A NASA pénteken számolt be arról, hogy a Marson szolgálatot teljesító Perseverance egysége egy olyan felfedezést tett, ami akár teljesen át is alakíthatja az egész Univerzumról alkotott elképzelésünket. Az űrkutatási hivatal szerint ugyanisa marsjáró egy olyan követ fedezett fel a vörös bolygón, ami ősi élet nyomait hordozhatja magán.
A NASA csapata által „Chevaya Falls”-nak elnevezett kődarabról a Perseverance fedélzetén lévő műszerek kimutatták, hogy több, az ősi marsi életre utaló nyomot is magán hordoz. Ezek közül az egyik bizonyos kémiai markerek jelenléte – de ami érdekesebb, hogy felületén olyan struktúrát figyelhetők meg, amilyeneket a földi sziklákon is kialakított több milliárd évvel ezelőtt az éppen csak megjelenő élet.
Ráadásul a kőzet a Mars egy olyan régiójában található, ahol a feltételezések szerint egykor egy folyó folyhatott – ami ismét csak megnöveli annak valószínűségét, hogy ha valahol a vörös bolygón, akkor ott lehetett élet, ahonnan ez a kőzet is előbukkant. Ugyanakkor a NASA egyelőre még nem ment odáig, hogy határozottan kijelentse: tényleg az ősi élet nyomaira bukkantak az idegen planétán, hanem egyelőre csak ennek lehetőségét veti fel.
„A Cheyava Falls a Perseverance által eddig vizsgált legrejtélyesebb, legösszetettebb és potenciálisan legfontosabb kőzet”, nyilatkozta a felfedezésről Ken Farley, a pasadenai Caltech Perseverance projekt tudósa. „Itt van az első meggyőzően kimutatott szerves anyag, jellegzetes színes foltok, amelyek olyan kémiai reakciókra utalnak, amelyeket a mikrobiális élet energiaforrásként használhatott, és egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kőzetben egykor víz – az élethez szükséges – áramlott”, mondta a kutató.
„[A kövön] talált foltok nagy meglepetést jelentenek”, mondta David Flannery, az ausztráliai Queenslandi Műszaki Egyetem asztrobiológusa, a Perseverance tudományos csapatának tagja.
„A Földön a kőzetekben az ilyen típusú vonásokat gyakran a felszín alatt élő mikrobák megkövesedett emlékeivel hozzák összefüggésbe”.Bár a követ a Perseverance alapos vizsgálatnak vetette alá, de sajnos ennek ellenére nem lehet biztosat mondani róla az általa végzett mérések alapján. „Lézerrel és röntgensugárral is átvilágítottuk azt a sziklát, és szó szerint éjjel-nappal felvettük minden elképzelhető szögből”, mondta Farley. „Tudományos szempontból a Perseverance-nek nincs több lehetősége”.
„Ahhoz, hogy teljesen megértsük, mi is történt valójában abban a Jezero-kráternél lévő marsi folyóvölgyben évmilliárdokkal ezelőtt, a Cheyava Falls mintát vissza akarjuk hozni a Földre, hogy a laboratóriumokban rendelkezésre álló nagy teljesítményű műszerekkel tanulmányozhassuk.”
A most felfedezett kőzet így az elsődleges jelölt arra, hogy NASA jövőbeli Mars Sample Return Programja visszahozza majd a Földre alaposabb elemzés céljlából. Jelenleg ugyanakkor a program megvalósíthatósága körül kérdések merültek fel, és a NASA kénytelen volt újratervezni azt, ami miatt jelenleg nem tudni, hogy mikor kerülhet sor rá – és így azt sem, hogy mikor tudhatjuk meg, hogy a Marson tényleg volt -e élet valaha.
A Curiosity rover az eddigi legszokatlanabb felfedezést tette a Marson: tiszta kénből álló kőzetet talált – írja a CNN.
Az 1 tonnás Mars-járó áthajtva egy sziklán véletlenül feltörte azt, felfedve a vörös bolygón korábban soha nem látott sárgászöld kristályokat.
„Azt hiszem, ez a legfurcsább és legváratlanabb lelet az egész küldetés során” ‒ mondta Ashwin Vasavada, a NASA Pasadenában (Kalifornia) működő Jet Propulsion Laboratory Curiosity projekt kutatója.
A Curiosity csapata a Gediz Vallis-csatornát vizsgáltatta, egy kanyargós barázdát, amelyet a jelek szerint 3 milliárd évvel ezelőtt a víz és törmelék keveréke hozott létre. A rover 2014 óta vizsgálja a környéket. Egy művelet során fedezték fel a kutatók, hogy a marsjáró összetört egy sziklát és a közelebbi kép egyértelművé tette az „észbontó” leletet – mondta Ashwin Vasavada.
A korábban vizsgált leletek között már volt olyan, amelyben kén volt, de tiszta kénből álló kristályokat eddig nem találtak.
Most a tudósok azt próbálják kideríteni, mit jelent a tiszta kén jelenléte a Marson, és mit mond ez a vörös bolygó történetéről. A kénes kőzeteknek jellemzően „gyönyörű, áttetsző és kristályos textúrájuk” van, ahogy Vasavada jellemzi, de a Marson az időjárás lényegében homokfúvással alakította a kőzetek külsejét, hogy beleolvadjanak a bolygó többi részébe, amely nagyrészt narancsos árnyalatú.
A szilícium-dioxid jelenléte arra utal, hogy valaha forró források vagy gőznyílások lehettek a Marson, amelyek kedvező feltételeket teremthettek a mikrobiális élet számára, ha az valaha is létezett a bolygón.
„Leesett az állam, amikor megláttam a kén képét” – mondta Briony Horgan, a Perseverance rover küldetésének társkutatója és az indianai West Lafayette-ben található Purdue Egyetem bolygótudományi professzora.
A tiszta elemi kén nagyon furcsa lelet, mert a Földön többnyire olyan helyeken találunk ilyet, mint a hidrotermális források, mint például a Yellowstone. Szóval nagy rejtély számomra, hogy hogyan keletkezett ez a kőzet a Sharp-hegyen.
Nem lehet tudni, hogy a kén hogyan keletkezett, de a csapat folytatja a Curiosity által gyűjtött adatok elemzését.
A 12 évnyi munka okozta kopás ellenére, például kerék- és mechanikai problémákat, a Curiosity továbbra is remek állapotban van – mondta Vasavada.
