Szakkara ókori nekropoliszában, egy úgynevezett temetési aknában a régészek több mint tizenhárom egyiptomi koporsót fedeztek fel. Ezeket valamiért egymásra halmozva temették el – jelentette az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium.
FORRÁS: EGYPTIAN MINISTRY OF TOURISM AND ANTIQUITIES
A körülbelül 2500 éves, fából készült szarkofágok olyan jó állapotban kerültek elő hogy azokon a kékre, aranyra, fehérre, fekete és vörösre festett, bonyolult mintázatok is jól kivehetők. Az ezekben eltemetett egyének személye azonban egyelőre még rejtély – írja a LiveScience online tudományos portál.
Az egyiptomi turisztikai és régiségügyi minisztérium jelentése szerint a szarkofágokat azóta nem nyitották ki, amióta a holttestek több mint kétezer éve belekerültek, így fokozottan óvatosan kell bánni velük.
A szakemberek egy közel tizenegy méteres, mély aknában találták meg őket. Úgy valószínűsítik, hogy még többet fognak találni majd az akna oldalán található, lezárt fülkékre hasonlító mélyedésekben.
„Leírhatatlan érzés, amikor egy ilyen, új régészeti felfedezésnek lehetünk a tanúi” – írta Khaled Al-Anani, az egyiptomi Idegenforgalmi és Régiségügyi Minisztérium minisztere a Twitteren, amikor beszámolt a leletről.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Ezek, a most felfedezett koporsók a legnagyobb volumenű leletnek számítanak Szakkarában azóta, hogy tavaly októberben harminc szarkofágot találtak egyetelen titkos rejtekhelyen a nekropolisz területén belül.
Az egyiptomi kutatásokat végző, amerikai kutatócsoport, az American Research Center in Egypt (ARCE) szerint most felfedezett fakoporsók, illetve a tavalyi, Al-Assasif rejtekhelyén megbújó tárgyi leletek is
Részei annak a feltételezetten nagyszámú emberi és állati maradványnak, amelyek Egyiptom első fővárosában, szakkara óriási nekropolisz- és piramiskomplexumában temettek el.
A Kairótól mintegy 30 kilométerre, délre elhelyezkedő Szakkara az első és a második dinasztia idején uralkodó királyok utolsó pihenőhelye. Itt található a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, amely a világ legrégibb nagy méretű kőépülete.
[type] => post [excerpt] => Szakkara ókori nekropoliszában, egy úgynevezett temetési aknában a régészek több mint tizenhárom egyiptomi koporsót fedeztek fel. Ezeket valamiért egymásra halmozva temették el – jelentette az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1600110480 [modified] => 1600040426 ) [title] => Az egyiptomi királyok életéről mesélnek a több ezer éves szarkofágok (videó) [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1195&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1195 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1196 [image] => Array ( [id] => 1196 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet.jpg [original_lng] => 85181 [original_w] => 1579 [original_h] => 888 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet.jpg [width] => 1579 [height] => 888 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/egyipt-lelet.jpg [width] => 1579 [height] => 888 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1600029626:5 [_oembed_0d204fecadea3d59deb3e653af5aad6b] =>
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
أول فيلم ترويجى للاعلان عن كشف اثري للبعثة الاثرية المصرية العاملة بمنطقة آثار سقارة والتي اسفرت عن الكشف عن بئر عميق للدفن به اكثر من ١٣ تابوت ادميا. وسيتم ارسال عدد من الافلام الترويجية الأخرى،وذلك لحين الاعلان عن كافة تفاصيل الكشف قريبا. انتظرونا
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Egy repülőtér építésénél Mexikóvárostól északra legkevesebb 200 mamutcsontvázra bukkantak. A régészeknek egyelőre még csak kis részüket sikerült kiemelni.
