A Cambridge-i Egyetemmel együttműködő egyiptomi–angol régészeti misszió egy arany ékszergyűjteményt fedezett fel a Nílus keleti partján, a Mai Minya kormányzóságban található Tell El-Amarna nekropoliszban végzett ásatások során. Ez utóbbi Amarna városának temetője volt, amelyet időszámításunk előtt 1346-ban építettek Ehnaton fáraó, a tizennyolcadik dinasztia végének 10. uralkodójának fővárosaként.
Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) fáraó elhagyta Egyiptom hagyományos politeista vallásait, helyette bevezette az atenizmus imádatát, amelynek középpontjában Aton kultikus isten állt, akit napkorongként ábrázoltak. Korai uralkodása alatt Ehnaton még követte a bevett fáraói istentiszteleti hagyományokat, de hamarosan bevezette az atenizmust, mint államvallást azáltal, hogy Atonnak dedikált templomokat és szentélyeket építtetett Egyiptom városaiban. A fáraó halála után utódai azonban visszatértek a hagyományos istenségekhez, és elhatárolták magukat az atenizmustól. Ehnatont úgymond hiteltelenítették, a korabeli beszámolók „ellenségként” vagy „bűnözőként” emlegették, a történészek pedig gyakran „eretnek királyként” aposztrofálták.
Az Amarma projekt néven futó régészeti expedíció 2005 óta kutatja Amarna nekropoliszát, és 1977 óta folyamatos ásatásokat végez a Cambridge-i Egyetem által vezetett régészeti misszió kutatóinak támogatásával Tel El-Amarnában.
Az északi sivatagi temetőben végzett ásatások során a régészek egy fiatal nő temetkezési helyét fedezték fel: a maradványait textil- és növényi rostszövetbe csomagolták; a nő szirom alakú medálokból álló nyakláncot és három aranyból és steatit-ból (szappankőből) készült gyűrűt viselt az ujján.
Számos más temetkezéssel együtt egy kis aknás-kamrás sírba helyezték el, amely a 18. dinasztia (Krisztus előtt 1550–1292), Ehnaton uralkodása idejéből származik.
Az egyik gyűrűt Bász képe díszíti, aki női társával, Básztettel együtt ókori egyiptomi istenséget jelképezett, akit a háztartások és különösen az anyák, a gyermekek és a szülés védelmezőjeként imádtak. Az istent később minden jó védelmezőjének és minden rossz ellenségének tekintették.
A nő temetkezési helye az Amarna északi sivatagi temetőben található, az északi síroktól nyugatra, az alacsony sivatagi részen – mondta dr. Anna Stevens, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Kis számú temetkezési aknát és sírt, valamint gödörsírokat is rejt.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Nicholas Reeves egyiptológus hosszú évek óta állítja, hogy Tutanhamon sírja valójában egy egész kamrarendszer. A kutatásnak most új löketet adhat néhány érdekes lelet.
A régi egyiptomiakról köztudott, hogy valóságos kincsekkel temették el uralkodóikat. Ugyanez történt a fiatalon elhunyt fáraó, Tutanhamon esetében is, akinek a nyughelyén annak idején rengeteg értékes tárgyat fedeztek fel a régészek. Egy egyiptológus, Nicholas Reeves azonban úgy véli: ez csupán a jéghegy csúcsa.
Mint a The Guardian is írta, Reeves egyike annak a tudóscsoportnak, amelyik hosszú évek óta hangoztatja, hogy Tutanhamon sírja egy óriási kamrarendszert rejthet, és valahol itt lehetnek Nofertiti, Ehnaton fáraó legendásan szép feleségének maradványai is. A régészek azonban nem találtak semmi különöset, ami igazolhatná a hipotézist – legalábbis eddig.
Reeves, aki a British Museum egyiptológiai osztályának volt kurátora is, úgy véli, hogy azok a rejtett hieroglifák, amikre Tutanhamon sírjában bukkantak rá, utat mutathatnak a feltételezett titkos kamrához.
Reeves úgynevezett kártusokat azonosított, olyan kereket, amikben képek vannak. Ezek azt mutatják be, ahogy Tutanhamon utódja, Aj az elődjét eltemeti, legalábbis így gondolták eddig. Reeves ugyanis azt állítja, hogy a kártusok alatt megtaláltak egy nevet, amiről eddig nem is volt tudomása a régészeknek. Ez a név pedig Tutanhamoné.
A kutató szerint mindez azt jelentheti, hogy a képeken látható jelenet rosszul lett értelmezve, és valójában Tutanhamont látni rajta. A múmia pedig, amin a kép szerint elvégzik a rituálét, Nofertiti temetési szertartását igyekszik bemutatni.
