A felmérés eredményei szerint világossá vált, hogy az ukránok többsége (85%) szükségesnek tartja az állami politikát a történelem terén. Ugyanakkor 55%-uk úgy gondolja, hogy az állam nem foglalkozik kellőképpen a történelemmel.
A felnőtt lakosság 69%-a úgy érezte, hogy az elmúlt évben megnőtt az érdeklődése országa történelme iránt. Ezt bizonyítják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérési adatai.
A válaszadók többsége pozitívan viszonyul a nemzet és az állam kialakulásában szerepet játszó történelmi személyiségekhez, s negatívan ítéli meg az orosz vagy a szovjet politikai vezetőket és személyiségeket.
[type] => post
[excerpt] => A felmérés eredményei szerint világossá vált, hogy az ukránok többsége (85%) szükségesnek tartja az állami politikát a történelem terén. Ugyanakkor 55%-uk úgy gondolja, hogy az állam nem foglalkozik kellőképpen a történelemmel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1679782320
[modified] => 1679775509
)
[title] => Egy felmérés szerint az ukránok csaknem 70%-a érdeklődött jobban a történelem iránt az elmúlt évben
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3849&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3849
[uk] => 3841
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 3842
[image] => Array
(
[id] => 3842
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[original_lng] => 115681
[original_w] => 740
[original_h] => 375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[width] => 740
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[width] => 740
[height] => 375
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[width] => 740
[height] => 375
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[width] => 740
[height] => 375
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/7f65c29a-31124eb55c52697e13ac52a0dcaca7ab.png
[width] => 740
[height] => 375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1679768310:5
[_thumbnail_id] => 3842
[_edit_last] => 5
[views_count] => 8119
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bb49594fe5f38197e5d6d8539af28aec] =>
[_oembed_time_bb49594fe5f38197e5d6d8539af28aec] => 1679735501
[_oembed_138b6e4e74eebb7547f84c6a9bfe2b98] =>
[_oembed_time_138b6e4e74eebb7547f84c6a9bfe2b98] => 1680248579
[_oembed_6a4152106d2f692288c154c81555e8c5] =>
[_oembed_time_6a4152106d2f692288c154c81555e8c5] => 1719496195
[_oembed_67911bf8feb615091d5d425d37afe9ac] =>
[_oembed_time_67911bf8feb615091d5d425d37afe9ac] => 1730262193
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 281
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 186
[1] => 507
)
[tags_name] => Array
(
[0] => történelem
[1] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 2493
[content] =>
A Zsitomir megyei Korosztenyben egy zászlórudat akartak elhelyezni Mal fejedelem emlékműve mellett, s az ásási munkálatok folyamán érdekes dologra bukkantak.
Az előzetes információk szerint a leletek mamutmaradványok. Az archeológusok kiérkezéséig a helyet őrizet alá helyezték, a maradványoknak szarkofágot építettek.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
Az egyiptomiak számára az élet születését jelképezték az amulettek. A szkarabeuszokat ábrázoló függőket életük során is viselték, továbbá a sírokban is elhelyezték őket, hogy átkísérjék a halottat a másvilágba.
Az archeológusok egyedi leletre bukkantak Poltavában, a H-31-es autóút építése közben: egy szkarabeuszt ábrázoló amulettre, melyet körülbelül 2 ezer évvel ezelőtt készítettek. A hírt az Ukravtodor sajtószolgálata jelentette.
Az információk szerint az amulettet nem messze Pidhora falutól találták. Az ékszer sötétkék fajanszból készült, s egy nyakék része lehetett.
Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. Erről az „Ősök öröksége” kulturális és történelmi honlap számolt be.
A település Kirovohrad megye
novoarhengelszki járási Nebelivka és Okszanine falvak közötti mezőkön
található. Részben háromszög alakú, amelyet két patak összefolyása képez a Nebelivka
folyó jobb partján, a Jatran bal oldali mellékfolyója mellett. Régészeti adatok
alapján a teljes terület eléri a 300 hektárt. Nebelivka Taljanok után (450 ha)
a Cucuteni kultúra második legnagyobb települése. 1500 épületet számlált, a
teljes lakosság 7 ezer fő volt. Területét és népességét tekintve, abban az
időben ez volt Európa legnagyobb települése.
Ezek egy templom maradványai, ahol egy
falu közel másfél ezer lakosa összegyűlt, területe körülbelül 238 hektár. Hét
oltár maradványait találták meg a templomban, amelyeken a szent tűzet
gyújtották meg. Hatalmas középület volt, az ajtó szélessége, amelyet a fellelt
agyagküszöb révén határoztak meg, elérte az 1,7 métert. Vagyis az ajtón két
ember léphet ki és be egyszerre. Az ajtót tíz méteres folyosó követte, és a
következő ajtó már két méter széles volt. Vagyis ennek az épületnek a méretei
hasonlóak a modern-kori mezopotámiai
templomok méreteihez. A Nebelovszkij templom két emeletes volt, mennyezetét
tucatnyi faoszlop támasztotta alá. Még a kötelek nyomait is megtalálták,
amelyekkel az ősi építészek az épület vázát rögzítették. Vörös színre festett
falak és padló jó hangulatot keltett a rituálé résztvevőiben. A templomot nyílt
terület vette körül, amelyen elfért a falu több ezer lakosa. A templom kapuja a
napfelkelte irányába helyezték el, és ha nyitva volt, besütött a nap az
épületbe.