A szakemberek azt remélik, hogy a leletek közelebb viszik őket a mamutok kihalása körüli rejtély megfejtéséhez. Az épülő Santa Lucia légikikötő területén zajló feltárás miatt a tervek szerint 2022-re befejezendő építkezés várhatóan csúszni fog.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Mexican archaeologists have discovered the ruins of what they believe was an ancient Mayan city in an industrial complex in the outskirts of the city of Merida.https://t.co/1Tj5lrdZ3b
A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig húzódó szakaszának építési nyomvonalán – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT) szerdán.
Az autópálya Pélmonostort elkerülő szakaszának építésekor a késő ókorból származó 29 sírhelyre bukkantak az eszéki régészeti múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai.
Tomislav Hrsak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója elmondta: a sírokban viseleti szövettöredékeket, fülbevalókat, gyűrűket, csatokat, más kiegészítőket és csontmaradványokat is találták, valamint pénzérméket, amelyeket azért helyeztek a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Ehhez az utazáshoz élelmet és italt is elhelyeztek a halottak mellé üveg- és cserépedényekben – tette hozzá.
Marko Dizdar, a zágrábi régészeti intézet igazgatója szerint a felfedezés azért is egyedülálló, mert bár eddig is tudták, hogyan éltek és temetkeztek a 4. században itt állomásozó katonák, most arra is fény derült, hogy azok, akik ellátták őket élelmiszerrel, milyen szokásokkal rendelkeztek.
Jelezte, hogy egy kőrézkori sírhelyet is találtak, amelyben egy anya és gyermeke volt eltemetve zsugorított helyzetben. A rézkori, ókori, a késő középkori és kora újkori faluk maradványai, az Oszmán Birodalomból származó vermek, gödrök, tűzhelyek és egyéb más tárgyak komoly infrastruktúrára és családilag szervezett településekre utalnak – mondta.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a felfedezés új archeológiai megvilágításba helyezi nemcsak Baranyát, hanem egész Kelet-Horvátországot.
[type] => post [excerpt] => A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig h... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1597356540 [modified] => 1597270197 ) [title] => Négy korszakból származó gazdag lelőhelyre bukkantak horvát régészek a magyar határ közelében [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=1094&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1094 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 1097 [image] => Array ( [id] => 1097 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [original_lng] => 77962 [original_w] => 720 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3-300x240.jpg [width] => 300 [height] => 240 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [width] => 720 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [width] => 720 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [width] => 720 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [width] => 720 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/regeszet-3.jpg [width] => 720 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1597259397:12 [_thumbnail_id] => 1097 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4504 [translation_required] => 1 [_oembed_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => [_oembed_time_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => 1597259399 [_oembed_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => [_oembed_time_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => 1597259399 [translation_required_done] => 1 [_oembed_0d204fecadea3d59deb3e653af5aad6b] =>
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon.
„Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől 50 ezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei.
Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre a kicsinynek számító lelőhelyre, mert ott bőven bányászható a természetes kovakő, amelyből viszonylag könnyen tudták elkészíteni eszközeiket. Ennek a helynek az a különlegessége, hogy kőforgácsolással készítették a tárgyakat, az Afrikából eredő núbiai-Levallois kultúra módszerével. Ennek a technikának azért fontos a régészeti és tudományos nyomon követése, mert segítségével megismerhetjük a modern ember Afrikából a világ többi részéhez vezető, mintegy 100 ezer évvel ezelőtti migrációs útvonalait.
Szakértők úgy vélik, hogy ez az Izrael területén megtalált eddigi legkorábbi núbiai-Levallois emlék, ahol teljesen eredeti helyükön maradtak az egykori műhely nyomai, látni ahol az emberek ültek és eszközeiket készítették. Az elmúlt évtizedben ennek a kultúrának nagyon sok lelőhelyét fedezték fel az Arab-félszigeten, ebből arra következtettek, hogy az Arab-félszigeten át áramlottak ki egykor az emberek a többi földrész felé Afrikából. A dimónai lelőhely minden bizonnyal ennek a kultúrának a legészakibb áramlatát jelölheti, s ezek szerint Afrikából az Arab-félszigeten és a Negev-sivatagon át is vonultak az emberek.
