Észak-Albánia Dibra régiójában régészek egy monumentális római sírt tártak fel, amely ritka kétnyelvű feliratával és impozáns szerkezetével új fényt vet a térség ókori vallási és társadalmi életére.
Régészek egy figyelemre méltó római sírt tártak fel Strikçanban, Bulqiza közelében, Észak-Albánia történelmi Dibra régiójában, mintegy 90 kilométerre Tiranától. A Kr. u. 3–4. századból származó lelet mérete 9×6 méter, és az első ilyen típusú sír a környéken. A helyszín egyedülállóságát egy ritka kétnyelvű felirat adja, amely az elhunyt Gellianost és Jupiter istent egyaránt megszólítja.
A capitoliumi triász, Róma főistenei, középen Jupiterrel. A feltárt sírfelirat egyik része Jupiterhez szól
A 2,4 méter magas sírkamrához monumentális lépcsőház vezet, melyet geometrikus motívumok díszítenek.
A római főisten, Jupiter ábrázolása egy herculaneumi villa freskóján a Kr. u. 1. századból
A három fő részből – sírkamra, előkamra, lépcsőház – álló építmény inkább kis mauzóleum lehetett, mint egyszerű sír. A felette talált falmaradványok is erre utalnak. A felfedezést Blendi Gonxhja gazdasági, kulturális és innovációs miniszter jelentette be közösségi oldalán. Kiemelte, hogy a lelet nemcsak az albán régészet, hanem az egész kulturális örökség szempontjából meghatározó.
A sírt a „Régészeti kutatás a Bulqiza-völgyben” projekt keretében tárták fel, amelyet a régészeti intézet vezetett. A kutatásban olyan helyi szakértők vettek részt, mint Adem Bonguri akadémikus és Erikson Nikolli régész.
A feltárt méretes sírkamra egy magas rangú előkelőségé lehetett
Kétnyelvű felirat Jupiter tiszteletére
A sír különlegessége a kétnyelvű római felirat. Ez az első ilyen emlék Dibra régiójában.
A felirat nemcsak Gellianos emlékét őrzi, hanem Jupiter istent is megszólítja, így betekintést nyújt az ókori vallási hagyományokba és a kulturális sokszínűségbe.
A sírt az ókorban kifosztották, de a régészek így is értékes tárgyakat találtak. Üvegedények, csontfésűk, kések és aranyszállal átszőtt textíliák kerültek elő, amelyeket az elhunytak betakarására használtak. Ezek a leletek bepillantást engednek a római kori temetkezési szokásokba.
A nagy méretű kövek távoli bányákból származnak, és gondosan megmunkálva alkotják a sír szerkezeti alapját. A monumentális lépcső, a díszes stukkók és a precízen illesztett kőtömbök magas szintű építészeti tudásról tanúskodnak. Mindez azt mutatja, hogy az itt eltemetett személy kiemelkedő társadalmi státusszal rendelkezett.
A megtalált kétnyelvű felirat
Római Dibra és a Balkán kulturális központja
A régió a római korban Moesia provincia része volt, ahol a kereskedelem, a hadsereg és a kultúrák találkoztak. Az olyan leletek, mint ez a római sír, ritka lehetőséget kínálnak a kutatóknak, hogy jobban megértsék az észak-albániai közösségek életét, hitvilágát és művészetét. A miniszteri bejelentés országos figyelmet irányított a helyszínre, kiemelve a felfedezés történelmi értékét és turisztikai lehetőségeit.
A sírkamra inkább egy mauzóleumra emlékeztet
A további ásatásoktól újabb sírok, feliratok és tárgyi emlékek előkerülését várják, amelyek tovább gazdagíthatják Albánia kulturális örökségi térképét.
A Strikçanban feltárt monumentális sírkamra egyszerre tanúskodik Albánia római örökségéről és az ókori civilizációk tartós balkáni hatásáról. A lelet a régészet, a történelem és a kulturális identitás különleges találkozása.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Egy újonnan feltárt, középső bronzkorból származó kurgán és a belőle kinyert kivételes régészeti anyagok fényt derítenek az ókori Azerbajdzsán elitjére.
A projektet öt éve indították, a Ceyranchol-síkságon – a helyiek ezt a területet Jovszanlidere néven emlegetik. A mostani expedíciót dr. Shamil Najafov, az ANAS Régészeti és Antropológiai Intézetének docense és vezető kutatója irányította. A misszió keretein belül tártak fel egy középső bronzkori kurgánt (ez a sztyeppei népek temetkezési formája).
A földhalmok alatt egy katonai vezető sírjára, és benne gazdag leletegyüttesre bukkantak. A 2 méter széles, 6 méter hosszú és 3 méter mély sírkamrát anno három részre osztották. Az egyikbe tették a halottat és a személyes holmikat, a másikba a kerámiákat, a harmadikat pedig teljesen üresen hagyták. Úgy tartják, hogy ez a rész szimbolikusan a túlvilágba vetett hitet tükrözi, valószínűleg egy olyan teret képvisel, ahol az elhunyt lelke békére találhat.
Az eltemetett harcost (akit a becslések szerint több mint 2 méter magas lehetett) félig hajlított helyzetben temették el. A feltárt tárgyak között volt egy kézben tartott négyágú bronz lándzsahegy, boka körüli bronzdíszek, obszidián eszközök, valamint tizenkét gazdagon díszített kerámia. Az edényekben főtt állatok (kecske, tehén, ló, vaddisznó) csontjait találták, amelyeket a túlvilágra való ellátmányként értelmeztek. Ezekre a leletekre a kor haditechnikájának, társadalmi hierarchiájának és temetkezési rituáléinak jelentős bizonyítékaként tekintenek.
A csontváz anatómiai elhelyezkedése és a lándzsahegy az egyén harcos státuszára utal, valamint arra, hogy a temetést különleges rituális szertartás szerint végezték. Ez a típusú lándzsahegy rendkívül ritka nemcsak Azerbajdzsánban, hanem az egész Dél-Kaukázus régióban.
A kurgán felett, 0,5 méter talajmélyedés után 14 egymással szemben elhelyezett mészkőlapot – mindegyik körülbelül 1 tonna súlyú, 60 centi széles és 2 méter hosszú – tártak fel. A sírhalmot egy bika alakú kőszobor őrizte. A bent talált kör alakú mészkőpecsét új betekintést nyújt a közigazgatási ellenőrzés korai formáiba és a tulajdonjog fogalmaiba.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