Magát a települést az 1960-as évek
elején, Vaszil Sztefanovics, híres helyi történész, az Umanyi Helytörténeti
múzeum munkatársa által végzett kutatás eredményeként fedezték fel. Ezt
követően a települést Siskin topográfus légifelvételek segítségével kutatta
tovább. Az 1980-as években a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti
Intézetének expedíciója Smaglija és Kruca vezetésével dolgozott a településen. A
légi felvételek megfejtése és a régészeti felmérések eredményeként a település
területét 300 hektárban állapították meg.
NEWSMAKERS
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1589223420
[modified] => 1589187902
)
[title] => Az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomot találtak a régészek Ukrajnában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=719&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 719
[uk] => 693
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 700
[image] => Array
(
[id] => 700
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[original_lng] => 44726
[original_w] => 800
[original_h] => 419
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1589177102:12
[_thumbnail_id] => 700
[_edit_last] => 12
[views_count] => 23149
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ENSZ nagyon széles önállósággal rendelkező szakosított szervezete. Az Alapot 1945-ben hozták létre a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam-stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A Nemzetközi Valutaalapnak 189 tagállama van, amely a Kormányzótanácson keresztül irányítja a szervezetet. Ukrajna 1992-ben lett az IMF tagja. Az alábbiakban összefoglaljuk az Ukrajna és az IMF közötti együttműködés történetét, a kölcsönök konkrét összegeit:
1994–1995: Ukrajna megkezdte együttműködését az IMF-el egy 763,1 millió USA dolláros értékű rendszer-átalakítási kölcsön-program keretében, amelynek célja Ukrajna fizetési mérlegének támogatása.
1995–1998: Három éves készenléti program keretében Ukrajna 1 935 millió USA dollár összegű hitelt kapott az IMF-től, amelynek fő célja a nemzeti valuta átváltási árfolyamának támogatása és Ukrajna fizetési mérlegének hiányának finanszírozása volt.
Ukrajna első nagyméretű kölcsönét az IMF-től az 1998-as pénzügyi válság idején kapta. Az állami csőd elkerülése nagy szerepet játszott Leonyid Kucsma, akkori elnök újraválasztásában 1999-ben. A fotón: Leonyid Kucsma elnök és a Nemzetközi Valutaalap II. európai főosztályának igazgatója, John Odling-Smee, 1999.
1998–2002: Ukrajna az EFF program (kibővített megállapodás, stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszú távú hitelkeret) keretében folytatja együttműködését és 1,591,0 millió USA dollár hitelt kapott, amelynek célja a Nemzeti Bank devizatartalékának feltöltése volt.
2002–2008: 2002 végén az ukrán kormány úgy döntött, hogy az Ukrajna és az IMF közötti partnerség formátuma a nem hitel alapú együttműködés (Stand-By Arrangements), a készenléti hitel-megállapodás. Mivel azonban nem lettek teljesítve a program feltételei, a program felülvizsgálata és gyakorlati folytatása a programidőszakban, azaz 2005. március végéig lehetetlenné vált.
A 2008-as válságig Ukrajna igyekezett a „nem hitel alapú” formátumú együttműködést fenntartani az IMF-el. A fotón: Viktor Juscsenko ukrán elnök és a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója John Lipsky.
2005–2008: Ukrajna és az IMF együttműködése a technikai segítségnyújtás területén koncentrálódik. Ez a megközelítés felelt meg az ukrán elnök által kifejtett tézisnek: „A jövőbe – adósság nélkül”, amelynek a lényege az volt, hogy a IMF-el való együttműködést a „nem hitel alapú” kapcsolat síkjába kell terelni.
2008–2013: A pénzügyi világpiac teljes körű válsága és annak az ukrán gazdaságra gyakorolt hatása miatt Ukrajna egy új készenléti együttműködési (Stand-By Arrangements) programra jelentkezett. 2008. november 5-én az IMF Igazgatótanácsa jóváhagyta egy kétéves általános programot, amelynek összege megközelítőleg 16,4 milliárd USA dollárt tett ki.
A 2008-as válságos évben az IMF-el az akkori kormányfő, Julija Timosenko tárgyalt. A fotó: Julija Timosenko miniszterelnök és az IMF ukrajnai missziójának vezetője, Jail Pazarbasiolu.
2008-ban a készenléti program keretében
Ukrajna három részletben, összesen 10,6 milliárd USA dollárt kapott. A második
1,5 milliárd USA dolláros, és a harmadik részlet teljes egészében Ukrajna Állami
költségvetésébe került. 2010. július 28-án az IMF Igazgatótanácsa jóváhagyta a
megújított készenléti programját Ukrajnával, amely összesített 15,1 milliárd USA
dollár volt és 2,5 évre szólt. Ezzel hatályát vesztette a 2008 novemberében
kötött megállapodás (egyértelműen azok a részlet-utalások is, amelyek még a
programon belül megmaradtak).
Viktor Janukovics elnöksége alatt Ukrajna az IMF által kiutalt pénzösszegeknek csak a negyedét kapta meg. A fotón: Viktor Janukovics elnök és Dominique Strauss-Kahn , az IMF vezérigazgatója.
A program keretében Ukrajna két
támogatási részletet kapott: az egyik 1,250 milliárd SDR (az igény szabadon
használható pénzneme, ami kb. 1,89 milliárd USA dollár); a második körülbelül
1,5 milliárd USA dollár. A program keretében kapott pénzösszegből 2 milliárd
dollár az állami költségvetést támogatta. További részletekre nem került sor,
mivel Ukrajna kormánya nem teljesítette az IMF-fel folytatott együttműködési
program feltételeit.
2014–2017: 2014. április 30-án, a Méltóság forradalmának befejezése, az ukrán új kormány hatalomra jutása és az előfeltételek teljesítése után az IMF Igazgatótanácsa új készenléti hitelt hagyott jóvá Ukrajnának, összesen körülbelül 16,5 milliárd USA dollár összegben.
A rendkívül nehéz, 2014–2015-ös években a Nemzetközi Valutaalap lett Ukrajna legnagyobb hitelezője. A fotón: Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, Natalija Jareszko pénzügyminiszter.
E program keretében Ukrajna két
részletben, kb. 3,1 milliárd USA dollárt és mintegy 1,3 milliárd dollárt
kapott, de 2014 nyarán a programban szereplő makrogazdasági mutatókat
jelentősen korrigálták Ukrajnában kialakult nagyszabású gazdasági válság miatt,
ami a kelet-ukrajnai oroszországi agresszió miatt alakult ki.
Ennek fényében, az ukrán kormány
kérésére, 2015. március 11-én az IMF jóváhagyta a készenléti program helyébe
egy új, négyéves „Kibővített megállapodás” (EFF – Extended Fund Facility) programot. Az első részlet a körülbelül 5 milliárd USA dollár közvetlenül
az elfogadását követően érkezett meg. A második részlet rendelkezésre
bocsátását 1,7 milliárd USA dollár összegben az IMF Igazgatótanácsa 2015.
július 31-én hagyta jóvá.
A fotón: Petro Porosenko ukrán elnök és Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, 2015
Hosszú szünet után, 2016. szeptember
14-én az IMF Igazgatótanácsa jóváhagyta az IMF-el közös EFF-program második
felülvizsgálatát. A határozatnak megfelelően, megítélték a program harmadik
részletét, 1 milliárd USA dollárt, szeptember 16-án az említett összeggel
töltötték fel az Ukrán Nemzeti Bank tartalékait. 2017. április 3-án az IMF
Igazgatótanácsa jóváhagyta az EFF-program harmadik felülvizsgálatát, és elfogadta
a program negyedik részletét hozzávetőleg 1 milliárd USA dollárt, amely összeg április 5-én az Ukrán Nemzeti
Bank tartalékainak feltöltésére irányult.
2018–2019: Tekintettel arra, hogy az EFF-programot 4 évre tervezték és az 2019 márciusában lejárt, valamint figyelembe véve a 2019-es ukrajnai elnök- és parlamenti választásokat, rendkívül fontos az IMF-el való közös programok folytatása. Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap 2018. október 19-én állapodott meg egy új, 14 hónapos, 3,9 milliárd USA dollár összegű készenléti program indításáról, amely felváltotta a 2015. márciusban jóváhagyott EFF-programot.
Kijev 2018-ban csak azután kapta meg az IMF hitel utolsó részletét, miután a kormány megemelte a lakossági gáz árát
Az IMF-fel folytatott együttműködés
keretében Ukrajna összesen mintegy 32 milliárd 900 millió USA dollárt kapott.
A legutóbbi, „Kibővített finanszírozási program” (2020–2022) – az egyeztetés stádiumában van, a program
részleteinek egyeztetése folyamatban van. Az IMF-el korábban kötött
megállapodás egy 3 éves program indítását jelentette, amelynek teljes összege 4
milliárd SDR (az igény szabadon használható pénzneme, ami körülbelül 5,5
milliárd USA dollár). A COVID-19 járvány által okozott válság kezdete óta a
vitatott programon belüli összeget megnövelték (kb. 8 milliárd USA dollárra).
