták.
Egy barlangban talált DNS-minták alapján a korai modern emberek több mint 44 ezer éve együtt élhettek egy barlangban a gyenyiszovai és neandervölgyi emberekkel. A lipcsei Max Planck Intézet kutatói a szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova-barlang talajából vett minták alapján jutottak erre a következtetésre.
A barlang a 2008-ban itt felfedezett gyenyiszovai emberekről kapta nevét, akik az őskőkor elején éltek Ázsia területén. Benne neandervölgyiek maradványait is megtalálták, köztük egy gyerekét, akinek DNS-ét elemezve kiderült, apja gyenyiszovai, anyja neandervölgyi.
Bár ez bizonyítja, hogy a két faj találkozott itt, mivel 300 ezer évnyi üledék átvizsgálása után is csak nyolc csont és fogtöredék került elő tőlük, lehetetlen volt megkülönböztetni, melyikük mikor élt a barlangban, vagy hogy a különböző fajokhoz kössék az egyéb ott talált eszközöket.
A DNS-elemzés révén azonban sikerült feltérképezni, hogy először a gyenyiszovaiak érkeztek meg kb. 250 ezer éve. A csapat 700 mintát vett a barlangban három helyről, egy a főkamrában, kettő pedig a keletiben volt. A Nature-ben megjelent tanulmány egyik szerzője, Zenobia Jacobs a Daily Mailnek elárulta, csak a mintavétel helyének kiválasztása több mint egy hétbe telt.
A talajmintákat aztán a Max Planck Intézet lipcsei laborjába küldték, ahol két évet töltöttek a mitokondriális DNS-ek kinyerésével és elkülönítésével. Jelena Zavala, a tanulmány egyik főszerzője elmondta, végül a mintákból 175-ben gyenyiszovai, neandervölgyi és modern emberi DNS-t is találtak.
Ezek elhelyezkedése alapján a talajrétegekben arra jutottak, hogy a gyenyiszovaiak valamikor 250-170 ezer éve készítették a legkorábbi, a barlangban talált eszközöket, majd 170 ezer év környékén megjelentek az első neandervölgyiek is és a két csoport együtt élt, kivéve a 130-100 ezer éve lévő időszakot, innen ugyanis nincs gyenyiszovai maradvány a talajban.
Amikor aztán százezer évvel ezelőtt visszatértek, akkor már más mitokondriális DNS-jeleket találtak a kutatók, ami arra utal, hogy ez más populáció volt, mint akik korábban a Gyenyiszovában éltek.
A modern ember génjei a felső paleolitikumban alkalmazott eszközökkel egy rétegben tűntek fel, így a kutatók szerint valahol 63-44 ezer évvel ezelőtt találtak a barlangra, valószínűleg utóbbihoz közelebb.
Richard Roberts, a kutatás vezetője szerint ez alapján nem zárható ki, hogy a három csoport egyszerre élhetett a földön, de jelezte, ez csak egy lehetőség, mivel ezeréves beosztásban is nagyon nehéz behatárolni a leletek származási idejét.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1624827900 [modified] => 1624809148 ) [title] => Új bizonyítékot találhattak a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember közvetlen kapcsolatára [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2320&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2320 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 2321 [image] => Array ( [id] => 2321 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [original_lng] => 99099 [original_w] => 1000 [original_h] => 550 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-300x165.jpg [width] => 300 [height] => 165 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-768x422.jpg [width] => 768 [height] => 422 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1624800263:4 [views_count] => 2804 [_thumbnail_id] => 2321 [_edit_last] => 4 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7869 [1] => 902 ) [tags_name] => Array ( [0] => emberi DNS összehasonlítás [1] => kutatások ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7869 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7869 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )