Array ( [count_posts] => 2 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc0ODQ0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 4793 [content] =>Nyolcvan éve, 1944. november 9-én végezték ki magyar katonák a származása miatt meghurcolt Radnóti Miklóst, az egyik legnagyobb magyar költőt. Az utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
Budapesten született 1909. május 5-én Glatter Miklós néven. Születése anyja és ikertestvére életébe került, e súlyos örökség későbbi költészetére is hatással volt. Tizenegy évesen teljes árvaságra jutott, ettől kezdve anyai nagybátyja, Grosz Dezső nevelte, aki kereskedelmi pályára szánta. A csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari szakiskolájában tanult, majd 1928 és 1930 között nagybátyja cégénél dolgozott.
Az irodalom azonban sokkal inkább vonzotta, már kamaszkorától verselt. Eleinte saját nevén publikált, 1927-ben jelent meg először verse Radnóti-Glatter Miklós néven. 1929-ben és 1930-ban részt vett a Kortárs folyóirat szerkesztésében, Radnóti Miklósként először itt írt kritikát Berda József Öröm című kötetéről.
Első verseskötete, a Pogány köszöntő 1930-ban jelent meg, ebben az évben beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia szakára, ahol a katolikus tudós-költő Sík Sándor egyik legkedvesebb tanítványa lett.
Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe, falukutató utakon, a munkásotthon kulturális életében vett részt, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal is. Az Újmódi pásztorok éneke című 1931-es kötetét elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. 1934-ben doktorált, Kaffka Margit művészi fejlődése címmel írta meg disszertációját. Egy évvel később feleségül vette Gyarmati Fannit, aki ihletője volt a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak.
1935-ben tanári oklevelet szerzett, ám zsidó származása miatt nem jutott katedrához, magánórákból, szerény tiszteletdíjakból élt. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott, anyagi helyzetének javulásával, a harmincas évek derekán többször járt Párizsban.
Egymást követően több kötete is megjelent, 1936-ban a pályája fordulópontjának tartott Járkálj csak, halálraítélt!, majd a Meredek út, az Ikrek hava, gyermekkorának prózai összegzése.
Közben műfordításain is dolgozott, Vas Istvánnal közösen Apollinaire válogatott verseit jelentette meg, La Fontaine meséit fordította. 1940-ben még napvilágot látott Válogatott verseinek kötete, de ettől kezdve élete a második világháború árnyékában folyamatos rettegésben telt. A Tajtékos ég című kötetet Radnóti még maga állította össze, de az csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve utolsó verseivel.
A mártír költő
A költőt származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett.
1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, a tábor kiürítésekor innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. A halálmenetben társaival együtt gyalog hajtották nyugat felé, a kegyetlen bánásmód, éhezés miatt már a végelgyengülés határára került, járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én (egyes források szerint 4-én) a keretlegények agyonlőtték.
Az utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
Radnótit 1946 augusztusában Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették el. 2009-ben Pesten a nevét viselő színház előtt felavatták szobrát, Varga Imre szobrászművész alkotását, egy másik szobra a róla elnevezett újlipótvárosi utca sarkán, egykori lakóházához közel áll, egy irodalmi és egy antirasszista díjat is elneveztek róla.
Felesége, Gyarmati Fanni 2014 februárjában hunyt el, 1935-től 1946-ig írott naplója 2014 decemberében jelent meg. 2016-ban kiadták az Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című kötetet, ugyanebben az évben rendezte sajtó alá Bíró-Balogh Tamás a költő dedikációit Könyvvel üzenek néked címmel, 2017-ben pedig a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című gyűjteményt publikálták. 2018-ban Ferencz Győző szerkesztésében ismét megjelent Radnóti Naplója, az 1989-es és 2003-as kiadásokhoz képest részletesebb jegyzetekkel ellátott könyv, amelyet a költő 1934 és 1943 között írt.
Radnóti korai költészetét a szabadvers forma, a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak. Prózai írásaiból kiemelkednek kortársairól írott tanulmányai, valamint a Napló, amely értékes alkotáslélektani dokumentum is. Ahogy Hegedűs Géza rámutatott: nála a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség.
Hagyományos műfajokat elevenített fel: az episztolát (Levél a hitveshez), a himnuszt (Himnusz a békéről), az ódát (Nem tudhatom.), az eklogát. Lírai képeslapjai, a Razglednicák megrendítő erejű beszámolók életének utolsó hónapjairól, a teljes testi-lelki kiszolgáltatottságról és nyomorúságról.
Halálának nyolcvanadik évfordulójára emlékezve november 7. és 10. között a Magyar Versmondók Egyesülete a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Radnóti-biennálét, ahol bemutatják Jávori Ferenc Fegya és Lutter Imre Béke, borzalom című Radnóti-verskoncertjét.
