Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták.
Egy barlangban talált DNS-minták alapján a korai modern emberek több mint 44 ezer éve együtt élhettek egy barlangban a gyenyiszovai és neandervölgyi emberekkel. A lipcsei Max Planck Intézet kutatói a szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova-barlang talajából vett minták alapján jutottak erre a következtetésre.
A barlang a 2008-ban itt felfedezett gyenyiszovai emberekről kapta nevét, akik az őskőkor elején éltek Ázsia területén. Benne neandervölgyiek maradványait is megtalálták, köztük egy gyerekét, akinek DNS-ét elemezve kiderült, apja gyenyiszovai, anyja neandervölgyi.
Bár ez bizonyítja, hogy a két faj találkozott itt, mivel 300 ezer évnyi üledék átvizsgálása után is csak nyolc csont és fogtöredék került elő tőlük, lehetetlen volt megkülönböztetni, melyikük mikor élt a barlangban, vagy hogy a különböző fajokhoz kössék az egyéb ott talált eszközöket.
A DNS-elemzés révén azonban sikerült feltérképezni, hogy először a gyenyiszovaiak érkeztek meg kb. 250 ezer éve. A csapat 700 mintát vett a barlangban három helyről, egy a főkamrában, kettő pedig a keletiben volt. A Nature-ben megjelent tanulmány egyik szerzője, Zenobia Jacobs a Daily Mailnek elárulta, csak a mintavétel helyének kiválasztása több mint egy hétbe telt.
A talajmintákat aztán a Max Planck Intézet lipcsei laborjába küldték, ahol két évet töltöttek a mitokondriális DNS-ek kinyerésével és elkülönítésével. Jelena Zavala, a tanulmány egyik főszerzője elmondta, végül a mintákból 175-ben gyenyiszovai, neandervölgyi és modern emberi DNS-t is találtak.
Ezek elhelyezkedése alapján a talajrétegekben arra jutottak, hogy a gyenyiszovaiak valamikor 250-170 ezer éve készítették a legkorábbi, a barlangban talált eszközöket, majd 170 ezer év környékén megjelentek az első neandervölgyiek is és a két csoport együtt élt, kivéve a 130-100 ezer éve lévő időszakot, innen ugyanis nincs gyenyiszovai maradvány a talajban.
Amikor aztán százezer évvel ezelőtt visszatértek, akkor már más mitokondriális DNS-jeleket találtak a kutatók, ami arra utal, hogy ez más populáció volt, mint akik korábban a Gyenyiszovában éltek.
A modern ember génjei a felső paleolitikumban alkalmazott eszközökkel egy rétegben tűntek fel, így a kutatók szerint valahol 63-44 ezer évvel ezelőtt találtak a barlangra, valószínűleg utóbbihoz közelebb.
Richard Roberts, a kutatás vezetője szerint ez alapján nem zárható ki, hogy a három csoport egyszerre élhetett a földön, de jelezte, ez csak egy lehetőség, mivel ezeréves beosztásban is nagyon nehéz behatárolni a leletek származási idejét.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1624827900 [modified] => 1624809148 ) [title] => Új bizonyítékot találhattak a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember közvetlen kapcsolatára [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2320&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2320 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 2321 [image] => Array ( [id] => 2321 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [original_lng] => 99099 [original_w] => 1000 [original_h] => 550 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-300x165.jpg [width] => 300 [height] => 165 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1-768x422.jpg [width] => 768 [height] => 422 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/14439123578-f8e8b88624-k-1000x550-1.jpg [width] => 1000 [height] => 550 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1624800263:4 [views_count] => 2804 [_thumbnail_id] => 2321 [_edit_last] => 4 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7869 [1] => 902 ) [tags_name] => Array ( [0] => emberi DNS összehasonlítás [1] => kutatások ) ) [1] => Array ( [id] => 1741 [content] =>
A Titanic ezüstneműit, porcelánjait és aranyérméit már korábban felszínre hozó R.M.S. Titanic vállalat a koronavírus-járványra hivatkozva bizonytalan időre elnapolta a luxushajó SOS-üzeneteit küldő távíró kiemelésének és kiállításának terveit.
A távíró replikája FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az atlantai székhelyű cég a nemzetközi közlekedéssel és az expedíció anyagi-technikai feltételeinek biztosításával kapcsolatos egyre fokozódó nehézségekkel, valamint a résztvevők egészségének megóvásával indokolta döntését a pénteken benyújtott bírósági dokumentumokban.
