A Somló hegyen hat új, késő bronzkori és kora vaskori kincsegyüttes került elő, amelyek páratlan lehetőséget kínálnak a magaslati települések szerepének és az egykori rituális gyakorlatoknak a megértésére. A modern technológiával feltárt leletek új fejezetet nyitnak a magyar régészetben – derül ki a Cambridge University Press által publikált tanulmányból.
A nyugat-magyarországi Somló hegy, ez a 431 méter magas vulkanikus képződmény a Marcal-medence (a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence) fölé emelkedve évezredek óta meghatározó eleme a tájnak. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete 2023-ban indított kutatási projektet a területen, amely minden várakozást felülmúló eredményekkel szolgált – számolt be a Cambridge University Press Antiquity folyóiratában megjelent tanulmány, amelynek vezető szerzői Soós Bence és Péterváry Tamás.
Fehér folt a régészeti térképen
Bár a nyugat-magyarországi magaslati lelőhelyek, mint a Velem-Szent Vid vagy a Ság-hegy, régóta kutatottak, a Somló hegy régészeti szempontból ez idáig feltáratlan maradt. Ez most gyökeresen megváltozott: a kutatók fémkeresős kutatással, terepbejárással, légi lézerszkennelésssel és mágneses felméréssel vizsgálták a területet.
Az első évben több mint 300 késő bronzkori (Kr. e. 1450–800) és kora vaskori (Kr. e. 800–450) fémtárgyat azonosítottak, főként a hegy délkeleti fennsíkján. A digitális terepmodell segítségével az egykori teraszokat és ösvényeket is feltérképezték a szőlőművelés által átalakított tájban. A késő bronzkori leletek legnagyobb része a Hallstatt B1–B2 időszakból (Kr. e. 1080–900) származik, és a kutatás új eredménye, hogy a területet a kora vaskor későbbi szakaszában (Kr. e. 6. század második fele – 5. század eleje) is lakták. A Hallstatt B periódus az európai késő bronzkor egyik fontosabb kronológiai szakasza, amely nevét az ausztriai Hallstatt lelőhelyről kapta.
A projekt legnagyobb szenzációja a hat újonnan felfedezett kincsegyüttes, amelynek feltárását fotogrammetriával (a terepről készített fényképek alapján a képeken végzett mérések és számítások segítségével meghatározzák a képeken látható valós tárgyak kiterjedéseit) és videófelvételekkel gondosan dokumentálták. Az előzetes vizsgálat szerint az elrejtések főként a Hallstatt B periódusban történtek, amely időszakból eddig kevés kincsegyüttest ismertünk a Dunántúlon.
A leletegyüttes az európai őstörténeti ismeretek kulcsa lehet
A leletek különleges információkat nyújtanak a bronztárgyak elrendezéséről és a nem fém összetevőkről is – például borostyángyöngyökről, vaddisznó- és házisertésagyarakról, valamint textil- és bőrmaradványokról. Két kincsegyüttest ép kerámiában találtak, ezeket számítógépes tomográfiával vizsgálták. A különleges tárgyakat, mint az I. kincsegyüttesből származó alpi stílusú lándzsahegyet, neutrontomográfiával elemezték. A III. kincsegyüttesből vett minták kis magvú lencse-, gabona- és kölesmaradványokat tártak fel.
Jelentős felfedezés, hogy a fennsíkon bronzműhelyek nyomaira bukkantak. A nagy mennyiségben előkerült bronzrögök, cseppek, öntőcsapok és töredékes lapos-domború ingotok egyértelműen bizonyítják, hogy a helyszínen intenzív bronzfeldolgozó tevékenység folyt. A Somló hegy tehát nemcsak rituális jelentőséggel bírt, hanem fontos kézműves központként is működött, ahol mesteremberek készítettek bronztárgyakat. Ez a kettős funkció – rituális centrum és kézműves műhely – különösen értékessé teszi a lelőhelyet a kutatók számára.