Reeves szerint az új bizonyítékok alátámasztják azt az elméletet, hogy Tutanhamon sírja egy sokkal nagyobb sír külső része, a jelenleg látható sírkamrákon túl pedig további kamrák sora vár még felfedezésre.
„Tutanhamon sírja mindig is zavarba ejtett minket a furcsa alakja miatt. Nagyon kicsi, és nem olyan, amit egy királytól elvárnánk” – mondta az egyiptológus.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
2600 éves halloumi sajtot találtak az egyiptomi Szakkarában – írja az IFL Science. A furcsa leletekre egyiptomi régészek bukkantak a régiségügyi minisztérium legújabb expedícióján.
A halloumi mellett talált tárgyakon ókori egyiptomi démotikus írást találtak, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból a Kr. e. 8–7. században. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.
A halloumi kecske- vagy juhtejből készített, téphető szerkezetű, sós sajt. A szakkarai sírban nagy tárolókat találtak, amelyek tele vannak a sajttal. Nem tudni, hogy pontosan mi maradhatott belőle, és azt is nehéz elképzelni, milyen szaga lehet ennyi romlott kecsketejnek.
Bár a szakkarai halloumi is elég régi, a maga 2600 évével nem rekorder: a legősibb sajt, amit valaha találtak, 3200 éves, és szintén Egyiptomban bukkantak rá 2018-ban. Sajnos a sajt nem olyan, mint a jó bor, és nem nemesedik a korral – valószínűleg komoly gyomorproblémákat okozna bárkinek, aki vállalkozna rá, hogy megkóstolja.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
A vizsgálatok alapján teljesen másként nézett ki a gízai piramisok építése idején a táj, mint most.
Régóta próbálnak már rájönni a kutatók arra, hogyan építhették az ősi egyiptomiak a gízai piramisokat. A PNAS amerikai akadémiai folyóiratban megjelent friss tanulmány ennek megválaszolásához visz közelebb: a szakemberek úgy vélik, a kedvező környezeti feltételek lehetővé tették az építkezést, a Nílus ősi ága pedig hajózható volt, így a szállításban volt szerepe.
Hader Sheisha, a francia Aix-Marseille Egyetem kutatója úgy véli, a Gízai-fennsíkon egy kikötőt hoztak létre az egyiptomiak, így a Nílus áradásának, valamint egy csatornarendszernek köszönhetően szállíthatóvá váltak az építőelemek.
A szakemberek szerint a Hufu, Hafré és Menkauré piramisainál használt kikötő nagyjából 7 kilométerre lehetett nyugati irányban a mai Nílustól. A csatornáknak elég mélyeknek kellett lenniük ahhoz, hogy a hatalmas kövekkel megrakott hajók ne üljenek meg a fenéken.
A kutatók a talajból vett mintákat vizsgálva olyan kőzetrétegeket találtak, amelyek megfelelnek a Nílus egyik ősi ágának. Ez a meder a piramisok alapja felé nyúlik, ami megerősíti, hogy az egyiptomiak kihasználták a természet adta lehetőségeket a piramisok építésénél. Az elmélet kapcsán viszont fontos kérdés, hogy miként oldották meg, hogy a víz eljusson odáig.
Hogy erre választ kapjanak, megkövesedett pollenszemeket vizsgáltak. A piramisoktól keletre vett mintákból arra a következtetésre jutottak, hogy a folyó mellett tavakat is lehetett a környéken találni. Az áradásokat a történelmi feljegyzések alapján is visszakövetve arra jutottak, hogy a Nílus Hufu-ágának magas vízszintje kitartott a három piramis építésének idején – ez táplálta a környékbeli tavakat is –, ami pedig jelentős mértékben megkönnyítette az építőanyag szállítását.
A vízszint Tutanhamon uralkodása után kezdett el csökkenni, egészen addig, amíg el nem érte az elmúlt 8000 év legalacsonyabb szintjét. Erre a múmiák fogainak vizsgálata is bizonyítékot adott, amelyek száraz korszakról árulkodnak.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Kairótól délre a Szohág kormányzóságban nyolcvanöt sírt tártak fel egyiptomi régészek. Az egyiptomi Óbirodalomból származó mintegy 4500 éves sírokban a múmiák mellett korabeli halotti bizonyítványokat is találtak.
Az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium szerdai közleménye szerint a régészek Kairótól 350 kilométerre délre, a Gabal el-Haridi régészeti helyszínen folytattak ásatásokat. A 85 sírból a múmiák mellől 30 halotti bizonyítvány került elő, amelyek a halott nevét, foglalkozását, korát, valamint a szülei nevét is tartalmazták régi görög betűkkel és ősi egyiptomi hieroglifákkal írva.
A sírok közül néhányat a hegyoldalba vájtak. Egyes sírokban pedig egy vagy több kút is volt, amelyekből folyosók vezettek a temetkezési helyiségekbe.
