Egyedülálló régészeti felfedezésről számoltak be Törökországban. Egy eddig ismeretlen ősi nyelv került elő a Hettita Birodalom fővárosában. A kutatók szerint a 3000 éves agyagtáblák a multikulturalizmus és a vallási hagyományok megőrzésének korai bizonyítékai lehetnek.
A törökországi Hattusában, a Hettita Birodalom egykori központjában dolgozó régészek olyan agyagtáblákat fedeztek fel, amelyek egy eddig ismeretlen ősi nyelvet tartalmaznak. A helyszínen eddig mintegy 30 ezer táblát vizsgáltak meg, ezek túlnyomó többsége hettita nyelvű, de néhány egészen új nyelvi elemeket őriz – számol be az Indy100.
A Kr. e. II. évezredben a hettita uralkodók arra utasították hivatalnokaikat, hogy a meghódított népek vallási szertartásait és hagyományait az adott nyelveken rögzítsék. Ezzel nemcsak megőrizték a kulturális sokszínűséget, hanem erősítették a birodalom politikai stabilitását is.
A most feltárt szövegek a kalaszmáik nyelven íródtak, amelyet a birodalom északnyugati részén élő nép használhatott. A nyelv közel 3000 évig volt feledésben.
Eddig öt kisebbségi nyelvet azonosítottak a bronzkori leletekben, de a kutatók szerint a valós szám ennek többszöröse lehet. A felfedezés új távlatokat nyit a Közel-Kelet bronzkori történelmének megértésében. Daniel Schwemer, a würzburgi egyetem professzora szerint minden új agyagtábla közelebb visz ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a korszakról.
Törökországi régészek egy templomban olyan szarkofágot találtak, amely feltehetően Szent Miklós, a Mikulás legendájának ihletője végső nyughelye lehet – számolt be a hirado.hu
Törökországban jelentős régészeti felfedezésre került sor. Régészek mészkőből készült szarkofágot találtak, amely szerintük Szent Miklósé lehet – annak a 4. századi püspöknek a maradványait rejtheti, aki a Mikulás legendájának alapját adta. A lelet a 7. században épült templom szívében található, amelyet Myra városában emeltek Szent Miklós tiszteletére.
A szarkofág körülbelül 180 centiméter hosszú és 150 centiméter mély, lejtős fedelű, és a föld alatt, körülbelül 180 centi mélyen nyugszik – adta hírül a Heritage Daily. Ebru Fatma Findik régész, a Hatay Mustafa Kemal Egyetem kutatója szerint a szakemberek azt remélik, hogy a szarkofágon találnak egy feliratot, amely egyértelműen azonosítaná a benne nyugvó személyt, és segítene meghatározni a pontos korszakot is.
Szent Miklóst a halála után évszázadokkal még nagyobb tisztelet övezte. II. Theodosius bizánci császár nagyszabású templomot építtetett tiszteletére Myrában, a mai törökországi Antalya tartomány területén. A legenda szerint Miklós a gyermekek, a kereskedők és a bűnbánó tolvajok védőszentje volt, nagylelkű ajándékozásai miatt pedig számos történet szól róla, amely a Mikulás figurájának alapját képezte.
Szent Miklós csontjait az első keresztes hadjárat után Velencében vélték megtalálni. Úgy tartják, hogy maradványait először Bari egyik templomába vitték, miután Myrából elszállították. Az 1953-as vizsgálatok szerint a Bariban és Velencében talált csontok ugyanattól az egyéntől származnak, de a kutatók nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy ezek valóban Szent Miklós maradványai-e.
Archaeologists in Türkiye believe they have discovered the tomb of Saint Nicholas, famously known as Santa Claus 🇹🇷 pic.twitter.com/T1Wx40gp7P
A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium szerint az ásatások folytatódnak, és további részletek várhatók a közeljövőben. A felfedezés új reményt adhat arra, hogy végre fény derülhet Szent Miklós nyughelyének titkára, és újabb darabbal gazdagodhat a Mikulás legendájának története.
Megtalálták a csaknem 1700 évvel ezelőtt meghalt Szent Miklós sírhelyét egy törökországi templom alatt.
Megtalálták Szent Miklós sírját egy bizánci templom alatt Törökországban. A templom egy korábbi bazilika alapjaira épült, amely a Földközi-tenger szintjének emelkedése miatt a középkorban víz alá került.