A régészeti lelőhelyet véletlenül fedezték fel, amikor az izraeli elektromos művek a terepet készítette elő egy napenergia-erőműhöz.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Kutatók először fedeztek fel az ausztrál partoknál víz alatti bennszülött régészeti helyszínt. A nyugat-ausztráliai leleltek mintegy nyolcezer éve pihennek a tengerfenéken – számolt be róla az ausztrál ABC hírportál.
Az ausztrál partvidék kétmillió négyzetkilométerrel nagyobb volt, mielőtt az utolsó jégkorszak után a 7-18 ezer évvel ezelőtti időszakban mintegy 130 métert emelkedett a tengerek szintje, elborítva az ausztrál kontinens csaknem egyharmad részét.
A most felfedezett régészeti helyszín nyolcezer éve még szárazföldön volt, de ma már tenger borítja. A nyugat-ausztrál Pilbara partvidéknél felfedezett lelőhelyen egyebek mellett több száz kőszerszám és őrlőkövek rejtőztek a tengerfenéken.
Több ausztrál egyetem, köztük a Flinders Egyetem, és a brit Yorki Egyetem kutatói három évig dolgoztak a térség régészeti lelőhelyei után kutatva.
Jonathan Benjamin régész, a Flinders Egyetem docense elmondta, hogy élete nagy felfedezésének tartja a régészeti helyszín megtalálását. A felfedezésben Chelsea Wiseman, az egyetem doktorandusz hallgatója is részt vett.
„Az a tudományos információ, amelyet ezekről helyszínekről szerezhetünk, átírhatja az ausztrál történelmet” – emelte ki a lelet jelentőségét Benjamin.
A Bruguieres-foknál talált 269 műtárgyról és a Dampier közelében talált 8500 éves víz alatti édesvízforrásról szóló tanulmányt a PLOS One tudományos portálon publikálták a kutatók.
A kutatók remélik, hogy az eddigi leletek és a jövendőbeli felfedezések segítenek az őslakosok több ezer évvel ezelőtti történetének és életmódjának pontosabb megértésében.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki helyi régészek: az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően – írja az MTI.
Az ősi hosszúház a település nyári lakhelye lehetett, egy későbbi épület alatt rejtőzött eddig. Az újabb, 2007-ben felfedezett hosszúház az eddigi leggazdagabb kincslelet, amelyet Izlandon valaha feltártunk, könnyen következtethetünk arra, hogy a törzsfőnöké volt – mondta el Bjarni Einarsson, az ásatás vezetője a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portálnak.
A hosszúházak keskeny facsarnokok voltak, hatméteres szélességükhöz akár 75 méter hosszúság is társulhatott, náddal vagy gyeppel borították őket. A házakat szobákra osztották, ahol több család is lakott. Kőkemencékben gyújtottak tüzet a csarnok közepén, az állatokat is elhelyezhették a házban, hogy a hidegtől megvédjék őket.
Mindkét hosszúház a sziget keleti részén, Stöd településen, Stödvarfjördur falu és fjord mellett került elő. Az újabb építmény 874-ből származik, ez az általánosan elfogadott időpontja a norvég I. Harald király elől menekülő vikingek letelepedésének.
A házban Skandinávia egyik leggazdagabb kincsleletére bukkantak, amely római és közel-keleti ezüstérméket is tartalmaz.
A kincsekkel teli hosszúház alatt egy még régebbi épületet találtak, amely a 800-as években épült, jóval korábban, mint az állandó települések létrejötte.
Einarsson szerint a régi hosszúház időszakos településre vagy táborra utal, amelyet csak nyáron, esetleg ősz elején laktak a területen dolgozók. Az eddig feltárt részei arra utalnak, hogy ez lehetett az egyik legnagyobb hosszúház Izlandon.