[type] => post [excerpt] => Nyolcvan éve, 1944. november 9-én végezték ki magyar katonák a származása miatt meghurcolt Radnóti Miklóst, az egyik legnagyobb magyar költőt. Az utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1731186000 [modified] => 1731171900 ) [title] => 80 éve végezték ki Radnóti Miklóst [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4793&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4793 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4794 [image] => Array ( [id] => 4794 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti.png [original_lng] => 353567 [original_w] => 886 [original_h] => 498 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti.png [width] => 886 [height] => 498 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti.png [width] => 886 [height] => 498 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti.png [width] => 886 [height] => 498 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/radnoti.png [width] => 886 [height] => 498 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1731164700:12 [_thumbnail_id] => 4794 [_edit_last] => 12 [views_count] => 760 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 281 [1] => 41 [2] => 23 [3] => 11 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Fotók [3] => Kiemelt téma [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 96337 [1] => 96338 [2] => 74844 [3] => 96339 ) [tags_name] => Array ( [0] => kivégézés [1] => magyar költő [2] => Radnóti Miklós [3] => zsidó származású ) ) [1] => Array ( [id] => 4380 [content] =>Száztizenöt évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, a 20. századi magyar költészet meghatározó alakja.
Glatter Miklós néven látta meg a napvilágot egy jómódú asszimilálódott zsidó családban Budapesten. Édesanyja, Grosz Ilona és ikertestvére születésekor meghaltak. A költő egész életében hordozta e traumát. Tizenkét éves korában elveszítette édesapját, Glatter Jakabot is. Ettől fogva anyai nagybátyja, Grosz Dezső gazdag textilkereskedő vette gondjai alá.
Az 1920-as években magyarosította családnevét a gömöri Radnót falu nevére. A névválasztás nem véletlen, hiszen apai nagyapja, Glatter Jónás e faluban volt kocsmáros. Édesapja is itt született.
1927-ben érettségizett, majd 1 évig Liberecben tanult tovább textilipari szakon. Majd Szegeden tanult tovább magyar–francia szakon.
Első verses kötete 1930-ban jelent meg Pogány köszöntő címmel. 1931-ben jelent meg az Újmódi pásztorok éneke címet viselő kötete, ezt követte a Lábadozó szél 1933-ban.
Radnóti 1934-ben bölcsészdoktorátust szerzett egy évvel később tanári oklevelet kapott, ám zsidótörvények miatt viszont nem kapott állást. 1935. augusztus 11-én vette feleségül Gyarmati Fannit. 1936-ban magántanárként és alkalmi irodalmi tevékenységgel kereste kenyerét. Sorra jelentek meg kötetei: Újhold (1935), Járkálj csak, halálraítélt! (1936), Meredek út (1938), Ikrek hava könyve (1940). 1938-ban megkapta a Baumgarten-díjat.
Származása végett 1940-től munkaszolgálatokra hívták be. Bár 1943-ban kikeresztelkedett, ennek ellenére 1944 májusának végén újra behívták. A szerbiai Bor településére vitték, innen indult az erőltetett gyalogmenet tagjaként 1944. november 9-én Abda településen több társával együtt agyonlőtték.
Az abdai tömegsír exhumálásakor találták meg a költő utolsó verseit, a ma már Bori notesz néven elhíresült füzetben.
Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzedékének lírikusa. Költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg, a késő modern kérdésirányok nem jelentkeznek az életművében.
Radnóti az emberi helytállás és kitartás erkölcsi, irodalmi példája.
Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Tehetsége már pályája kezdetén megmutatkozott. Korai verseit a szabadvers forma, az expresszionista hangok jellemzik. Érezhető a harmónia, a derű, az életöröm, a szerelem Fanni iránt, bár azért itt is találunk már – igaz kisebb számban – borúsabb hangulatú verseket. A verseiben az életöröm és a természetélmény tükröződik.
Későbbi köteteiben a világ változása az ő stílusában is változást hozott, az egyre inkább vészjósló létben keletkező művei, már érett, klasszikus formát mutatnak.Többszöri munkaszolgálatosként mindvégig megmaradtak költészetében a természet és a szerelem képei, ám ezt is elpusztítja a háború, s csupán az élni akarás viszi tovább az elgyötört lelket, testet.
Nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált.
[type] => post [excerpt] => Száztizenöt évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, a 20. századi magyar költészet meghatározó alakja. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1714948560 [modified] => 1714941803 ) [title] => 115 éve született Radnóti Miklós, az emberi helytállás és kitartás erkölcsi, irodalmi példaképe [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4380&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4380 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4381 [image] => Array ( [id] => 4381 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [original_lng] => 114904 [original_w] => 636 [original_h] => 422 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [width] => 636 [height] => 422 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [width] => 636 [height] => 422 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [width] => 636 [height] => 422 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [width] => 636 [height] => 422 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/radnoti-miklos-1909-1944.jpg [width] => 636 [height] => 422 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1714931004:12 [_thumbnail_id] => 4381 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3803 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 281 [2] => 41 [3] => 23 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Fotók [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 11199 [1] => 74845 [2] => 74844 [3] => 3617 [4] => 74846 ) [tags_name] => Array ( [0] => évforduló [1] => költő [2] => Radnóti Miklós [3] => születésnap [4] => zsidó ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 74844 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => history ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 74844 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => history ) [_domains] => Array ( [history] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )