Array
(
[count_posts] => 3
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJoaXN0b3J5Ijt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjYxMzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 4659
[content] =>
Argentin kutatók megdöbbentő felfedezést tettek, amely átírhatja Dél-Amerika benépesülésének történetét.
Egy nemzetközi kutatócsoport meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy az ember már több mint 21 000 évvel ezelőtt jelen volt Dél-Amerika területén. A PLOS ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint a Buenos Aires tartományban található Reconquista folyó mentén felfedezett ősállatmaradványokon emberi tevékenység nyomait azonosították.
A leletek egy Neosclerocalyptus nevű, óriás glyptodonthoz tartoznak, amely egy páncélos testű, az övesállatokkal rokon kihalt emlősfaj volt. A maradványokon talált vágásnyomok elemzése arra utal, hogy ezeket kőeszközökkel ejtették az állat medencéjén, farkán és páncélzatán.
Mariano Del Papa, a La Plata-i Nemzeti Egyetem vezető kutatója elmondta: „A radiokarbon kormeghatározás megerősítette, hogy ezek a fosszíliák jóval régebbiek, mint az eddig ismert dél-amerikai leletek. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek már a pleisztocén kor végén kapcsolatba kerültek a nagytestű emlősökkel.”
A felfedezés jelentősen korábbra helyezi az ember megjelenését a kontinensen, mint azt eddig gondolták, így mindez új megvilágításba helyezi az őslakosok szerepét a nagytestű emlősök kihalásában is.
[type] => post
[excerpt] => Argentin kutatók megdöbbentő felfedezést tettek, amely átírhatja Dél-Amerika benépesülésének történetét.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1721512860
[modified] => 1721490644
)
[title] => Ősi emberi jelenlét nyomaira bukkantak Dél-Amerikában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4659&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4659
[uk] => 4668
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4660
[image] => Array
(
[id] => 4660
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1.jpg
[original_lng] => 442764
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/azzedine-rouichi-osbus1q2mw8-unsplash-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1721647554:2
[_thumbnail_id] => 4660
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 4563
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831455121002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 84265
[1] => 613
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dél-Amerika
[1] => régészeti lelőhely
)
)
[1] => Array
(
[id] => 4337
[content] =>
A vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
A hírek szerint megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén. Mint kiderült, a Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai fedezték fel a romokat, mégpedig egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során. Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták.
Ott a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt – írja a 24.hu a Heritage Daily-re hivatkozva. Hozzáteszik: a Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.
Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen, s a latrinákban folytatott vizsgálatok során a 15. és 16. századi várbeli élet nyomaira (érmékre, késekre, csempékre, fatálakra, konyhai eszközökre, ékszerekre) bukkantak.
Sőt, a talajviszonyoknak köszönhetően olyan tárgyak is fennmaradtak, mint ruhadarabok, cipőcsatok, tűk, gyűrűk és egy lakat. A szakértők mindemellett egy malom romjait is felfedezték, amely a vár lakóépületéhez kapcsolódott, ahol egy csatornán átfolyó vízzel működött. Továbbá egy híd maradványai is előkerültek (ez a várat a várossal kötötte össze), tehát összességében rendkívül izgalmas felfedezést tettek.
[type] => post
[excerpt] => A vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1711919160
[modified] => 1711907579
)
[title] => Középkori vár maradványaira bukkantak egy hotel udvarán
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4337&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4337
[uk] => 4341
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4338
[image] => Array
(
[id] => 4338
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1.webp
[original_lng] => 172692
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/nevtelen-2-1-1200x800-1.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1712053682:2
[_thumbnail_id] => 4338
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 5876
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] => Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni @CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
— Inrap (@Inrap) April 6, 2021
[_oembed_time_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] => 1711908365
[_oembed_7d661a6a79c854a98668ac53b194867f] => [Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
[_oembed_time_7d661a6a79c854a98668ac53b194867f] => 1711908366
[_oembed_87723562162573e7cbb0af924eb93e6e] => Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni @CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
— Inrap (@Inrap) April 6, 2021
[_oembed_time_87723562162573e7cbb0af924eb93e6e] => 1720301811
[_oembed_ea5274c0e65618f4ce9d2702f45a9a33] => [Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
[_oembed_time_ea5274c0e65618f4ce9d2702f45a9a33] => 1720301812
[_algolia_sync] => 831455094002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1347
[1] => 613
[2] => 1358
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => régészeti lelőhely
[2] => várrom
)
)
[2] => Array
(
[id] => 810
[content] =>
Egy bányavállalat, akik vasat akarnak bányászni Ausztráliában, egyszerűen a levegőbe röpítette az ország egyik legősibb régészeti lelőhelyét, az ausztráliai bennszülöttek által mindmáig szentként tisztelt két több tízezer éves sziklamenedéket. A vállalat előbb a bennszülöttekre próbálta fogni a rombolást, majd bocsánatot kért, de a pusztítás helyrehozhatatlan. Régóta nem volt a világban ekkora régészeti rombolás, csak a monumentális afganisztáni Buddha-szobrok tálibok általi felrobbantásához fogható – vélik az UNESCO szakemberei.
