Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjUwMDUyO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 4015
[content] =>
A Kölni Egyetem régészei megfejtették az úgynevezett kuschana írás olyan részeit, amelyek több mint hetven éve fejtörést okoztak a kutatóknak.
Az úgynevezett kuschana (más írásmóddal kuszana) írás Közép-Ázsia egyes részein használt írásrendszer, amely az eurázsiai sztyeppék korai nomád népeihez, például a jüecsikhez és a Kusana Birodalom uralkodó dinasztiájához köthető. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, hogy valószínűleg a Yuezhi szövetség öt ágának egyike voltak, akik Északnyugat-Kínából (Hszincsiang és Gansu) vándoroltak és az ősi Baktriában telepedtek le. Csúcspontján a birodalom kiterjedt a mai Üzbegisztán, Afganisztán, Pakisztán és Észak-India nagy részére, ahol feliratokat találtak Nagy Kanishka kusán császár korából. A Wiley Online Library című folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók barlangokban talált feliratok fényképeit, valamint a különböző közép-ázsiai országokból származó tálakon és agyagedényeken található írásjeleket vizsgálva fejtették meg az írásrendszer egyes részeit.
Eddig a 60 százalékát sikerült kódolni az északnyugat-tádzsikisztáni Almosi-szurdok sziklafalába vájt rövid kétnyelvű szöveg tanulmányozásával, amely a kuschana írást és a baktriai nyelv egy részét tartalmazza.
A csapat ezután a Tádzsikisztánból származó kétnyelvű felirat és az Afganisztánból származó háromnyelvű felirat (gandhári vagy közép-indoárja, baktriai és ismeretlen kuschana írásmód) ismert tartalmára támaszkodott, így fokozatosan következtetéseket tudtak levonni az írásról és a nyelvről.
Az áttörést végül a Vema Takhtu királyi név hozta meg, amely mindkét baktriai párhuzamos szövegben megjelent, valamint a „királyok királya” cím, amely a kuschana írás megfelelő részeiben megtalálható – írja a tanulmány, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Különösen a cím bizonyult jó jelzőnek a mögöttes nyelvre vonatkozóan.
A baktriai párhuzamos szöveg segítségével a nyelvészek lépésről lépésre további karaktersorozatokat tudtak elemezni, és mindig új fonetikai értékeket tudtak meghatározni az egyes karakterekhez.
Dr. des. Svenja Bonmann kutató szerint a megfejtés segíthet abban, hogy új alapokra helyezzék Közép-Ázsia és a Kuschana Birodalom nyelvi és kulturális történetének megértését, hasonlóan az egyiptomi hieroglifák vagy a maja jelek megfejtéséhez.
[type] => post
[excerpt] => A Kölni Egyetem régészei megfejtették az úgynevezett kuschana írás olyan részeit, amelyek több mint hetven éve fejtörést okoztak a kutatóknak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1689519780
[modified] => 1689515350
)
[title] => Megfejtettek egy ősi, titokzatos írást
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4015&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4015
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 4016
[image] => Array
(
[id] => 4016
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105.jpg
[original_lng] => 228589
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/20230715105.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1689504550:12
[_thumbnail_id] => 4016
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2864
[_oembed_552eb0233bfedd2522a5bee2ef4d066e] =>
[_oembed_time_552eb0233bfedd2522a5bee2ef4d066e] => 1692279536
[_oembed_c507d43049b4ff91e95667167e2637ba] =>
[_oembed_time_c507d43049b4ff91e95667167e2637ba] => 1719497734
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 50051
[1] => 50052
[2] => 40130
[3] => 40128
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kölni Egyetem
[1] => kuschana írás
[2] => megfejtés
[3] => titkosírás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 50052
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => history
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 50052
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => history
)
[_domains] => Array
(
[history] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
