Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. Erről az „Ősök öröksége” kulturális és történelmi honlap számolt be.
A település Kirovohrad megye
novoarhengelszki járási Nebelivka és Okszanine falvak közötti mezőkön
található. Részben háromszög alakú, amelyet két patak összefolyása képez a Nebelivka
folyó jobb partján, a Jatran bal oldali mellékfolyója mellett. Régészeti adatok
alapján a teljes terület eléri a 300 hektárt. Nebelivka Taljanok után (450 ha)
a Cucuteni kultúra második legnagyobb települése. 1500 épületet számlált, a
teljes lakosság 7 ezer fő volt. Területét és népességét tekintve, abban az
időben ez volt Európa legnagyobb települése.
Ezek egy templom maradványai, ahol egy
falu közel másfél ezer lakosa összegyűlt, területe körülbelül 238 hektár. Hét
oltár maradványait találták meg a templomban, amelyeken a szent tűzet
gyújtották meg. Hatalmas középület volt, az ajtó szélessége, amelyet a fellelt
agyagküszöb révén határoztak meg, elérte az 1,7 métert. Vagyis az ajtón két
ember léphet ki és be egyszerre. Az ajtót tíz méteres folyosó követte, és a
következő ajtó már két méter széles volt. Vagyis ennek az épületnek a méretei
hasonlóak a modern-kori mezopotámiai
templomok méreteihez. A Nebelovszkij templom két emeletes volt, mennyezetét
tucatnyi faoszlop támasztotta alá. Még a kötelek nyomait is megtalálták,
amelyekkel az ősi építészek az épület vázát rögzítették. Vörös színre festett
falak és padló jó hangulatot keltett a rituálé résztvevőiben. A templomot nyílt
terület vette körül, amelyen elfért a falu több ezer lakosa. A templom kapuja a
napfelkelte irányába helyezték el, és ha nyitva volt, besütött a nap az
épületbe.
Magát a települést az 1960-as évek
elején, Vaszil Sztefanovics, híres helyi történész, az Umanyi Helytörténeti
múzeum munkatársa által végzett kutatás eredményeként fedezték fel. Ezt
követően a települést Siskin topográfus légifelvételek segítségével kutatta
tovább. Az 1980-as években a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti
Intézetének expedíciója Smaglija és Kruca vezetésével dolgozott a településen. A
légi felvételek megfejtése és a régészeti felmérések eredményeként a település
területét 300 hektárban állapították meg.
NEWSMAKERS
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1589223420
[modified] => 1589187902
)
[title] => Az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomot találtak a régészek Ukrajnában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=719&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 719
[uk] => 693
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 700
[image] => Array
(
[id] => 700
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[original_lng] => 44726
[original_w] => 800
[original_h] => 419
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg
[width] => 800
[height] => 419
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1589177102:12
[_thumbnail_id] => 700
[_edit_last] => 12
[views_count] => 23149
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
Régészeti leletek
kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző
régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők,
papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu.
A Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei
Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban pénteken tartott régészeti
bemutatón Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze elmondta: az Árpád-kori templom
középkori padlószintjének feltárása során került elő a váratlan sírlelet. Nem
volt írásos említés arról, hogy a templom főhajójának közepén, a padozat alatt
egy boltíves sírkamra található, ahol a XVIII. század közepéről származó
koporsók fekszenek.
A fa és a textil viszonylag épen maradt
A 2018 óta tartó régészeti feltárás keretében bukkantak rá
az üregre, amelyben három előkelő hölgy, két papi személy és egy kisebb
koporsóban egy gyerek földi maradványai voltak. Szokatlan módon a csontok
nagyobb részt elporladtak, de a fa és a textil viszonylag épen maradt.
A koporsó felirata alapján sikerült azonosítani az egyik
férfit, aki az 1757-ben elhunyt Nolbeck
Rafael prépost volt, a másik férfi pedig szintén papi személy lehetett. A papi
sírokból stóla, bőrkesztyű és lábbelimaradványok kerültek elő, a három előkelő
hölgy maradványai között viszonylag jó állapotban maradtak meg rózsafüzérek,
illetve előkerült egy selyemkendő is – sorolta a régész.
Orha Zoltán elmondta, hogy a XIII. századi premontrei
templom nagyjából a jáki templommal azonos időben épülhetett, de annál épebben
maradt fenn és sokkal inkább jellemzi a kor építészeti stílusát. Annak
ellenére, hogy a 18. században barokk stílusban bővítették és díszítették.
Soha ki nem lőtt puskagolyókat is találtak
A közelgő rekonstrukció előtt sikerült rábukkanni a
templomtoronyba vezető lépcső egykori belső ajtajára, a pillérek másfél, sőt
csaknem háromméteres mélységbe nyúló bazalt alapjaira. A török korban erődítményként
is szolgáló templomban valószínűleg helyben öntött, de soha ki nem lőtt
puskagolyókat is találtak, de több középkori pénzérme, valamint bronzolvadék is
előkerült, utóbbi egy tűzvész nyomán lezuhant és megolvadt harang maradványai
lehettek.
XVIII. századi régészeti leleteket tártak fel a felújítás alatt álló a
türjei Árpád-kori templomban
A Csornai Premontrei Apátság közleménye szerint a türjei
Árpád-kori templom és a szomszédos majorság épületének műemléki helyreállítása
és turisztikai célú fejlesztése 3,17 milliárd forint vissza nem térítendő
kormányzati támogatással zajlik.
A régészeti kutatások lezárultak, hétfőn a kivitelezők
megkezdik a templom alapozását és szigetelését, majd a gépészeti és elektromos
hálózatot építik ki. Májustól két nyáron keresztül a festő-restaurátorok a
rossz állapotban levő freskók helyreállítását is megkezdik.
A várható átadás és a templom szentelése 2021 szeptemberében
várható.
(hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Régészeti leletek kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1583103960
[modified] => 1583102495
)
[title] => Régészeti leletek kerültek elő a magyarországi Türje templomában
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=446&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 446
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 455
[image] => Array
(
[id] => 455
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[original_lng] => 323376
[original_w] => 1536
[original_h] => 1024
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1583095296:12
[_thumbnail_id] => 455
[_edit_last] => 12
[views_count] => 9884
[translation_required] => 1
[_homepage_exclude] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