Einarsson több mint 30 éve vezeti régészeti magáncégét. A stödi hosszúház maradványait 2007-ben fedezték fel, 2015-ben láttak neki az ásatásnak.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
IV. századból származó, római kori hajómaradványokat tártak fel búvárrégészek Horvátországban, nem messze Krk szigetétől – adta hírül vasárnap a Novi List című isztriai regionális napilap.
Velimir Vrzic fiumei kutató, a hajó megtalálója közleményében azt írta: régóta tanulmányozta, hogy az ókorban a hajók Dalmáciából Velencébe milyen útvonalakon haladtak, és használva a legmodernebb víz alatti kutatásra alkalmas technikákat, Krk szigeténél egyedülálló régészeti leletre bukkant.
Az elsüllyedt hajó mellett amforák tucatjai hevernek több ezer éve érintetlenül, mélyen beágyazódva a homokba – hangsúlyozta.
Hozzátette: mivel rendkívül értékes lelőhelyről van szó, értesítették az illetékes minisztériumot, amely gondoskodott a helyszín, illetve a lelet őrzéséről, annak esetleges kifosztása miatt.
Az első vizsgálatok eredménye szerint egyedülálló amforákról van szó, amelyek Tunéziából és a Közel-Keletről származnak. A további vizsgálatok megmutatják, milyen rakomány szállított a hajó és, hogy valójában milyen kereskedelmi útvonalat járt be a 4. században – fogalmazott a kutató.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45–48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.
A nyílhegyeken lévő törések olyan erős becsapódásra utalnak, amely általában íjjal és nyíllal történő vadászatnál figyelhető meg – mondta el Michelle Langley, a brisbane-i Griffith Egyetem kutatója, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A szakértő elmondása szerint ez a lelet régebbi, mint az eddig az Afrikán kívül talált hasonló bizonyítékok.
Az eddigi legkorábbi ehhez hasonló lelet 32 ezer éves, Délkelet-Ázsiából került elő.
Az eddigi legrégebbi ismert bizonyítékok, melyek ennek a technikának az alkalmazására utalnak, Dél-Afrikából származnak, mintegy 64 ezer évesek – mondta Patrick Roberts társszerző, a jénai Max Planck Intézet kutatója.
Pattintott kőeszközök az őskőkorból Forrás: Daniel S. Adler
Az új leletek különlegességét az adja elsősorban, hogy trópusi esőerdőből származnak, nem pedig olyan nyitottabb vidékekről, mint a szavannák.
„Ez a kirakós egy olyan darabja, mely megmutatja, miért lehetett fajunk annyira sikeres: mert minden környezetben megélt, és képes volt igazítani technikáját a körülményekhez” – fogalmazott Roberts.
A tudósok szerint az emberek akkoriban valószínűleg a fákon lakó emberszabásúak és rágcsálók utáni vadászathoz használták az íjakat és nyilakat.
Roberts szerint elképzelhető, hogy a Homo sapienst a nyilas-íjas technika különböztette meg legközelebbi rokonaitól, például a neandervölgyi embertől.
Ez a vadászati technika az absztrakt gondolkodás jóval fejlettebb képességét követelte meg, mivel alkalmazásához két eszközt kellett kombinálni.
A barlangban ásványi okkerből álló gyöngyök készítésére utaló nyomokat, halászati eszközöket és valószínűleg ruházat vagy hálók készítéséhez használt rostok előállításának bizonyítékát találták.
„Eddig azt feltételeztük, hogy a ruházatot a hideg elleni védekezésül fejlesztették ki. Az, hogy ruhakészítésre utaló bizonyítékokat találtunk Srí Lankán, arra utal, hogy talán a szúnyogok ellen használták a ruhát” – mondta Roberts.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek a National Geographic beszámolója szerint.
Lars Holger Pilø régész és kollégái először egy 1800 éves ruhadarabot azonosítottak a dél-norvégiai Lomseggi hegy olvadó jegében – írj a National Geographic. Amikor a szakértő csapatával a környéket járta be, rengeteg tárgyat találtak, melyeket korábban a jég fedett el. A régészek ekkor jöttek rá, hogy egy különleges lelőhelyre bukkantak. Pilø és csapata a közelmúltban számolt be a felfedezésről, 2015-ig összesen mintegy ezer leletet tártak fel a területen.
