Egy romániai, Skerisoara-barlangban a kutatók egy ősi baktériumtörzset fedeztek fel, amely ellenállást mutatott nyolc antibiotikum-osztály gyógyszereivel szemben.
A kutatócsoport a romániai Skerisoara-jégbarlangban azonosított egy baktériumtörzset, amely tíz modern antibiotikummal szemben is ellenálló. A hírt az Euronews közölte.
A baktérium a Psychrobacter SC65A.3 nevű fajhoz tartozik, amelyet a tudósok mintegy 5 ezer éves jégréteg alatt találtak. A Skerisoara-barlang az ország egyik legnagyobb jégbarlangja, és körülbelül 100 ezer köbméteres, akár 13 ezer éves föld alatti jégblokkal rendelkezik.
A kutatók 25 méter hosszú jégmagmintát fúrtak a barlang Nagyterem nevű részében, majd elemezték a jég darabjait. A tudósok több baktériumtörzset izoláltak, és szekvenálták a genomjukat, hogy kiderítsék, mely gének felelősek a túlélésért rendkívül alacsony hőmérsékleten és az antimikrobiális szerek iránti ellenállásért.
Christina Purkarea, a bukaresti Biológiai Intézet kutatója szerint, a Psychrobacter SC65A.3 törzs ősi eredete ellenére ellenállást mutat számos modern antibiotikummal szemben, és több mint 100, az ellenállással kapcsolatos gént tartalmaz.
Az Euronews kiemeli, hogy azok az antibiotikumok, amelyekkel szemben a baktérium ellenálló, széles körben alkalmazottakterápiában, komoly fertőzések – például tuberkulózis, colitis és húgyúti fertőzések – kezelésére.
A román főváros, Bukarest polgármesteri hivatala kiderítette, hogy a város címerében először több mint 150 éve feltűnt elem hibás. Most ki akarják javítani a hibát, és ehhez bevonták a román ortodox egyházat, számolt be a Digi24 és a Libertatea.
A kommunizmus bukása után 1994-ben helyreállított bukaresti címer Szent Demetriust, a 4. században a keresztény hitért halt harcos-mártírt ábrázolja.
A szentet vörös pajzson ábrázolják a római légiósokra jellemző ruhában és a harcos szent attribútumaival: lándzsával és kereszttel.
A vörös pajzsot egy sas mellkasára helyezték, csőrében kereszttel, fején koronával. Majdnem ugyanaz a sas látható Románia címerében. A pajzs alsó részében szintén a román zászló színeiben pompázó szalag található, amelyre a mottó van írva: „Az én hazám és az én jogom”.
A történészek és a heraldikai szakértők azonban biztosak abban, hogy 1864-ben nem a megfelelő Szent Dimitrij képét választották a címerhez. A román ortodox egyház mindezt megerősíti. Megjegyzendő, hogy a címeren az Új Szent Dimitrijnek kell szerepelnie, aki a 13. században született és élt a jelenlegi Bulgária területén, ereklyéi azonban Bukarestben nyugszanak. Románia fővárosának lakói őt tekintik pártfogójuknak. Nem töltött be állami hivatali posztot, és nem halt mártírhalált, mint a tesszaloniki Demetrius nagy mártír, hanem egy barlangban élt böjtölve és imádkozva.
Új Szent Demetriust 1792-ben kiáltották ki Bukarest védőszentjévé. A román egyház jóval később – 1955-ben – szentté avatta. A szent jobbját a Pecserszka lavra ortodox barlangkolostorban őrzik Kijevben.
A város címerén látható ikon cseréjét javasolják. Ennek megvitatására január 31-én ülést tartanak. A módosítás kezdeményezői azt mondják, megkapták az egyház jóváhagyását. Emellett idén ünneplik a bukaresti lakosok Új Szent Demetrius ereklyéinek fővárosba szállításának 250. évfordulóját.
Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti szakaszának nyomvonalán – jelentette az MTI.
A hírt több romániai portál is közölte szerdán a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) Facebook-oldalán tett bejelentésére hivatkozva. A közösségi oldalon közölt videóban Silviu Ene, a Vasile Parvan Régészeti Intézet tudományos felelőse elmondta: a 4-5. századi sírban talált több mint száz arany- vagy aranyozott tárgy között aranyozott kard, tőr, tegezveretek, ruhaveretek, egy bronzüst, nyílhegyek voltak. Az eltemetett férfi arcát vélhetően aranymaszk borította, ennek a maradványait is megtalálták. Hozzátette: a sírból lókoponyát és lócsontokat is kiemeltek.
A régész megjegyezte: nagyon nehéz körülmények között zajlott a feltárás, hiszen esős időben akadtak rá a leletre. Úgy ítélték meg, hogy addig nem hagyhatják abba a munkát, amíg a teljes sírt fel nem tárják, különben nem tudták volna megoldani az ásatási helyszín őrzését. Így az éjszakába nyúlóan, elemlámpák fényénél fejezték be az értékmentést.