Az RMS Titanic Inc. csaknem egy éve kényszerül nélkülözni elsődleges bevételforrásait, mivel az Atlanti-óceán mélyén pihenő roncsról kimentett tárgyakat bemutató kiállításai bezártak a koronavírus-járvány miatt. Az országszerte elérhető tárlatainak csupán egy része nyitott ki újra, és azok is csupán korlátozott látogatószámmal működnek. A cég ugyanakkor kitart amellett, hogy pénzügyileg stabil helyzetben van.
Mint aláhúzta, továbbra is egyik legfőbb prioritása a Marconi-féle drótnélküli távíró kiemelése, amelyre azonnal sor kerül, „amint észszerű keretek között megvalósítható lesz”.
A cég szerint a rádió kiemelése és kiállítása nem kegyeletsértő a Titanic-kal hullámsírba szálló holtakkal szemben, ellenben segít megőrizni és fenntartani a hajó örökségét.
A vállalat még tavaly februárban kérvényezte egy virginiai bíróságtól, hogy kimenthesse a gyorsan romló állapotú roncsból a távírót. A cég, amely most korábbi kérvényét frissítette, tovább dolgozik az expedíció finanszírozási tervén, ahogy azt a Titanic megmentési kérdéseivel foglalkozó tengerjogi bíróság elrendelte.
A vállalat mindeközben jogi csatát vív az amerikai kormánnyal az expedíció törvényességét illetően. A kormányt képviselő ügyvédek szerint a cég csak a kormány jóváhagyásával emelheti ki a távírót, mivel a roncs hivatalos emlékmű.
A Titanic 1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor merült a mélybe FORRÁS: KEN MARSCHALL
A Titanic 1912. április 14-én éjjel 11.40-kor ütközött egy jéghegynek Angliából New Yorkba tartva. A hatalmas luxusgőzös a még viszonylag újdonságnak számító Marconi-féle drótnélküli távíróval küldött kétségbeesett üzeneteket a katasztrófáról. Az üzeneteket a közelben lévő hajókon és a szárazföldön is fogták.
A hajó alig három óra alatt elsüllyedt, a fedélzetén tartózkodó több mint 2200 főnyi utas és legénység közül alig több mint 700 élte túl a tragédiát.
A Titanic roncsának elhelyezkedését az Atlanti-óceán mélyén, Új-Fundlandtól 645 kilométerre a Robert Ballard óceánkutató által vezetett nemzetközi csoportnak sikerült meghatároznia 1985-ben. Az RMS Titanic Inc. bírósági felhatalmazással az évek során több ezernyi leletet hozott felszínre a roncsok közül.
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Évente akár húszezer embert is feláldoztak isteneiknek, mégsem voltak barbárok az azték birodalom lakói. Legendássá ugyan harcosaik váltak, hiszen folyamatosan leigázták ellenségeiket, de legalább ennyire figyelemfelkeltő munkát végeztek építészmérnökeik is, akik fantasztikus piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek. De hogy tudták megvalósítani mindezt fémszerszámok és kerék nélkül? Ennek próbált utánajárni Az aztékok elveszett piramisai kétrészes dokumentumsorozat forgatóstábja. Kutatásuk eredménye itthon a Viasat History csatornán lesz látható.
Piramisépítés kőszerszámokkal
A Viasat History szakértőcsapata egy tizenkét fős építész különítménnyel arra vállalkozott, hogy egy arányosan kicsinyített, öt négyzetméter területű, két méter magas, húsztonnás azték piramist építsen fel. Méghozzá ugyanolyan eszközökkel, amiket az aztékok is használtak, így fémszerszámok és gépek szóba se jöhettek. Ehhez meg kellett fejteniük az ősi építészmérnökök titkát! Kutatásaik során arra jutottak, hogy az aztékok építőanyagként egy üreges kőzetet, a tezontlet használták, ami ugyan kemény, mégis könnyű, ráadásul kőszerszámokkal megmunkálható.
A Templo Mayorban található koponyák lenyomata. Forrás: SchisCom
A méretre vágáshoz obszidiánból készült késeket és vágószerszámokat használtak. De még mindig adott a kérdés: hogy tudtak kerék és vontatóállatok nélkül akár egy piramishoz is elegendő követ elszállítani? Valamint a dokumentumfilm készítői annak is utánamentek, hogyan tudták megoldani, hogy a túlnyomó többségében süppedős talajon (ahol Mexikóváros mai épületei sokszor máig is süllyednek), az ő építményeik évszázadokon át stabilan álljanak. A mélyre ásott, épületeiket kitámasztó cölöpös technológiával csodákra voltak képesek.