Robbantás előtt… 
…és után A Jukan-szurdokról valószínűleg nem hallottak túl sokan mifelénk, de régészeti szempontól ez a nyugat-ausztráliai lelőhely különös jelentőségű. A déli kontinens benépesülése a tudomány mai állása szerint nagyjából 50 ezer éve kezdődött, a szurdok két barlangját pedig az itt talált tárgyak tanúsága szerint má4 46 ezer éve ember lakta, vagyis a legkorábbi humán emlékek között volt a helye.
Idáig, múlt vasárnap ugyanis szándékosan felrobbantották őket. Az elkövető a Rio Tinto bányakonszern, akik az itt található vaslelőhelyet szeretnék kiaknázni. Ehhez még 2015-ban hivatalos jóváhagyást is kaptak a hatóságoktól, időközben azonban az ilyenkor előírt régészeti lelőhelyfeltárás eredményes volt, ősi őrlőköveket és megmunkált csontdarabot találtak, valamint egy azokhoz képest friss, de így is 4000 éves hajfonatot azonosítottak. A lelőhelynek vallási jelentősége is van, a környéken élő két bennszülött csoport, a Puutu Kunti Kurrama és a Pinikura törzs ugyanis az ősökre hivatkozva saját kulturális örökségének tekinti azt, amihez pár éve a jogi elismerést is megkapták.
Ehhez képest egy héttel ezelőtt a bányacég simán felrobbantotta a helyszínt. Először arra hivatkoztak, hogy a bennszülöttek érdekvédelmi szervezete nem volt elég egyértelmű, hogy ezek mennyire fontos helyek számukra, ezt azonban azok rögtön hevesen cáfolták: mint mondják, több hónapja tárgyaltak a bányával erről, legutóbb márciusban jelezték, hogy a lelőhely elpusztítása elfogadhatatlan számukra. A robbantás előtt a bánya nem jelezte előre a szándékát.
Nagyon sajnáljuk az általunk okozott fájdalmat
– reagált néhány nap elteltével a bánya vezetése, akik megígérték, hogy a továbbiakban átnézik az egész térségben a terveiket.
Peter Stone, az UNESCO kulturális tulajdonlásért és békés megoldásokért felelős vezetője szerint a Jukan-szoros régészeti pusztítása a legsúlyosabbak a jelenkori történelemben, azt csak ahhoz lehet hasonlítani, amikor a tálibok vallási fanatikusként felrobbantották az óriási buddhista szobrokat Afganisztánban, a Bámiján-völgyben, vagy a szíriai Palmyra városának elpusztítását az Iszlám Állam szélsőségesei által.
(index.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egy bányavállalat, akik vasat akarnak bányászni Ausztráliában, egyszerűen a levegőbe röpítette az ország egyik legősibb régészeti lelőhelyét, az ausztráliai bennszülöttek által mindmáig szentként tisztelt két több tízezer éves sziklamenedéket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1591119060
[modified] => 1591116266
)
[title] => Egy ausztrál vasbánya 46 ezer éves régészeti lelőhelyet és szentélyt tett tönkre
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=810&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 810
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 812
[image] => Array
(
[id] => 812
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[original_lng] => 106247
[original_w] => 620
[original_h] => 414
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[width] => 620
[height] => 414
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[width] => 620
[height] => 414
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[width] => 620
[height] => 414
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[width] => 620
[height] => 414
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/auszt-2.jpg
[width] => 620
[height] => 414
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1591105466:10
[views_count] => 8183
[_thumbnail_id] => 812
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] =>
[_oembed_time_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => 1597274162
[_oembed_6aad66eb1417e4b19e0554668cd69c57] => Scientists determined the painting’s age by analysing ancient mud wasp nests around the artwork.
Posted by BBC News on Monday, February 22, 2021
[_oembed_time_6aad66eb1417e4b19e0554668cd69c57] => 1617547326
[_oembed_4dcc10a06067ef6c118d1a19bedb4b00] => {{unknown}}
[_oembed_257857ed0f5d5e3802c7cc905ce859e3] =>
[_oembed_time_257857ed0f5d5e3802c7cc905ce859e3] => 1719562629
[_algolia_sync] => 508002669000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 401
[1] => 612
[2] => 614
[3] => 613
[4] => 615
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ausztrália
[1] => bányászat
[2] => károk
[3] => régészeti lelőhely
[4] => UNESCO
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 613
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => history
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 613
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => history
)
[_domains] => Array
(
[history] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
régészeti lelőhely (1 Oldal)
