Az Arkeologerna régészei egy ezeréves viking kori kincset tártak fel a svédországi Stockholm megyében található Täby községben. A felfedezés egy viking településen történt, ahol a kutatók húsz ház és építmény maradványait találták meg az ásatások során. Ezek időszámításunk szerint 400-ból származnak, és egészen a viking korig (időszámításunk szerint 800–1050) és a korai középkorig nyúlnak vissza.
A csapat az egyik épület fapadlójának feltárása közben egy kerámia edényt is felfedezett, amely egy vászonból készült zsákot is rejtett, benne ezüst érme medálokkal (ékszerként használt). Emellett különféle ékszereket tettek egykor bele, például nyolc kiváló minőségű nyakláncot, gyűrűket, két karperecet, egy másik gyűrűt és két gyöngyöt. A településen végzett ásatások során már olyan tárgyakat is találtak itt, mint nyilakat, köveket és díszes amulettgyűrűket.
Az érmék medáljai közül több európai eredetű: Angliából, Csehországból és Bajorországból származik.
Ezen kívül öt arab érme (dirham) egy messzemenő kereskedelmi hálózatra utal. Az egyik a X. századból származik, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a franciaországi normandiai Rouen városában verték. Jens Christian Moesgaard, a stockholmi egyetem professzora szerint ezt a típusú érmét korábban csak egy 18. századi könyv rajzai alapján azonosították.
Ez olyasmi, amit az ember valószínűleg csak egyszer tapasztal az életben – mondta Maria Lingström, a svéd Nemzeti Történeti Múzeum munkatársa a felfedezésről a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A kutatók számára azonban rejtély, vajon miért helyezték el pont itt a kincset. John Hamilton régész egyik értelmezése szerint „az emberek nehéz és viharos időkben elrejtették és eltemették a kincseiket”.
A most felfedezett leleteket az Acta Konserveringscentrum-nak, a konzerválásra szakosodott stockholmi cégnek küldték tisztításra és dokumentálásra.
Mintegy két tucatnyi aranylemezre bukkantak régészek a dél-svédországi Vadstena közelében fekvő Aska dombon. A hajszálvékony aranylemezekre ölelkező párokat metszettek mintegy 1300 évvel ezelőtt – adta hírül a Live Science tudományos hírportál.
A leletet az Aska domb régészeti lelőhelyen fedezték fel.
A dombról egykoron úgy vélték a régészek, hogy halomsír lehetett, ám korábbi feltárások igazolták, hogy egy ember által épített, feltehetően viking kori épület maradványait rejti.
A kutatók megpróbálják összerakni az összetört lemezkéket, hogy többet megtudhassanak róluk.
„Úgy becsüljük, hogy 22 aranylemez figuránk van, pontos számuk még nem biztos, mivel darabokra törtek, és nem vagyunk biztosak abban, mely darabok illenek egymáshoz” – mondta a feltárásokat vezető Martin Rundkvist, a Łódźi Egyetem régészprofesszora, aki az academia.edu tudományos portálon tette közzé a feltárás leírását.
A régészek 52 aranylemez darabot találtak, 15 ölelkező pár teljes egészében megőrződött, ám vannak lemezek, amelyeket morzsányi darabokból kell összerakni.
A lelet teljes súlya 0,75-0,76 gramm – írta tanulmányában a professzor.