Radu Bajenaru, a Vasile Parvan Régészeti Intézet aligazgatója kivételes jelentőségűnek minősítette a leletet. Úgy vélte: olyan harcos sírját találták meg, akit minden jelvényével, presztízstárgyával együtt temettek el.
Az MTI kérdéseire írásban küldött válaszokat Radu Bajenaru, Silviu Ene és Andrei Magureanu régészek írták alá. Mint közölték: a lelet egyaránt tartalmaz fegyvereket, dísztárgyakat, lószerszámokat, ezért a tárgyak közötti összefüggések is fontosak. Hozzátették, a sírba csak a ló reprezentatív részeit temették, amilyen az állat koponyája és lábszárcsontjai.
A lelet korát a tárgyak tipológiája alapján becsülték a IV-V. századra, a pontosabb kormeghatározás érdekében további vizsgálatokat kell elvégezni. Az írásos források alapján ebben a korban a Dunától északra fekvő területeken vélhetően hun, gót és hun uralom alatt álló más népek éltek. A mostani felfedezést egyedinek tartották, de megjegyezték: a környéken találtak még hun üstdarabokat, sírokat és viseleti tárgyakat, és itt került elő a pietroaselei kincs is.
A vizsgálatok még az elején tartanak, de a fegyverek alapján feltételezhetjük, hogy az illető harcos volt, a leltárba vett tárgyak kronológiáját összevetve az ókori forrásokkal feltételezhetjük, hogy hun uralom alatt élt. Az etnikai besorolása nem hisszük, hogy lehetséges lenne olyan vizsgálatok elvégzése nélkül, amilyen a stronciumizotóp vagy archeogenetika, nem beszélhetünk az illető valószínű eredetéről – válaszolták a leletet feltáró régészek. Hozzátették, azt remélik, hogy a vizsgálatokkal többet sikerül megtudni a személyről, a temetési szertartásáról és közvetve a térség történetéről.
[type] => post
[excerpt] => Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti sz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1671739800
[modified] => 1671675208
)
[title] => Népvándorlás kori vezér sírját találták meg Romániában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3741&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3741
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3742
[image] => Array
(
[id] => 3742
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[original_lng] => 81376
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/5da3feb935-768x432-1.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1671668008:12
[_thumbnail_id] => 3742
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5218
[_oembed_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] =>
[_oembed_time_2c078d14634c123fabd3aaf511c9dd30] => 1671668017
[_oembed_0531a5f7d82432e6a49291c5f22cae61] =>
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
Forget the Nazca lines! Huge spiral covering 100,000 square metres found in India's Thar desert may be largest drawing EVER made, experts sayhttps://t.co/uJd3T7q0kK
A 2,000-year-old #Roman cemetery containing at least 20 ornately decorated graves has been uncovered near the shoreline in the northern #Gaza Strip, with the antiquities ministry calling it the most important local discovery of the past decade.https://t.co/FiwGX9rmSm
New Pompeii Excavations Reveal Decorated “Tiny House” -
Archaeologists at Pompeii recently unearthed an atypical ancient Roman dwelling. Deemed the House of Phaedra for the contents of its murals, it makes up for its small size with its sumptuous interior decorating, shedding… pic.twitter.com/r2ZLaxCzLh
A romániai Gyulakután egy Árpád-kori templom alapjait, valamint egy érintetlen kriptát fedeztek fel, amelyben rengeteg értékes középkori leletet találtak.
A gyulakutai református templom egy pályázat révén elnyerte a külső és belső vízelvezetés felújítását, azonban az épület műemlékvédelmi besorolása miatt a beavatkozásokat régészeti kutatások feltételéhez kötötték.
Az ásatásokkal az egyházközség a Maros Megyei Múzeumot bízta meg, a februárban történt régészeti feltárások közben pedig megannyi fontos, archeológiai szempontból jelentős leletre bukkantak – írta a Főtér híportál.
Első körben megtalálták az Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványait, ezen felül honfoglalás kori sírokra, egy 10-11. századi hajkarikára, egy ezüsttel átszőtt szövetdarabra, a kripta keleti falára, az átépített templom gótikus ablakainak maradványaira és több régi falképre bukkantak.
A második szakaszban Gyulakuta egykori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának 1600-as évek elején épített kriptáját találtak meg. Szövérdi volt Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe, és neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet végül református lett.
A koporsók famaradványai, szegek és emberi csontok mellett fellelték Bethlen Zsófia karikagyűrűjét, valamint találtak még egy arany ruhadíszt, illetve egy fejes és két türkiz köves gyűrűt.
Több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták – ez értékes információkkal egészítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet. A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne.