Az ősi bazilika alapjaira néhány évszázaddal később azért építettek egy másik templomot, hogy megvédjék Szent Miklós sírját, de csak a közelmúltban fedezték fel a régészek az előző szentélyből származó mozaikpadlót a ma álló épület alatt, ekkor derült fény a szent sírjára is – írja a Daily Mail.
A régészek 2017-ben ugyanis találtak egy rést a mostani templom padlója alatt, az elmúlt években pedig óvatosan eltávolították a mozaikpadlót, hogy feltárják az ősi alapot. A később épített bizánci templom az V. és XII. század között az ortodox keresztények istentiszteleti helye volt, az épületet Szent Miklós szobrai veszik körül.
A felfedezés alátámasztja azokat az állításokat, miszerint Szent Miklós Törökországban élt, és ott is halt meg.
Szent Miklós 270 és 343 között élt, és leginkább arról híres, hogy pénzt örökölt, amelyet a szegényeknek ajándékozott: ez az alapja a Mikulás ünnepi történetének is. A legenda szerint három lánynak aranyzsákokat adományozott, hogy így mentse meg őket a prostitúciótól.
Már 35 ezer ládányi régészeti leletet, köztük egy negyedik századi műemléket tártak fel az isztambuli Haydarpasa metróállomás építésekor.
A 350 ezer négyzetméternyi ásatási területnek egyelőre csak 65 négyzetméterét tárták fel, de már 35 ezer ládányi tárgyat találtak – közölte Mehmet Ali Polat, a projekt igazgatója.
„Eddig a legrégebbi tárgyak az 5. századból származó kisebb emlékek voltak, például pénzérmék vagy kis edények. A most talált legrégebbi műkincs egy 4. századi műemlék vagy mauzóleum” – idézte az igazgatót a DuvaR angolnyelvű török hírportál. Az ásatási terület régészeti szempontból rendkívül gazdag, a terület az egykori település főutcája lehet. A régió a 7. század során néptelenedett el – mondta Polat. A szakértő kiemelte, egyelőre nem találtak az Oszmán Birodalomból fennmaradt emlékeket.
A török régészek az ország nyugati részén végzett rendszeres ásatások során olyan varróeszközöket találtak, amelyek majdnem kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál.
Az ásatásokat Nyugat-Anatólia egyik legrégebbi településén végezték. A csontból készült tűk és a fonal előállításához szükséges kőből készült eszközök körülbelül 8600 évesek lehetnek.
„Megállapításaink bizonyítják, hogy a textil hagyományok Denizliben igencsak korai időkre nyúlnak vissza… Egyébként egy olyan épületben találtuk őket, amely feltételezésünk szerint kr.e. 6400-ban épült” – mondta el az ásatások vezetője.
[type] => post [excerpt] => A török régészek az ország nyugati részén végzett rendszeres ásatások során olyan varróeszközöket találtak, amelyek majdnem kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1599333720 [modified] => 1599236957 ) [title] => Szenzációs leletet találtak a török régészek: kétszer régebbiek lehetnek az egyiptomi piramisoknál [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1152 [uk] => 1147 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1149 [image] => Array ( [id] => 1149 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [original_lng] => 74581 [original_w] => 770 [original_h] => 578 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-1.jpg [width] => 770 [height] => 578 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1599226158:5 [_thumbnail_id] => 1149 [_edit_last] => 5 [views_count] => 8071 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
A török rendőrség szerdán egy isztambuli árverési házban értékes történelmi műkincseket foglalt le – olvashattuk a helyi médiában.
A rendőrségi akcióban 78 műtárgyat gyűjtöttek be a város központjában működő aukciósházból. A műkincsek Sözcü napilap szerint a szeldzsuk, az oszmán és a szafavid korszakból származnak.
A lefoglalt tárgyak között szerepel több 800 éves agyagedény a szeldzsuk korszakból. Ezek az értékes leletek még múzeumok gyűjteményeiben sem szerepelnek.
A rendőrök Törökország északnyugati régiójából származó kerámiákat is találtak, valamint egy 170 centiméter hosszú ólomüveget az Oszmán Birodalom idejéből, és sisakokat a szafavid korszakból.
Az aukciósház tulajdonosát illegális műkincskereskedelem vádjával letartóztatták.
