Páratlan leletre bukkantak kirándulók a csehországi Zvičina-hegyen: egy arannyal és ezüsttel teli kincsesládára, amely a 20. század eleji Közép-Európa gazdasági és társadalmi viszonyairól mesél.
7 kilogrammos kincsesládát találtak kirándulók a csehországi Třebihošť-Mostek mellett emelkedő Zvičina-hegy délnyugati lejtőjén, 2025 februárjában. A kincset két ládába csomagolva, mesterséges kőfal mögött fedezték fel – adta hírül a Kelet-csehországi Múzeum.
Miután felismerték a lelet jelentőségét, a megtalálók értesítették a hatóságokat. A leletet átadták a Kelet-csehországi Múzeumnak, Hradec Královéban.
A kincs 598 fekete szövetbe csomagolt aranyérmét, finoman szőtt ezüst erszényt, valamint több különféle aranyszínű tárgyat tartalmazott. Ezek között szerepel tíz karkötő, tizenhat cigarettatárca, láncra erősített kulcs és púderpohár is.
A lelet nemcsak mérete, hanem szokatlanul „friss” eredete miatt is figyelemre méltó. Miroslav Novák, a múzeum régészeti osztályának vezetője elmondta: bár a kincsek elásása ősi szokás, ez a tárgy együttes modernebb korszakból származik.
A későbbi korokból származó leletek gyakran jobban dokumentálhatók, így történetük akár levéltári forrásokból is rekonstruálható.
A numizmatikai vizsgálatok szerint az aranypénzek 1808 és 1915 között készültek. Többjükön kisebb ellenbélyegző látható, amelyeket vélhetően az első világháború után helyeztek el. Néhány érme a volt Jugoszláviából származik, az 1920-as és 1930-as évekből, ami arra utal, hogy a kincsesláda elrejtése jóval 1915 után történt.
A pénzek túlnyomó többsége Franciaországból való, de találhatók köztük osztrák–magyar, belga és oszmán eredetűek is. Feltűnő, hogy sem német, sem csehszlovák érme nem került elő – ez tovább mélyíti a lelet körüli rejtélyt.
A Kelet-csehországi Múzeum szerint ez a kincsesláda az egyik legértékesebb modern kori kincslelet Csehországban. Nemcsak ritkasága, hanem történelmi jelentősége miatt is kiemelkedő: kézzelfogható kapcsolatot kínál a 20. század eleji Közép-Európa társadalmi és gazdasági életéhez.
A Stonehenge-nél és az egyiptomi piramisoknál is idősebb, késő neolitikum kori építmény maradványaira bukkantak régészek Prága közelében. A rejtélyes kör alakú épület romjai közel 7000 évesek lehetnek – írja a Live Science.
A rondella, azaz körárok átmérője eléri az 55 métert, tehát az építmény hatalmas lehetett. A Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének (IAP) szóvivője, Jaroslav Řídký szerint az épületet a Kr. e. 4900 és Kr. e. 4400 között virágzó ún. tűzdelt szalagdíszes kerámia kultúra képviselői hozták létre.
A kutatók először az 1980-as években szereztek tudomást a Vinoř környéki maradványokról, ám akkor még nem voltak tisztában annak teljes méretével. A mostani ásatások során a régészek kerámiatöredékeket, állatcsontokat és kőeszközöket is találtak.
A szénizotópos vizsgálatokkal a kutatók pontosan meg tudják határozni az építmény létrehozásának időpontját. Ha ez megvan, az is kiderülhet, a rondella milyen kapcsolatban volt a közelben felfedezett többi neolitikum kori településsel.
Řídký szerint a most feltérképezett körépítményhez hasonló szerkezeteket más korabeli közép-európai kultúrák is létrehoztak. Korábban nem sok rondellát találtak a szakemberek, a légi- és drónfotózás elterjedésének köszönhetően azonban egyre több hasonló jellegű építményt fedeznek fel. Řídký hozzátette: ezek az épületek Európa legrégebbi építészeti emlékei.
Fentről nézve a rondellák egy vagy több széles, kör alakú árokból állnak, amikben réseket alakítottak ki, valószínűleg ezek lehettek a bejáratok. Az építmény belsejében vélhetően facölöpök voltak. A neolitikum idején rengeteg rondella készült, nagy népszerűségnek örvendtek, de funkciójuk továbbra sem ismert.
A legkorábbi rondellát 1991-ben azonosították Németországban, ezt szintén a tűzdelt szalagdíszes kerámia kultúra tagjai építették. Az elméletek szerint csillagászati vizsgálatokat is végezhettek vele, de ünnepeket és gyűléseket is szervezhettek benne.
A rondellák építésével Kr. e. 4600-ban felhagytak, ennek oka szintén nem ismert.
Körülbelül 1,6 ezer évvel ezelőtt elhantolt gazdag nő sírját tárták fel Csehországban javaival együtt, melyek között fejdíszt, valamint négy aranykirakású ezüst övcsatot is találtak a régészek.