A lelőhely egy korai útvonal, melyen 200 és 1500 közötti időszakban közlekedtek a helyiek az Otta-folyó menti téli települések, illetve a nyári, magasabban fekvő szálláshelyek között. Amikor az emberek az úton haladtak, bizonyos használati tárgyakat elhagytak, a régészek pedig most ezeket találták meg.
A Lomseggi hágón olyan jégtömegek fekszenek, melyek a gleccserekkel ellentétben nem mozognak, így eredeti helyükön képesek megőrizni a leleteket. A szénizotópos kormeghatározás alapján az útvonalat 300 körül kezdték el használni, a térségben annak idején kedvezőek voltak az éghajlati viszonyok.
A lomseggi leletek különlegessége, hogy sokat elárulnak a mindennapi életről. Az út mentén olyan kőhalmokat is feltártak, melyek valószínűleg a tájékozódást szolgálták – úgy tűnik, az ösvényen nem csak helyiek közlekedtek. A leletek arról árulkodnak, hogy az úton a forgalom a fekete halál előtt látványosan csökkent. A jelenségre egyelőre nem találtak magyarázatot. Az ösvény a térség urbanizációs időszakában érte el csúcsát.
A szakértők úgy vélik, hogy a klímaváltozás hatására idővel egyre több és több lelet fog előkerülni a hidegebb régiókban.
(ng.hu)
[type] => post [excerpt] => Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1587332880 [modified] => 1587309125 ) [title] => Olvad a norvég jég, ahonnan fantasztikus leletek kerülnek elő (videó) [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=608&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 608 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 609 [image] => Array ( [id] => 609 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [original_lng] => 291782 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/viking1.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1587298326:12 [_thumbnail_id] => 609 [_oembed_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => [_oembed_time_d9e5f32f648e785d938bcb3e27aea25c] => 1587296905 [_edit_last] => 12 [views_count] => 6213 [_oembed_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => [_oembed_time_32ba7a73617e11d67646ad87ff0b5545] => 1596844836 [_oembed_934b7a78fd613327a135d9880ed128f2] => [_oembed_time_934b7a78fd613327a135d9880ed128f2] => 1603192254 [_oembed_0d204fecadea3d59deb3e653af5aad6b] =>
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek „halotti szertartással” búcsúztathatták halottaikat.
A Sanidar-barlang (Forrás: ScienceAlert)
A kutatók a közelmúltban újabb neandervölgyi ember maradványait fedezték fel Bagdadtól 800 kilométerre északra, a Sanidar-barlangban, ahol korábban már találtak neandervölgyi maradványokat. A most feltárt, Sanidar Z-nek elnevezett csontvázból jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből kiderült, hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb neandervölgyi maradványa – olvasható a Science Alert oldalán
A barlang további tíz neandervölgyi otthona volt, az ő maradványaikat 60 évvel ezelőtt tárták fel a régészek. Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak. A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig arra utalhat, hogy a neandervölgyieknek kifinomultabb tevékenységeik is voltak. A pollennyomok miatt a Sanidar-barlang „virágos temetőként” vált híressé.
Egy borda csontmaradványai (Forrás: ScienceAlert)
Chris Hunt kulturális antropológus, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa az új sanidari leletet „egy igazán látványos felfedezésként” értékelte. Mint mondta: a testet a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje mögé egy követ tettek.
A tíz neandervölgyi maradványa közül négyet „különleges együttesként” találtak meg, ami felveti, hogy az egykor ott élő neandervölgyiek visszatértek erre a helyre, hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. Hunt szerint a négy test egy akkora területen helyezkedett el, mint egy „kis méretű ebédlőasztal székekkel”.
Hunt úgy vélte, ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a „temető” kifejezést, de ez egyelőre még túl messze van attól, amit a neandervölgyiek viselkedéséről tudunk.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