Azték rom Teotihuacan városában. Forrás: SchisCom
Hogyan győzték le a spanyolok a fejlett azték hadsereget?
Az aztékok sorra hódították meg a környező népek területeit, majd a szentélyeikre ráépítették a sajátjukat, seregük maradékát pedig beolvasztották a magukéba. A hadászat kiemelten fontos volt számukra, a földrészen senki nem volt, aki ellen tudott volna szegülni nekik, így két évszázadon át uralkodtak a többi nép felett. Csakhogy, amikor a XVI. század elején kikötöttek a spanyolok, minden megváltozott.
Az egy dolog, hogy a spanyoloknak voltak puskáik, hoztak magukkal lovakat és hajókkal jöttek, de az aztékok akkora létszámfölényben voltak hozzájuk képest, hogy még így is gond nélkül le kellett volna győzniük őket. A spanyolok sikeres hódítását még az sem magyarázza meg, hogy okosan szövetségre léptek azokkal a népekkel, akik az aztékok ellenségei voltak. De akkor minek volt köszönhető, hogy az Európából érkezett hódítók ilyen gyorsan térdre tudták kényszeríteni a földrész legfejlettebb hadseregével bíró népét?
Régészeti leletek Calixtlahuacából. Forrás: SchisCom
Az aztékok elveszett piramisaiból kiderül, hogy az Európából behurcolt betegségek végzetes hatással voltak az azték népre, a bárányhimlő például 40 százalékukkal végzett. Ilyen állapotban képtelen voltak megvédeni magukat a spanyol hódítókkal szemben.
A Human Genetics nemzetközi tudományos folyóiratban a vaskori ázsiai hunok genetikáját vizsgáló publikáció szerzőinek megállapítása alapján az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal – tudatta a Magyarságkutató Intézet kedden az MTI-vel.
A közlemény a július 30-án megjelent tanulmány kapcsán kiemelte, hogy „a nemzetközi eredmények erősítik a Magyarságkutató Intézet kutatóinak téziseit”. A részletekről közölték, hogy a publikációt jegyző Christine Keyser és kutatótársai 52 csontmaradványt vizsgáltak a Közép-Mongóliában feltárt Tamir Ulaan Khoshuu temetőből.
A temetőt – folytatták – az ázsiai hun korban használták „Krisztus születésének ideje környékén”. A publikációban a genetikusok leírják a temetőben kimutatható rokoni viszonyokat, amelyekből a társadalmi szerveződésekre következtetnek – ismertette a Magyarságkutató. A kommüniké szerint a szerzők kutatásukat kiterjesztik arra, hogy az ázsiai hun minták, mely más archaikus mintákkal mutatnak genetikai kapcsolatot. „Az adatbázisban való keresés alapján közös férfi ágú haplotípust írnak le két ázsiai hun minta és III. Béla (1172-1196) örökítőanyagával” – írták.
Mint hozzátették, két másik ázsiai hun lelet a székesfehérvári bazilikában feltárt II/54 jelzésű mintával mutat genetikai kapcsolatot. Négy ázsiai hun minta esetében a honfoglaláskori magyarokkal mutatnak ki hasonló haplotípust a szerzők.
Ezek alapján a szerzők kiemelik – hívta fel a figyelmet a Magyarságkutató Intézet -, hogy az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal.
A Neparáczki Endre és munkatársai által korábban kimutatott hun, avar, honfoglaló magyar férfi ágú genetikai vonal nagy valószínűséggel az ázsiai hunokra vezethető vissza.
A közlemény megállapította, hogy ezen adatok megerősítik a 18. század óta vitatott tézist, miszerint az európai hunok az ázsiai hunok leszármazottjai. Tehát néhány ázsiai hun apai és anyai vonal is visszavezethető egy közös ősre, amely megtalálható az európai hunokban, az avarokban, a mongolokban, a honfoglaló magyarokban és a Turul-dinasztiában (Árpád-házi dinasztiában). „Ez a megállapítás támogatja, hogy ezen népeknek közös szkíta-szibériai őseik lehettek” – zárták közleményüket.
