Egy körülbelül 4500 éves neolitikus épület rekonstrukcióját mutatták be Stonehenge közelében, a helyszín közelében feltárt régészeti leletek alapján. A projekt célja, hogy bemutassa, milyen lehetett az emberek mindennapi élete az őskorban.
A hét méter magas építményt, a Kusuma neolitikus csarnokot egy nagy őskori épület mintájára építették, amelynek maradványait a régészek Stonehenge-től körülbelül két mérföldre fedezték fel.
Az építkezést az English Heritage szervezet önkéntesei végezték. A munkálatok során történelmileg hiteles módszereket és helyi forrásból származó anyagokat használtak. Az egy millió font költségű projektet a Kusuma Trust finanszírozta. A munka már majdnem befejeződött, és az épület várhatóan idén nyáron nyílik meg a látogatók előtt.
Ősztől a csarnokot iskolás gyerekek oktatási térként fogják használni. Itt megismerkedhetnek a körülbelül 4500 évvel ezelőtt élt emberek mindennapi életével.
Az épület eredeti pontos célja a kutatók szerint máig ismeretlen. Maradványait Darrington Walls őskori település közelében találták meg. A környékbeli ásatások során a régészek több ezer állatcsontot és nagy mennyiségű kerámiát találtak. A tudósok úgy vélik, ez nagyszabású téli lakomákra utalhat.
Emiatt a kutatók azt feltételezik, hogy az építményt nagy összejövetelekhez, ünnepségekhez, rituálékhoz vagy akár temetkezési szertartásokhoz is használhatták.
Matt Thompson, az English Heritage képviselője fontosnak nevezte a projektet a szervezet számára, és megjegyezte, hogy segített jobban megérteni az emberek életét a neolitikumban.
Elmondása szerint a történelmileg hiteles technikák és anyagok felhasználásával készült építmény lehetővé tette a kutatók számára, hogy mélyebben tanulmányozzák a Stonehenge-be érkező és közelében élő emberek mindennapjait.
„A csarnok nemcsak a Stonehenge-be látogatók és a diákok számára jelent majd új élményt, hanem segít nekünk abban is, hogy sokkal jobban megértsük, hogyan éltek az emberek a neolitikumban” – mondta.
Thompson egyben hozzátette, hogy a rekonstrukció belső tere átadja a kor hangulatát – beleértve a kandallót, a neolitikus kézműves foglalkozásokat és az ételkészítést.
„Ez az „élő történelem” modellje, amely azonnal 4500 évvel repít a múltba” – mondta az English Heritage képviselője.
Idén nyáron a Stonehenge látogatói megtekinthetik a rekonstrukciót, és találkozhatnak az építésében segédkező önkéntesekkel. A csarnokot ezután az új tanévben oktatási programokhoz fogják használni.
[type] => post
[excerpt] => Egy körülbelül 4500 éves neolitikus épület rekonstrukcióját mutatták be Stonehenge közelében, a helyszín közelében feltárt régészeti leletek alapján. A projekt célja, hogy bemutassa, milyen lehetett az emberek mindennapi élete az őskorban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781215500
[modified] => 1781198047
)
[title] => 4500 éves csarnokot rekonstruáltak Stonehenge közelében, ahol valószínűleg rituálékat és ünnepségeket tartottak
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5614&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5614
[uk] => 5604
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 5605
[image] => Array
(
[id] => 5605
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r.jpg
[original_lng] => 936022
[original_w] => 1368
[original_h] => 912
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r.jpg
[width] => 1368
[height] => 912
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r.jpg
[width] => 1368
[height] => 912
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/01ks59m3by09hep3kcwban7d6r.jpg
[width] => 1368
[height] => 912
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1781187248:12
[_thumbnail_id] => 5605
[_edit_last] => 12
[views_count] => 932
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ed027fa6281d3475e540b20dab829bbc] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 128033034000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 182624
[1] => 398
[2] => 2686
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 4500 éves csarnok
[1] => rekonstrukció
[2] => Stonehenge
)
)
[1] => Array
(
[id] => 3698
[content] =>
A törökországi Göbekli Tepe területnek csupán az 5 százalékát tárták fel eddig a kutatók, de már így is felbecsülhetetlen leletekre bukkantak.
Az 1960-as években Törökország délkeleti részén egy egészen különleges leletre bukkantak a régészek egy mezőgazdasági területen. Olyannyira különleges volt a lelet, hogy a szakemberek el sem akarták hinni, hogy valódi.
Ez az azóta csak Göbekli Tepe néven ismert lelőhely, ahol egy, az ásatások során a romok kiásásakor az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl. A régészek szénizotópos mérései alapján az építmény időszámításunk előtt 9500–8000 közötti időszakban készülhetett el. Mindez azt is jelenti, hogy legalább 6000 évvel régebbi, mint a Stonehenge – írja az Interesting Engineering.
A helyszínen több nagy, kör alakú építményt találni, amelyeket a világ legrégebbi ismert megalitjai vesznek körül. Sok ilyen oszlopot gazdagon díszítettek absztrakt és rejtélyes antropomorf (emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok) alakokkal.