A régészcsoport egy vályogtéglából épült toronyházat is feltárt, amely III. Ptolemaiosz király, a Kr. e. 246-tól Kr. e. 222-ig uralkodó Ptolemaiosz-dinasztia harmadik uralkodójának korából származik.
A toronyházat a határok ellenőrzésére, az adóztatásra és a Níluson zajló hajóforgalom biztosítására építették – magyarázta a minisztérium közleménye.
A régészek egy 33 méter hosszú és 14 méter széles, ugyancsak a Ptolemaiosz-dinasztia idejéből származó templom maradványait is megtalálták. A templomban Ízisz istennőhöz imádkoztak.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Öt, négyezer éves sírt tártak fel a Kairótól délnyugatra fekvő Szakkara archeológiai helyszínen egyiptomi régészek.
Az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium számolt be róla, hogy az egyiptomi kutatócsoport száz méterre a Merenré piramistól, Szakkara ősi nekropoliszának déli részén fedezte fel a sírokat. A lelet az Óbirodalom (Kr. e. 2686–2181) végének és a Középbirodalom (Kr. e. 2181–2055) kezdetének időszakából származik.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Az egyik sír egy Iri nevű magas rangú államférfié volt. Egy akna vezet a sírkamrába, amelynek falai temetést ábrázolnak áldozati asztalokkal, egy palota homlokzatával és hét olajat tartalmazó edénnyel. A sír belsejében egy hatalmas mészkőszarkofág és a sír tulajdonosának faragott tárgyai találhatók.
A második sírhoz, amely valószínűleg egy Jart nevű személy feleségéé lehet, egy téglalap alakú akna tartozik. A harmadik sírban Bi Nafarhafaji nyugszik, aki egyebek mellett a Nagy Ház felügyelője, pap és a ház takarítója volt.
A negyedik sírba a király sminkjéért és öltözködéséért felelős nőt, Bettyt temették. Ő a szerelem, a szépség, a zene, a tánc, a termékenység és az élvezetek istennőjének, Hathornak a papnője volt.
Az utolsó sírban Hannu fekszik, aki számos tisztséget viselt: a királyi palota felügyelője, polgármester, a Nagy Ház felügyelője, Alsó-Egyiptom pecsétjeinek hordozója és egy gyümölcsöskert felügyelője volt.
Az elmúlt években a szakkarai ásatásokon egyebek mellett több száz színes koporsót is találtak, amelyekben a 26. dinasztia magas rangú államférfijainak és papjainak jól megőrződött múmiái voltak – áll a közleményben.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Egyiptomi régészek megtalálták Batah-M-Voja, II. Ramszesz főkincstárnokának sírját – adta hírül a LiveScience. A kutatók a szakkarai nekropoliszban folytattak feltárást.
Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium közleménye szerint a sírt a szakkarai ősi nekropoliszban találták meg. A Kairótól harminc kilométerre található Szakkara az elmúlt években elképesztő leletek helyszínéül szolgált.
A legújabb felfedezés a Kairói Egyetem régészeihez köthető, az elmúlt időszakban több nyughelyre is bukkantak a környéken. A főkincstárnok mellett a közelmúltban más tisztviselők, köztük egy Hor Mohib nevű katonai vezető sírját is feltárták.
Az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója volt II. Ramszesz, aki rendkívül hosszú, 66 éves uralkodása alatt (időszámítás előtt 1279 és 1213 között) virágkorát élte az állam, nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Szakkarában a lépcsős piramisáról híres Dzsószer fáraó úgynevezett Déli sírját – az ókori Egyiptom legkorábbi, 4700 éves nagy kőépítményét – másfél évtizedig tartó restaurálás után újra megnyitották a látogatók előtt.
Fotó: AP Photo/Nariman El-Mofty
A fáraó síregyütteséhez tartozó, a lépcsős piramistól délre fekvő sírt vélhetően szimbolikus célokra, esetleg az uralkodó belső szerveinek elhelyezésére építették i.e. 2667 és 2648 között.
A nagyrészt föld alatt elhelyezkedő építmény vésett hieroglifákkal és csempékkel díszített folyosók labirintusából áll, központi fekvésű temetkezési kamrájában egy, a III. dinasztia idejéből származó hatalmas gránitburkolatú szarkofággal.
Meredek lépcső vezet a mélybe Fotó: AP Photo/Nariman El-Mofty
A fáraó valódi nyughelye a lépcsős piramisban található, a legrégebbi ismert piramisban, az ókor első monumentális építményeinek egyikében.
A 2006-ban kezdődött restaurálás során megerősítették a földalatti folyosókat, felújították a véseteket és a csempézett falakat, és kiépítették a világítást.
