A távbeszélő (telefon) feltalálásakor nem volt igény a telefonközpontra. Hasonlóan működött, mint a távíró, ismerősök egymás között használtak 1-1 készüléket.
Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, mert úgy vélték, hogy a központban a hírek kiszivárognának. Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia. Amerikába ment, ahol látta, hogy a telefon és távíróvonalak pókhálóként szövik be a városokat. Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatta a telefon. Ezt a feladatot Edison vette át, akihez végül Puskás is csatlakozott.
Ezalatt 1877-ben E.T. Holmes szerkesztett egy berendezést, mely öt különböző bankból érkező riasztásokat érzékelt, ezen kívül szükség szerint telefonbeszélgetéseket is lehetett folytatni általa. Szerkezetét nem szabadalmaztatta és nem reklámozta, feledésbe is merült.
Edisonnál közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. Scribner később sokat fejlesztett a berendezésen. Az első telefonközpont 1878-ban New Haven-ben (Connecticut) működött. A következő évben Puskás Párizsban épített egy telefonközpontot. A találmány bevált: az előfizetői vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat egy csapásra rendezett formát öltött. Mivel a vezetékek a központ közelében már párhuzamos utakon haladtak, lehetőség volt összetett kábelek (törzskábel) alkalmazására is.
Régészeti leletek
kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző
régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők,
papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu.
A Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei
Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban pénteken tartott régészeti
bemutatón Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze elmondta: az Árpád-kori templom
középkori padlószintjének feltárása során került elő a váratlan sírlelet. Nem
volt írásos említés arról, hogy a templom főhajójának közepén, a padozat alatt
egy boltíves sírkamra található, ahol a XVIII. század közepéről származó
koporsók fekszenek.
A fa és a textil viszonylag épen maradt
A 2018 óta tartó régészeti feltárás keretében bukkantak rá
az üregre, amelyben három előkelő hölgy, két papi személy és egy kisebb
koporsóban egy gyerek földi maradványai voltak. Szokatlan módon a csontok
nagyobb részt elporladtak, de a fa és a textil viszonylag épen maradt.
A koporsó felirata alapján sikerült azonosítani az egyik
férfit, aki az 1757-ben elhunyt Nolbeck
Rafael prépost volt, a másik férfi pedig szintén papi személy lehetett. A papi
sírokból stóla, bőrkesztyű és lábbelimaradványok kerültek elő, a három előkelő
hölgy maradványai között viszonylag jó állapotban maradtak meg rózsafüzérek,
illetve előkerült egy selyemkendő is – sorolta a régész.
Orha Zoltán elmondta, hogy a XIII. századi premontrei
templom nagyjából a jáki templommal azonos időben épülhetett, de annál épebben
maradt fenn és sokkal inkább jellemzi a kor építészeti stílusát. Annak
ellenére, hogy a 18. században barokk stílusban bővítették és díszítették.
Soha ki nem lőtt puskagolyókat is találtak
A közelgő rekonstrukció előtt sikerült rábukkanni a
templomtoronyba vezető lépcső egykori belső ajtajára, a pillérek másfél, sőt
csaknem háromméteres mélységbe nyúló bazalt alapjaira. A török korban erődítményként
is szolgáló templomban valószínűleg helyben öntött, de soha ki nem lőtt
puskagolyókat is találtak, de több középkori pénzérme, valamint bronzolvadék is
előkerült, utóbbi egy tűzvész nyomán lezuhant és megolvadt harang maradványai
lehettek.
XVIII. századi régészeti leleteket tártak fel a felújítás alatt álló a
türjei Árpád-kori templomban
A Csornai Premontrei Apátság közleménye szerint a türjei
Árpád-kori templom és a szomszédos majorság épületének műemléki helyreállítása
és turisztikai célú fejlesztése 3,17 milliárd forint vissza nem térítendő
kormányzati támogatással zajlik.
A régészeti kutatások lezárultak, hétfőn a kivitelezők
megkezdik a templom alapozását és szigetelését, majd a gépészeti és elektromos
hálózatot építik ki. Májustól két nyáron keresztül a festő-restaurátorok a
rossz állapotban levő freskók helyreállítását is megkezdik.
A várható átadás és a templom szentelése 2021 szeptemberében
várható.
(hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Régészeti leletek kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1583103960
[modified] => 1583102495
)
[title] => Régészeti leletek kerültek elő a magyarországi Türje templomában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=446&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 446
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 455
[image] => Array
(
[id] => 455
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[original_lng] => 323376
[original_w] => 1536
[original_h] => 1024
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1583095296:12
[_thumbnail_id] => 455
[_edit_last] => 12
[views_count] => 9881
[translation_required] => 1
[_homepage_exclude] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