A kutatás egyik fő célja a kronológia pontos meghatározása radiokarbon kormeghatározással: az I. kincsegyüttes zoológiai anyagot is tartalmazott, amely alkalmas erre – ez hiányzik a régió hasonló korú leleteiből. A projekt jelentősége túlmutat a régió határain, és komoly mértékben hozzájárulhat az európai őstörténeti ismereteink gazdagításához.
Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti tudásról árulkodnak – írja a Bournemouth-i Egyetem honlapja.
A két méterszer másfél méteres kőlap véseteit tanulmányozó tudósok – a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, az Inrap régészeti intézet, a Nyugat-Bretagne-i Egyetem és a Bournemouth-i Egyetem munkatársai – szerint a lap nem más, mint egy bronzkori térkép, amely Bretagne nyugati részének egy régióját ábrázolja. A régészek úgy vélik, hogy ez a kőtábla valójában az eddig fellelt legősibb, azonosított területet ábrázoló európai térkép.
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
A Saint-Bélec-tábla néven ismert lelet a Kr. e. 1900. és Kr. e. 1650. közötti időszakból származhat. Bretagne nyugati részén, Finistere-ben egy ősi temetkezési hely feltárásakor bukkant rá 1900-ban egy helyi régész, Paul du Chatellier – idézi fel a BBC hírportálja.
A leletről aztán egy évszázadra megfeledkeztek, évtizedekig tárolták egy várárok alatt, du Chatellier otthonában, a Kernuz-kastélyban. A tábla után kutató régészek 2014-ben találták meg egy pincében. A kőlapra vésett jeleket és vonalakat értelmezve jöttek rá, hogy egy térképet ábrázolnak.
Az ismétlődő motívumok, amelyeket vonalak kötnek össze, a kutatók szerint Finistere megye egy részét ábrázolják. A felfedezésről szóló tanulmányt a Francia Őskori Társaság bulletinjében publikálták a kutatók.
A kőtábla vésetei alapján azonosították, hogy az Odet-folyó völgyét ábrázolja a térkép, amelynek vonalaiból a terület folyóinak hálózatát is felismerték. A térkép mintegy 80 százalékos pontossággal mutatja a folyó több mint 20 kilométer hosszú szakaszának környékét.
Clément Nicolas, a Bournemouth-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint a térkép valószínűleg egy adott terület megjelölésére szolgálhatott. „Lehet, hogy ezzel igazolták abban az időben egy kisebb herceg vagy király területhez fűződő tulajdonjogát” – mondta Nicolas.
„Hajlamosak vagyunk alábecsülni a múlt társadalmak földrajzi ismereteit. Ez a kőtábla azért is fontos, mivel megmutatja a kor térképészeti ismereteit” – fogalmazott a tudós.
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
[type] => post
[excerpt] => Európa legősibb, ismert területet ábrázoló térképét találhatták meg egy kőlapba vésve kutatók Franciaországban. A 4000 éves alkotás hosszú időn át egy várárokban hevert, mire a kutatók újból rátaláltak. A rajta lévő jelölések komoly térképészeti t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618001640
[modified] => 1617916556
)
[title] => Ez a hatalmas kőtábla lehet Európa legrégibb 3D-s térképe
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2048
[uk] => 2063
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2054
[image] => Array
(
[id] => 2054
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[original_lng] => 68097
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/terkep.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1618039409:8
[_oembed_cf831b791ca6427bd421a8196ea2ce59] =>
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021
Des chercheurs de l'Inrap @bournemouthuni@CNRS et @UBO_UnivBrest viennent de mettre en évidence la plus ancienne carte en Europe, datant de l'âge du Bronze ancien. La recherche porte sur la dalle gravée de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère) et paraît dans le bulletin de @SPF_Infos. pic.twitter.com/ZTbSDDUF2C
[Vient de paraître dans le #BulletinDeLaSPF] La carte et le territoire : la dalle gravée du Bronze ancien de Saint-Bélec (Leuhan, Finistère), par Clément Nicolas et al. pic.twitter.com/HbI1xSKeZ6
— Société préhistorique française (@SPF_Infos) April 6, 2021