A Hradec Královéban található Kelet-csehországi Múzeum archeológusai 2019-ben bukkantak rá az ősi temetkezési helyre, melynek mélyén rengeteg értékes drágakövet és kerámia eszközt, illetve fémkést és fésűt egyaránt felleltek.
További öt sírt szintén felnyitottak, bennük kizárólag csontvázakat fedeztek fel, sírrablók ugyanis az évszázadok folyamán valószínűleg elrabolták belőlük a különféle értéktárgyakat.
Körülbelül 1,6 ezer évvel ezelőtt elhantolt gazdag nő sírját tárták fel Csehországban javaival együtt, melyek között fejdíszt, valamint négy aranykirakású ezüst övcsatot is találtak a régészek.
A Hradec Královéban található Kelet-csehországi Múzeum archeológusai 2019-ben bukkantak rá az ősi temetkezési helyre, melynek mélyén rengeteg értékes drágakövet és kerámia eszközt, illetve fémkést és fésűt egyaránt felleltek.
További öt sírt szintén felnyitottak, bennük kizárólag csontvázakat fedeztek fel, sírrablók ugyanis az évszázadok folyamán valószínűleg elrabolták belőlük a különféle értéktárgyakat.
Egyelőre még nem tudni az ereklyék pontos korát, ezért a cseh tudósok az elkövetkező hetekben szénizotópos vizsgálatokat fognak elvégezni a leleteken, ezáltal fény derülhet arra, hogy melyik törzshöz tartozhatott az elhunyt nő, illetve akár azt is kideríthetik, mivel foglalkozhatott.
Gomba után kutatott, ám ennél sokkal értékesebb dolgot talált egy férfi a Cseh Köztársaság egyik erdőjében: egy 3300 éves ősi kardot és bronz baltát. A régészek az értékes leleteket látva úgy döntöttek, hogy feltárják a környéket, amelyre eddig régészetileg nem éppen jelentős területként tekintettek.
Az ehető gombák keresése népszerű időtöltés Csehország vidéki területein. Roman Novák az ország többi lakójához hasonlóan egy esős tavaszi nap után elindult gombát gyűjteni az erdős domboldalon az otthona közelében a Jesenicko régió keleti részén. A talajt fürkészve azonban különös dolgot vett észre, amiben majdnem megbotlott.
Láttam, hogy egy furcsa fémdarab lóg ki néhány kő közül – mondta Roman Novák a Radio Prague International-nak, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Belerúgtam és megállapítottam, hogy az nem más, mint egy penge, egy kard része; ezután tovább ástam és rábukkantam egy bronz baltára is.
A több ezer éves kard különösen feltűnő megjelenésű: ütközőjét és markolatát bonyolultan vésett körök és félhold alakú jelek sorai díszítik, és bár a penge a markolat közelében eltört, egyébként teljes.
A férfi azonnal értesítette a régészeket, és a közeli Sziléziai Múzeum munkatársai több elemzést, köztük kémiai vizsgálatokat és a belső struktúrák feltárására alkalmas röntgenanalíziseket is elvégeztek a két eszközön. Megállapították, hogy a díszesen ékesített bronzkardot valószínűleg Észak-Európában, a bronzkor idején készítették és leginkább az úgynevezett „Vasby” kardokhoz tűnik hasonlónak, amelyeket Svédország egyik városáról neveztek el. A kardhoz használt fémek azt jelzik, hogy – a baltával ellentétben – valószínűleg nem abban a régióban készült, ahol most megtalálták.
Alaposan bejárjuk a helyszínt és más, lehetséges leleteket keresünk – tájékoztatott Jiří Juchelka, a múzeum régésze. – A helyszín nagyobb távolságra található a korabeli városoktól és az ismert őskori településtől, ami régészeti szempontból marginális területnek számít, és ahonnan más leletekről eddig még érkezett jelentés.
Az ehhez hasonló kardok drága portékának számítottak a bronzkor azon időszakában, amikor az urnamezős kultúra éppen kialakulóban volt Közép-Európában és amely arról kapta a nevét, hogy a holtakat urnákba temették a mezőkön.
A röntgenes vizsgálat alapján a bronz fegyverhez az akkori leggyakoribb kardkészítési technikát használták, ami az olvadt bronz formába öntését jelentette; emiatt olyan légbuborékok kerültek bele, amitől a kard nem lett túl jó minőségű. Juchelka szerint emiatt feltételezhető, hogy inkább szertartásokra, nem pedig harcban használták.
A régészek arról azonban még találgatnak, hogyan került a kard és a fejsze egy helyre a cseh erdőben.
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
900-year-old Crusader sword found by scuba diver off Israel’s coast Blade spotted among pottery and metal anchors in anchorage used as early as 4,000 years agohttps://t.co/XYjEUQKcVh