Világhírűek a sírkamra vésetei és türkizes mozaikjai Fotó: AP Photo/Nariman El-Mofty
A szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek a legősibb temetője, hét kilométer hosszú nekropolisza. Tizenegy piramist foglal magába és ősi tisztségviselők sírjának százait.
A Dzsószer-piramist 2020 márciusa óta zárva tart restaurálás miatt.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Ókori görög-római település maradványira bukkant egy egyiptomi régészcsoport Alexandria kikötőváros Satbi negyedében, a mintegy 2300 éves település kereskedelmi központ és lakónegyed volt Egyiptom akkori fővárosának falain kívül.
A térséget átutazó kereskedők, látogatók és más utazók használhatták. A régészek találtak ugyanis vendégfogadókat, ahol az idegenek megszállhattak addig, amíg nem kaptak engedélyt arra, hogy belépjenek a fővárosba. Rábukkantak raktárakra, ahol kereskedők tárolták áruikat, illetve a vámosok megvizsgálták azokat, hogy döntsenek az adó mértékéről – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadása.
Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács főtitkára szerint a felfedezés fényt derít arra, hogy milyen tevékenységet folytattak a görög-római kor idején a főváros falain kívül. A települést az ie. második századtól az i.sz. negyedik századig használták a régészek vizsgálatai szerint.
A régészek rábukkantak mintegy 40 ciszternára és kútra, agyagamforákra és -edényekre, lámpákra, halászati eszközökre és istenségek, császárok, harcosok márványszobraira. Találtak tűzhelyeket, élelmiszertároló edényeket, sírhelymaradványokat és mintegy 700 érmét is.
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Mintegy 250 sírt találtak a régészek egy domboldalba vájva Egyiptomban az Al-Hamidiyah temetőben. A nyughelyek közül némelyiket díszesen rendeztek el, míg másokat hieroglifák díszítenek. A temető Kairótól mintegy 386 kilométerre délkeletre fekszik, az egyiptomi keleti sivatagban.
Összesen 250 sírt vájtak a sziklafalba Forrás: Egyptian Ministry of Antiquities
A régészek szerint a sírokat Egyiptom történelmének különböző időpontjaiban építhették. A legkorábbiakat körülbelül 4200 évvel ezelőtt vájták a falba; amikor Egyiptom „régi királysága” összeomlott. Ebben az időben Egyiptom fáraói elveszítették az ország felett az irányítást, mivel számos helyi „kormányzó” hatalmat szerzett. Ám hogy miért vájták be ezeket a sírokat a hegybe, az még nem világos a kutatók előtt. Annyi azonban bizonyos, hogy az ókori Egyiptomban ez nem volt ritka gyakorlat.
Az Óbirodalom végén készült síroknál a korabeliek bonyolultabb építészeti megoldásokat alkalmaztak: magukba foglaltak egy bejárati folyosót, amely egy galéria felé vezetett, míg a temetkezési helyiség a szerkezet délkeleti részén volt található.
Ezeknek a temetkezési helyeknek egy részében a tudósok hieroglif feliratú mészkődarabokat is találtak. Emellett felfedezték azt is, hogy melyek lehetnek azok a lemezmaradványok, amelyeket valószínűleg temetkezési felajánlásként helyeztek el a halott mellett.
A Régi Királyság végén készült egyik sírban a régészek festményeket is találtak, amelyek a sír tulajdonosát ábrázolhatják – mondta Mostafa Waziri, az Egyiptomi Legfelsőbb Antik Tanács főtitkára a LiveScience online tudományos portálnak. – A temetésen állati áldozatokat is bemutattak, de a festményeken láthatjuk az elhunytakért felajánlást készítő embereket is.
Némelyik sírt díszes festmények díszítették Forrás: Egyptian Ministry of Antiquities
A különös temetőben felfedezett sírok közül a „legújabb” csaknem 2100 éves; valószínűleg abban a korban készült, amelyet a mai tudomány „ptolemaioszi korszaknak” nevez. A ptolemaidai Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Nagy Sándor egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója volt Krisztus előtt 305-től haláláig.A régészek számos műtárgyat is találtak a sírokban, köztük csészéket, üvegeket és tányérokat. Utóbbiak közül néhány teljesen ép állapotban őrződött meg, és amelyeket a kutatók szerint a korabeli egyiptomiak a mindennapi életben használhattak. Emellett miniatűr edényeket is felfedeztek ugyanitt, amelyeket szimbolikus felajánlásokként használhattak. A sírokban festett gömb alakú edények is voltak, amelyekben folyadékokat tárolhattak.
A helyszínen folyatják a feltárásokat. A szakemberek remélik, hogy a jövőben újabb sírokat fognak felfedezni.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