A régészek úgy vélik, hogy a lelőhelyet először az újkőkorszak elején használták, amikor megjelentek a világ legrégebbi állandó emberi települései.
Klaus Schmidt német régész 1963-ban akasztotta rá a világ legrégebbi temploma címkét, ám nem minden szakember értett ezzel egyet. Szerintük ugyanis a korban túlságosan kevés ember volt a környéken ahhoz, hogy egy ilyen templomot fenntartsanak.
A lap megjegyzi: 2021-ig csupán a terület 5 százalékát tárták fel, vagyis felbecsülhetetlen értékű lelet rejtőzhet még a talajban. Ugyanakkor az elmúlt évezredek során a mezőgazdaságot folytató emberek sok tárgyat tehettek tönkre tudtukon kívül, így talán sosem derül ki, pontosan mi célt szolgált a Göbekli Tepe.
Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje.
A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították.
A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen.
A Stonehenge egyik granulitoszlopja pedig illeszkedik a Waun Mawn egyik gödrébe, ami azt sugallja, hogy a monolit eredetileg a Preseli-hegységben emelt építmény része volt.
A kutatók azt már korábban megállapították, hogy a Stonehenge építéséhez első körben használt, kisebb granulitokat 240 kilométerről, a mai Pembrokeshire területéről szállították a mai Wiltshire-be.
A mostani felfedezés viszont azt sugallja, hogy a Waun Mawn granulitjait a Preseli régióból elvándorolt emberek hozhatták magukkal a területre, ahol aztán újra felállították őket.
A Waun Mawn helyén ma már mindössze négy monolit áll, ám 2018-ban olyan lyukakat fedeztek fel a lelőhelyen, amelyekben egykor kőtömbök állhattak, ami azt jelezte, hogy a megmaradt kövek egy nagyobb, 30-50 oszlop alkotta kör részei lehettek. A lyukakból vett minták elemzése azt mutatta, hogy az építményt i.e. 3400 körül emelhették.
Az Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei megerősítik, hogy a régió fontos és sűrűn lakott terület volt az újkőkorszakban, egészen i.e. 3000-ig, amikor megszűnt az élet a térségben.
Mintha egyszerűen eltűntek volna az emberek. Többségük talán elvándorolt, és magukkal vitték a köveiket, őseik emlékét” – mondta Mike Parker Pearson, a University College London professzora. A granulitok felállításának idejéből való stonehenge-i sírok emberi maradványainak elemzése segíthet alátámasztani ezt az elméletet.
A szakemberek szerint mivel a Stonehenge kőtömbjeinek csupán kis része köthető közvetlenül a Waun Mawnhoz, ezért valószínű, hogy egyéb körépítmények monolitjait is elhordhatták annak idején a mai Wales területéről.
Egy épülő alagút miatt kezdtek feltárásba az építménynél a régészek, a nyugati bejáratnál két 2500 éves sírt találtak.
Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge monumentális őskőkori építménye mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek – számolt be róla a The Guardian.
Rengeteg mindent találtunk, melyek az évezredeken át itt élő emberek mindennapi életéről, személyes dolgairól és haláláról tanúskodnak. Minden kis részlet segít elképzelnünk, mi történt ezen a tájon a Stonehenge építése előtt, alatt és után – mondta Matt Leivers, az A303 Stonehenge nevű projekt régésze.
A tervek szerint a Stonehenge közelében haladó A303 jelű utat a föld alá viszik, egy nagyjából 3 kilométeres alagútba. Az építkezés nagy vitát váltott ki, sok szakértő szerint jelentős károkat okozna a világörökségi helyszínen, régészeti kincsek százezreinek pusztulásával járna. Tavaly novemberben a közlekedési miniszter mégis jóváhagyta a tervet.
Az építkezés előtti feltárásokon a wessexi régészek csaknem 1800 tesztfúrást végeztek, több mint 400 próbaárkot ástak ki. A feltárások következő szakasza még ebben az évben elkezdődik, mintegy másfél évig fog tartani, akár 150 régész is részt vehet a munkában. Az építkezést várhatóan 2023-ban kezdik el.
Az alagút majdani keleti bejárta közelében nagy mennyiségű kovakőtörmeléket találtak, ami kőeszközök készítéséből származott, valamint valószínűleg vaskori árkokat, melyek a délre található Vespasianus tábora nevű erődítménnyel lehetnek kapcsolatosak.
A nyugati bejárat közelében két sírt fedeztek fel, mindkettő a Kr. e. 2500 körül betelepedett harangedényes kultúrához tartozott. Az egyik sírban egy felnőtt maradványait tárták fel, mellette egy edényt. A sírból előkerült egy réztű darabja és egy kis, titokzatos, hengeres palatöredék, bot vagy ütő darabja, amelyhez hasonlót korábban még nem találtak.
Ugyan további kutatást igényel, de egyelőre úgy vélik, szertartásokon használt fapálca vagy buzogány vége lehetett.
A közelében találtak egy ugyanebből a korból származó gödröt, benne egy gyerek apró fülcsontjait és egy igen egyszerű ivóedényt. A harangedényes kultúra bögréit, edényeit díszítették, a gyereksírban talált sima darab valószínűleg az eltemetett életkorára utalt.
